Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Simon Brigitta, Kucserka Tamás, Anda Angéla, Soós Gábor: Hínárral borított víz párolgásának vizsgálata
83 Hínárral borított víz párolgásának vizsgálata Simon Brigitta, Kucserka Tamás, Anda Angéla, Soós Gábor Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék (E-mail: simonbrigitta.georgikon@gmail.com ) Kivonat A vízháztartási mérleg egyik legjelentősebb kiadási tagja a párolgás, melynek vizsgálatával számos tanulmány foglalkozik. A hínár jelenlétének párolgás módosító szerepét azonban eddig nem igazán kutatták. 2015-ben - az előző évekhez hasonlóan - három kezelés került beállításra: (1) párolgásmérő „A”kád tiszta vízzel (kontroll) (2) iszappal borított, (3) vízi növényzettel telepített kád, melyekben napi szinten mértük a párolgást. A kísérletet kibővítettük a vízhőmérsékletek mérésével és a kádak fölötti albedó meghatározásával. A mérések alapján megállapítható, hogy a meteorológiai elemek külön-külön és együttesen is nagymértékben befolyásolják a párolgást. Legnagyobb mértékben a léghőmérséklet játszik szerepet, emelkedésével lineárisan nő az evapotranszspiráció mértéke, míg a levegő páratartalmával fordított arányosságot mutat. Kulcsszavak párolgás, párolgásmérő „A” kád, hínár, iszap Evaporation of water bodies covered with macrophytes Abstract The most important member of the water balance equation is evaporation. It is the subject of several studies, but the role of macrovegetation has not been investigated before. In 2015 - as in the previous years - three treatments were set: (1) A class evaporation pan (control), (2) pan with sediment, (3) pan with sediment and seaweed. Evaporation was detected every day. Albedo and the temperature of water in the pans were measured as well. Meteorological data separately and altogether influence evaporation. The most important factor is temperature. Evaporation rises linearly with it, whilst there is an inverse relationship between air humidity and evaporation. Keywords evaporation, „A” class evaporation pan, macrovegetation, sediment BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A párolgás fontossága kétségtelen a hidrológiai folyamatokban. A népességnövekedés és gazdasági fejlődés vízkészleteinkre gyakorolt hatása, valamint napjaink változékony időjárása csak még fontosabbá teszik a vízkörforgás vizsgálatát. Célunk minél több információt és adatot gyűjteni a párolgás folyamatáról, az azt befolyásoló környezeti tényezőkről és a lehető legtöbb és legpontosabb következtetést levonni. A párolgás vizsgálatával számos tanulmány foglalkozik, a hínár jelenlétének párolgás módosító szerepét azonban eddig nem igazán kutatták. Vizsgálataink során célunk volt kimutatni, hogy a vízben lévő növényzet fokozza-e egy adott víztest párolgását, illetve, hogy milyen összefüggést mutatnak a különböző víztestek a meteorológiai változókkal. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet - az előző évekhez hasonlóan (Simon és társai 2015) - a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karának Agrometeorológiai Kutatóállomásán végeztük (NY 17° 15É 46°47\ 143 m) 2015. június 7. és augusztus 30 között. Három kezelés került beállításra: (1) Iszappal ellátott „A” kád, (2) hínárral és iszappal ellátott „A” kád, (3) vízzel töltött „A” kád (kontroll). A kísérlet során telepített iszapot és hínárnövényeket a Balaton Keszthelyi-medencéjéből gyűjtöttük, az erre az élőhelyre jellemző fajok arányára is ügyelve. A kora nyári időszakban legelterjedtebb a Potamogeton perfoliatus fajból 1245 g-ot telepítettünk a kádba, Myriophyllum spicatumbó\ 802 g-ot. Az egymást követő napokon mért vízoszlop magasságok különbségéből kiszámítottuk a napi párolgási értékeket. A kádakban a vízhőmérséklet mérése is folyamatos volt, ennek detektálása HD226-1 típusú adatgyűjtő műszerrel történt. A terület meteorológiai paramétereit az állomáson elhelyezett mérőműszerek segítségével határoztuk meg. A sugárzás mérése HD 2303.0 típusú fénysugárzás érzékelő műszerrel történt, a beeső és visszavert sugárzás hányadából albedót számoltunk. Az adatok rögzítése és kiértékelése Microsoft Office Excel felhasználásával történt. A mérési eredményeinket párosított t-próbával elemeztük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS Párolgás és léghőmérséklet Az 1. ábrán jól látható, hogy a levegő napi maximális és középhőmérséklete nagymértékben befolyásolja a párolgási értékeket, emelkedésével megnő az evapotraspiráció mértéke. A napi középhőmérsékleti értékekkel a kontroll (R2= 0,41) és az iszapos kád (R — 0,42) jobban korrelál a hínáros kádhoz viszonyítva (R2= 0,32). Maximum hőmérsékletek esetén is hasonló arányok figyelhetőek meg, itt a kontroll kezelés esetében R2= 0,42, iszapos kádnál R2= 0,43, illetve hínárral borított víztestnél R — 0,32. A napi minimum hőmérsékletnél a legkisebbek az R2 értékek, iszapos és hínáros kádnál 0,19, kontroll kezelésnél 0,14. A mért párolgási értékek szórása a kontroll kezelésnél 6,71 - 1,18, az iszapos kádnál 7,01 - 1,47, a hínárral borított víztest esetében 8,24 - 0,88 között alakult.
