Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Konecsny Károly - Gauzer Balázs - Varga György: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló hóviszonyok fő jellemzői
Konecsny K. - Gauzer B. - Varga Gy.: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló... 55 ilyen jellegű, a Duna medence egészére, tehát a Tisza teljes hazai vízgyűjtő területére is vonatkozó számítások (Gauzer, 1990.). A 2004-2005-ös téli időszakig a hóvízkészlet értékeinek a meghatározását a VITUKI- OVSZ-nél is a meteorológiai észlelőhelyek hóvastagság és a szórványosan előforduló hóvízegyenérték észlelései alapján végezték, amely azonban csak erősen korlátozott pontosságú számításokat tett lehetővé. A VITUKI-OVSZ által kifejlesztett ú.n. „rácsponti” módszer szerint ('Gauzer-Bartha, 2005), a meteorológiai állomások észleléseit egy, az orografikus hatásokat figyelembevevő algoritmus segítségével, az ALADIN meteorológiai előrejelző modell rácshálójával megegyező, 0,1x0,1 földrajzi fokos rácsháló pontjaira interpolálták. A csapadék, léghőmérsékleti szélsőértékek, szél- sebesség adatok interpolálására került sor. Mivel a hóvastagság adatok közvetlenül nem interpolálhatóak, a rácspontokra vonatkozó hóvastagság és hóvízegyenérték adatok modellezett értékeit állítják elő, a Tisza vízrendszerének 1161 pontjára vonatkozóan. Ezek alapján végzik a hóvízkészlet értékének a meghatározását. A számítások a Tisza vízrendszerének kilenc részvízgyüjtőjére naponta készültek, és az eredmények 2006 végétől a vízügyi szervezetek számára is elérhetők voltak. A nagyobb mennyiségű információ, illetve a bonyolultabb számítási módszerek az eredmények pontosabbá válását eredményezték. Ezek azt mutatják, hogy a „régi”, a hóvastagság és hóvízegyenérték észleléseken alapuló eljárás az esetek többségében alul- becsli a hóban tárolt vízkészlet értékét. A Tisza Szegedig tartó vízrendszerét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2005/2006 telén, az átlagosnál több csapadék és az átlagosnál hidegebb időjárás következtében, az átlagosnál több hó halmozódott fel. A hóban tárolt víz mennyisége 2005. december 31-ig elérte a 4,85 milliárd m3-t. Ezután 2006. január 16-ig kismértékben, 4,46 milliárd m3-re csökkent, majd január 23-ra 6,03 milliárd m3-re növekedett. A maximális érték február 17-én következett be 7,28 milliárd m3-el, ami jelentősen, 4,03 milliárd m3-el maradt el az 1999. évi maximális értéktől (11,31 milliárd m3/l 999.02.22), annak 64 %-a. Átmeneti csökkenés után, a február végi, március elejei havazások következtében március 11-re 6,11 milliárd m3-re ismét nőtt. Ettől a naptól kezdve lényegében folyamatos volt az olvadás, és április 5-re 1,02 milliárd m3, lett a hóvízkészlet, majd május 1-re a teljes vízgyűjtő gyakorlatilag hómentessé vált (5. ábra). 2. táblázat. A sokévi közepes és maximális hóvízegyenérték, illetve a 2005/2006 idény mért értékei Table 2. Long term average and maximum Snow Water Equivalent and the observed values in the 2005/2006 season Állomás Hóvízegyenérték (mm) Sokévi 2005/2006 Átlag Max./Dátum XII.31 1.20. 11.20. 111.05. 111.15 III.25. IV.05 IV. 15 Max ./Dátum Rahó 60 277/87.11.05 81 71 115 130 170 115 0 0 180/111.10 Jezer 72 220/02.III. 1538 53 87 357 385385/111.10 Oroszmokra 162 419/99.11.28 124 128 148 221 290 248 132 30 294/111.10 Pláj 135 596/02.111.05 134 163 224 284 244 237 97 70 302/111.10 Beszterce 33 63/03.11.10 36 12 20 14 0 0 0 0 36/XII.31 Kapnikbánya 177 388/05.111.15 123 146 166 269 260 198269/III.05 Ungvár 34 124/99.11.20 17 56 13 19 0 0 0 56/11.20 Garamfb68/03.11.10 117 145 142 116 134 154154/III.25 Sztropkó32/03.11.10 2018 45 38 0 0 0 45/111.05 Kékestető 74 228/84.111.02. 86 127 154 195 251 195 0 0 263/111.14 Vigyázó 1800 52 99/04.111.15 57 38 60 60 67 84210/11.10 Vigyázó 1400 204 395/05.111.15. 114 226 249 333 313 348 (200) (150) 348/III.25. Biharfűred337/02.III.05290381 311381/111.15 Bányahavas142/ 02.11.05 54 95 89 197 212 174212/III.15 Székelyvarság39 55 95 136 119 88 0 0 136/111.05 Összehasonlítva az 1999., 2005. és 2006. tavaszi időszakokat, az olvadás megindulásának időpontjában hóban tárolt vízkészleteket, a legtöbb vízgyűjtőn, beleértve a teljes szegedi vízgyűjtőt is, a hóban felhalmozódott víz mennyisége 2006. tavaszán volt a legkisebb. Jelentősen elmaradt nem csak az 1999. évitől, de a két északi vízgyűjtő kivételével a 2005. tavaszi értéktől is. tavaszihoz, de az azt megelőző húsz évben nem alakult ki ilyen helyzet. Az elmúlt 20 év Tisza Szeged szelvényre vonatkozó idényenkénti hóvízkészlet maximumok idősorát vizsgálva, megállapítható, hogy a legnagyobb érték 1998/1999 (11,3 milliárd m3), 1999/2000 (10,8 milliárd m3) és 1986/1987 (10,2 milliárd m3) idényekben következett be. A 2005/2006 idénybeli 7,28 milliárd m3-es maximum a nagyságrendi rangsor ötödik helyét foglalja el. Az idősor emelkedő lineáris trendet jelez, tehát az utóbbi évek téli idényeinek maximális hóvízkészlete számottevően nőtt (6. ábra).
