Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel
44 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz. ben több személy által és több időpontban készítik, nem egyforma kidolgozottságúak. Amennyiben a térképek készítése során az árvízi események visszatérési idejét vesszük alapul, konzisztens megközelítési lehetőséggel térképsorozatot készíthetünk, és ezek a térképek mindig aktualizálhatok. Mai modellezési tudásunkkal a történelmi árvizek modellezése megoldható, amennyiben adatok állnak rendelkezésre. Ha rendelkezésünkre áll egy pontos, megfelelő részletességű terepmodell, valamint a modell futtatás során az eredményként kapott vízállások, elkészíthetjük az elöntés térképi lehatárolását, majd a megfelelő feltételek alapján kijelölhetjük az árvíz veszélyességi zónákat. Ezek a térképek már nem tartalmazzák azokat a potenciális pontatlansági problémákat, amik előállhattak a történelmi árvizek térképeinél. Egy történelmi árvíz igazolása történhet árvízi esemény modellezés útján kapott értékével. Amint az árvízi modell sikeresen kalibrálva lett és az igazolása is megtörtént, felhasználható különböző visszatérési idejű elméleti árvízi események elöntési térképeinek készítéséhez. Amennyiben rendelkezésre állnak az árvíz ideje alatt történt repülések felvételei vagy műhold felvételek, a modellezett elöntési határok igazíthatok a valós eseményhez és így a modell paraméterei szükség esetén még tovább kalibrálhatóak. Figyelni kell azonban arra, hogy ha a modell bemenő adatai bizonytalanok vagy pontatlanok, gondolunk most a terep semati- zálására, a modell eredményeként sem várhatunk el pontos eredményt. Ezért tudni kell, hogy milyen intervallumban használhatjuk ezeket a térképeket és ez fogja meghatározni azt is, hogy milyen célra tudjuk alkalmazni őket. 045 - 2009 06 21 21:30:00 201 -2009 00,27 07:30:00 11. ábra. Az árhullám áradó, tetőző és apadó ágának jellegzetesebb lépései Figure 11. Characteristics of rising, peaking andfalling limb of a flood wave A kalibrált és igazolt modellel múltban levonult árhullámok hatásait elemezhetjük, de használhatjuk jövőbeni események szimulálására is. A továbbiakban a 2009. évi árhullámmal fejlesztjük a modellt, ezért ennek az elöntési térképezését ábrázoljuk. A 2009. évi árvíz nem érte el a Qi%-os értéket, ami 1650 m3/s, ennek ellenére magasabb vízállásokkal vonult le kisebb vízhozam érték mellett és felhívta a figyelmet arra, hogy az ártéren csökkent a szállítási képesség. A 11. ábrán bemutatjuk a 2009 évi árhullám levonulását a hullámtéren, kiválasztva néhány jellegzetes időlépést. A 2 dimenziós modell vizsgálat arra irányult, hogy megnézzük, az árvíz nagy tömege hol vonul le az ártéren, miután kilépett a mederből, van-e fő áramlási iránya és összehasonlítottuk az elvégzett morfológiai kutatások elemzéseinek eredményeivel. Az 1. mintaterületen a levonulási sáv a jelenlegi folyómeder kanyarulatai közötti területre koncentrálódik. Azonban ha összevetjük a régi térképekről kinyert és feldolgozott nyomvonalakkal, megállapítható, hogy felhasználja szállításra az 1920-as nyomvonalat, amelyet zöld színnel jelenítettünk meg (12. ábra).
