Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Bolgovics Ágnes, Ács Éva, Várbíró Gábor, Kiss Keve Tihamér, Borics Gábor: Mely tényezők határozzák meg a sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét?
Bolgovics Á. és társai: Mely tényezők határozzák meg a Sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét? 23 planktonhálóval történt, mely során 20 liter sodorvonalban merített mintát szűrtünk át. A bevonatmintákat a következő aljzatokról gyűjtöttük: fa, kő a sodorvonalból, kő a medencéből valamint a meder széléről, növény, illetve pszammon. További változók (vízmélység, meder szélessége, domináns aljzat relatív gyakorisága) a helyszínen kerültek meghatározásra. A fitoplankton mintákból a bevonat mintákhoz hasonlóan tartós preparátumokat készítettünk. A minták szerves anyag tartalmának eltávolításához hidrogén-peroxidot, valamint 1-2 csepp HCl-t használtunk. Az így megtisztított mintákat gyantába ágyaztuk és 1000 x-es nagyítás mellett azonosítottuk a fajokat. A folyók rendűségét terepi megfigyelések és a vízgyűjtő térképe alapján adtuk meg. A statisztikai elemzés során a különböző aljzatok planktonhoz való hozzájárulásának jellemzéséhez megadtuk a plankton és az aljzatok mikro fi órája közötti euklideszi távolságokat. Egy adott mintavételi pont esetén a különböző aljzatok mikroflórája közötti különbségeket a közöttük számolható távolságok átlagos értékével jellemeztük. A szignifikancia vizsgálatát Kruskal-Wallis ANOVA-val végeztük. EREDMÉNYEK A teljes vízgyűjtő területre megadtuk a különböző aljzatok és a plankton flórája közötti távolságokat. Eredményeink alapján elmondható, hogy valamennyi aljzat mikroflórája közel azonos távolságot mutatott a planktontól. A plankton faj összetétele legjobban a növényen (fonalas zöldalga, moha) található bevonat összetételéhez hasonlított, míg legtávolabb a „kő sodor” minta összetételétől volt. E két aljzat távolsága közt szignifikáns volt az eltérés (1. ábra). Teljes vízgyűjtő 1. ábra. A vizsgált aljzatok és a plankton átlagos távolsága a teljes vízgyűjtő esetén Figure I. Mean Euclidean distances between the benthic substrates and phytoplankton samples in case of the whole catchment area Ezen eltéréseket vizsgáltuk a rendűség függvényében is. A különböző rendű vízfolyások esetén kizárólag a harmadrendű vízfolyásoknál tapasztaltunk szignifikáns eltérést a kő sodor és a növény aljzatok planktontól való távolsága közt (2. ábra). 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 ill ll 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 Inni 0.6 | “ 0.3 “ L him 0.6 0.5 0.4 | 0.3 0.2 “ J 4 lillll * y y y y y P H.O ,4- <s° 2. ábra. A vizsgált aljzatok és a planktonikus mikroflóra átlagos (euklidészi) távolsága különböző rendű vízfolyások esetén Figure 2. Mean Euclidean distances of diatom assemblages between the substrates and the phytoplankton in the river groups defined by the river orders 3. ábra. A különböző rendű vízfolyások mintái közti átlagos Euklideszi távolság Figure 3. Mean Euclidean distances between the microflora of the various benthic substrates in different river orders
