Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Herman Petra: Zooplankton szervezetek vas és mangán terhelésének vizsgálata atomspektroszkópiai módszerekkel
42 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám A statisztikai elemzés elvégzéséhez az IBM SPSS Statistics Data Editior programban végeztünk kétutas variancia analízist (GLM ANOVA). EREDMÉNYEK A 24 órán át, különböző koncentrációjú elemösszetételekkel végzett dúsítást követően a vas és a mangán felhalmozódása mellett, hét másik elem koncentrációjának a változását mértük a sórákokban (Ca, Cu, K, Mg, Na, Pb, Zn), minden kezelés esetében. A minták vas tartalmának vizsgálata során nem mutattunk ki statisztikai különbséget az egyes kezelések között (p>0,05), bár a kontroll kezelés közel 1500 mg/kg-os nyomelem tartalmához képest a többi kezelés esetében megfigyelhető koncentráció növekedés. A minták mangán tartalma az alkalmazott koncentrációval arányosan változott. Statisztikailag is igazoltunk, hogy a kontroll kezelés a második és a negyedik kezeléstől (p<0,001), az első kezelés a második (p=0,007) és az negyedik (p=0,018) kezeléstől, és a harmadik kezelés szintén a második (p=0,030) és negyedik kezeléstől (p=0,007) különbözik szignifikánsan. A második kezelésnél a kontroll (p<0,001), az első Artemiák szárazanyag tartalma 0,12 0,10 Mi Kezdés 3. ábra. Az Artemiák szárazanyag tartalma a kezelések hatására Figure 3. The effect of the treatments on dry matter content of Artemi a (Magyarázat: első kezelés (Fe: 5,7 mg/l, Mn: 2,9 mg/l), második kezelés (Fe: 5,7 mg/l, Mn: 6,25 mg/l), harmadik kezelés (Fe: 15 mg/l. Mn: 2,9 mg/l), negyedik kezelés (Fe: 15 mg/l, Mn: 6,25 mg/l) és kontroll (csapvíz)): mg/kg, átlag±SE, n=5 (p=0,007) és a harmadik kezelés (p=0,003), a negyedik kezelésnél szintén a kontroll (p<0,001), az első (p=0,018) és a harmadik kezelés esetében figyelhető meg szignifikáns eltérés (1. ábra). A Ca, Cu, K, Mg, Na, Pb és Zn esetében nincs statisztikailag igazolható szignifikáns különbség a kezelések között (p>0,05), valamint szinergista vagy antagonista hatások sem voltak megfigyelhetőek. Vizsgálati módszer A minták elemanalízisét mikrohullámú plazma atom emissziós spektrométerrel (MP-AES) és induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel (ICP-OES) is elvégeztük, így összehasonlítva a két elemanalitikai módszert. A két különböző műszerrel végrehajtott mérés alapján a kapott eredményekben nem tapasztaltunk eltérést, ami azt bizonyítja, hogy a mikrohullámú plazma atom emissziós spektrométer is alkalmas a vizsgált elemek környezeti mintákból történő meghatározására, így az induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel szemben egy költséghatékonyabb módszerrel is elvégezhető a nyomelem analízis. A két vizsgálati módszer összehasonlítása a Fe és a Mn példáján a 2. ábrán látható. Ezek mellett tanulmányoztuk a kezelések hatását az minták szárazanyag tartalmára. Az Artemia minták tömegét gravimetriásán határoztuk meg. Négy tizedes jegy pontossággal, analitikai mérleg segítségével mértük le a nedves tömegüket a szűrést követően, majd a szárítás után a száraz tömegüket. Bár szemmel látható változás van a kezelések szárazanyag tartalma között, ezt statisztikailag nem tudtuk igazolni, mivel a varianciaanalízis nem mutatott szignifikáns eltérést közöttük (3. ábra). ÖSSZEFOGLALÁS A kísérletünk során vas és mangán felhalmozódását vizsgáltuk egy sósvízi rákfajban, az Artemia nauplifoan. A vas szintjének emelkedését statisztikailag nem tudtuk igazolni, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a vas(III)-klorid vizes oldatban hidrolizál, vörösesbarna színű vas(III)-hidroxid csapadék keletkezik, ami az élőlények számára nem felvehető. A mangán szintje ezzel szemben a koncentráció növelésével arányosan változott az élőlényekben, ami statisztikailag is igazolható volt, mivel a varianciaanalízis szerint azok a csoportok, melyekben maximális mangán koncentrációt alkalmaztunk, ti < ; Q. 5 f_ 259,372 nm 2. ábra. Fe és Mn mérési adatok MP-AES és ICP-OES készülékkel Figure 2. The measurement data of Fe and Mn with ICP-OES and MP-AES
