Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Konecsny Károly - Gauzer Balázs - Varga György: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló hóviszonyok fő jellemzői
Konecsny K. - Gauzer B. - Varga Gy.: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló... 53 dombvidékeken és a hegyekben 30 mm és 200 mm közötti értékek a jellemzőek (2. táblázat). A Tisza vízgyűjtő legnagyobb hóvízegyenérték maximumai a hegyvidékeken voltak, ezek közül is kiemelkedő a kárpátaljai Pláj hegyen mért 596 mm (2002.111.05.). Szintén nagy sokévi maximumokat jeleztek Oroszmokráról (419 mm), Kapnikbányáról (388 mm), Biharfúredről (337 mm). 2005. december 31-én a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén 40 mm körüli területi átlag hóvízegyenérték volt. Az 1130 m magasan lévő Pláj meteorológiai állomásnál 91 mm, a 600 m-el alacsonyabb szinten lévő Alsókalocsán 30 mm-t mértek. A 2006. január 15-i mérési adatok alapján a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén átlagosan 33 mm volt a hóvízegyenérték. Az 1350 m magasan lévő Pláj meteorológiai állomásnál már ekkor 134 mm, a 800 m-el alacsonyabb szinten lévő Oroszmokrán 124 mm. A romániai Lápos vízgyűjtőben lévő Kapnikbányán 123 mm, a Vigyázó hegyen 1400 m magasságban lévő állomásnál 114 mm. Ezt követően 2006. január közepéig folyamatosan csökkent a hóvízegyenérték, majd a január III. dekádjában és februárban észlelt újabb havazások után ismét nőtt. Ebben az időszakban mérték az idényben a legnagyobb értékeket, a Vigyázó 1800 m csúcson (210 mm/II.10.) és számos sík- és dombvidéki állomásnál. Március 5-ét követően a síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtőkön gyors ütemben csökkent a hóvízegyenérték, de a hegyvidéken több állomásnál ebben az időszakban mérték a maximális értékeket (2. táblázat): Jezer 385 mm/III.lO., Biharfüred 381 mm/111.15., Vigyázó 1400 m 348 cm/III.25, Pláj 302 mm/III.10. Áprilisban már csak néhány 1000 m feletti magasságon lévő állomásnál maradt meg a hó, majd április végéig gyakorlatilag teljesen elolvadt. A maximális hóvízegyenérték bekövetkeztének időpontja a vízgyűjtő legnagyobb részén februárban volt, a Számos-völgy nagyobb részén és a Dél- Alföldön 2005. december végén, néhány szlovákiai hegyvidéki állomásnál januárban. A magasabb hegyekben viszont március folyamán észlelték a legnagyobb hóvízegyenértéket (5. ábra). 3. ábra. A maximális hóvízegyenérték bekövetkeztének időszaka a 2005/2006 téli idényben Figure 3. Occurrence of maximum Snow Water Equivalent (SWE) in winter 2005/2006 Március I. dekádjában volt a teljes vízgyűjtőre vonatkozó legnagyobb területi átlagérték. Ekkor még a síkvidéki és dombvidéki állomásoknál is 1-20 mm közötti hóvízegyenértéket észleltek, a hegyvidéken viszont 50-200 mm közötti értékek voltak jellemzőek. A legnagyobb, 200 mm feletti értékek Kárpátalja hegységeiben, a Gutin-hegység, a Radnai-havasok, illetve a Bihar-hegység térségében voltak. A hóban felhalmozódott vízkészlet ismerete elsősorban az olvadás kezdetének időszakában fontos, az esetlegesen kialakuló árhullámok víztérfogatának becsléséhez, előrejelzéséhez. A nagyobb(-), árvízi veszélyhelyzetet okozó vízgyűjtők hóvízkészletének meghatározására vonatkozó számítások a folyók felső külföldi szakaszára, és a hazai folyószakaszokra egyaránt készülnek. Hazánkban a Vízügyi Igazgatóságok közül elsősorban a nyíregyházi Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG), valamint a VITUKI Kht. keretében működő Országos Vízjelző Szolgálat (VITUKI-OVSZ) végzett rendszeresen hóvízkészlet számításokat.
