Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Zrínyi Zita, Linwen Zhang, Maász Gábor, Vértes Ákos, Elekes Károly, Pirger Zsolt: Progesztogének hatása a nagy mocsári csiga szaporodására és embrionális fejlődésére
106 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám A 4. ábrán a kezdeti egyenlő AEC értékek a két csoportban 96 óra elteltével már szignifikáns [t( 10)=-3.691, P<0.01] különbséget mutatnak. Ha az első órához viszonyítjuk, akkor a kezelt csoport tojásaiban nem csökken olyan mértékben az AEC értéke, mint a kontroll csoportban. A redox, státuszt tekintve elmondható, hogy sem az 1 órán belül, sem a 96 óránál vett szikanyag értékek nem különböztek a kezelt csoportban, habár a 96 órás értékek jóval magasabb NADH jelenlétét mutatják. A többlet energia eredetének felderítésére kvantitatív vizsgálatokat tervezünk: két dimenziós poliakrilamid gélelelektroforézist (2D ELFŐ) követő tripszines emésztésből származó fehérjék tömegspektrométerrel való (nanoLC-Maxis 4G UHR-QTOF) ’bottom up’ proteomikai elemzését, mellyel a glikolízis enzimrendszerét célozzuk vizsgálni. Ennek előkészítése már megtörtént, az 5. ábrán a 2D ELFŐ előzetes eredményei láthatók: a szikanyag proteomikai profiljában több ponton is eltérés mutatkozott a kezelt csoportban, mely fehérjék azonosítása további, már megkezdett vizsgálatokat igényel. 5. ábra. 96 órás tojások szikanyagának fehérje összetételben való változásai két dimenziós elektroforetikus képen Figure 5. Protein content changes in albumen of 96 hours old egg showed by 2D ELFO Az J. ábrán a kontroll (citrom sárga) és 10 ng/L progesz- togén kezelt (piros) szülőktől származó tojások szikanyagának egymásra vetített (narancs sárga) képe látható. A bekarikázott foltok csak a kezelt csoportban megjelenő fehérjéket jelölik, amelyek minőségi azonosítása folyamatban van. ÖSSZEFOGLALÁS A felnőtt állatok magasabb mortalitása a kezelt csoportban egy lehetséges válasz a hormonkezelésre. Ez sejtszinten Stress Array-kit (Biomedica) használatával vizsgálható lenne, ami egy általános képet adna arról, mely molekuláris útvonalak aktiválódnak az állatban. Az alacsonyabb spermium szám az irodalmi adatokból már ismert változást mutat, amelyet más fajok esetében is leírtak (Zalata és társai 2014, Huang és társai 2015). A petezsákban lévő tojás zárt rendszer, a benne lévő változásokért a felnőtt állatban való hatások felelősek. Ilyen hatások léphetnek fel a petesejt érésekor, vagy a szikanyag összeállításában, mielőtt a felnőtt állat a tojást megalkotná, petezsákba rendezné és lerakná. A puhatestűek petesejtjében is, más fajokhoz hasonlóan, leírtak G-protein kapcsolt progeszteron receptort (GPCR) a nukleuszon (Pauletto és társai 2014). Eredményeink alapján, a korai embrionális fázisban való gyorsabb sejtosztódást magyarázza pl., hogy a GPCR-hez kötődve a progesztogének két útvonalon hathatnak a sejtciklusra: 1) az adenilát- cikláz enzim aktivitását csökkentve a proteinkináz-A nem okoz stopot a G2 mitózis fázisban, így tovább folyik a sejtciklus; 2) a GPCR-hez történő kötődés utáni növekedési faktorokkal való interakció ( Safholm és társai 2015). A szikanyagban a változatlan redox, státusz azt mutatja, hogy a petezsákok ugyanannyira oxigenizált környezetben voltak, amely egyébként befolyással van az embrió fejlődésére. Ennek ellenére, 96 óra után a kezelt csoportban mégis magasabb volt az adenilát energia hordozók aránya, amely megváltozott enzimműködésre utalhat. Ennek tisztázására szükséges a már megkezdett vizsgálat, amely a megváltozott 2D fehérjetérkép összetevőinek pontos azonosítását célozza. A kézirat kibővített és részletesebb formában, SCI folyóiratban is publikálásra kerül. IRODALOM Aris A.Z., Shamsuddin A.S.,Praveena S.M. (2014). Occurrence of 17a-ethynylestradiol (EE2) in the environment and effect on exposed biota: a review. Environment International 69:104-119. Avar P., Maasz G., Takacs P., Lovas S., Zrínyi Z, Svigruha R.. Takatsy A., Toth L.G., Pirger Z. (2016). HPLC-MS/MS analysis of steroid hormones in environmental water samples. Drug Test Anal 8:124-8. Huang Y., Wang XL., Zhang J.W., Wit K.S. (2015). Impact of endocrine-disrupting chemicals on reproductive function in zebrafish (Danio rerio). Repród Dornest Anim 50:1-6. Jubeaux G., Simon R.. Salvador A., Lopes C., Lacaze E., Quéau H., Chaumot A., Geffard O. (2012). Vitellogenin-like protein measurement in caged Gammarus fossarum males as a biomarker of endocrine disruptor exposure: Inconclusive experience. Aquat Toxicol 122-123:9-18. Jubeaux G., Simon R., Salvador A., Quéau H., Chaumot A., Geffard O. (2012). Vitellogenin-like proteins in the freshwater amphipod Gammarus fossarum (Koch, 1835): Functional characterization throughout reproductive process, potential for use as an indicator of oocyte quality and endocrine disruption biomarker in males. Aquat Toxicol 112-113:72-82. Metcalfe C.D., Metcalfe T.L., Kiparissis Y, Koenig B.G., Khan C., Hughes R.J., Croley T.R., March R.E., Potter T. (2001). Estrogenic potency of chemicals detected in sewage treatment plant effluents as determined by in vivo assays with Japanese medaka (Oryzias latipes). Environ Toxicol Chem. 20:297-308. Miracle A., Ankley G., Lattier D. (2006). Expression of vitellogenin genes (vgl and vg3) in fathead minnow (Pimephales promelas) liver in response to exposure to steroidal estrogens and androgenes. Ecotoxicol Environ So/"63:337-342.
