Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Balogh Zsuzsanna, Harangi Sándor, Kundrát János Tamás, Gyulai István, Baranyai Edina, Hubay Katalin: Holtmedrek szennyezettségének vzsgálata üledékminták alapján
Balogh Zs. és társai: Holtmedrek szennyezettségének vizsgálata üledékminták alapján 17 ÖSSZEFOGLALÁS A 2000-ben történt szennyezéskor kitört zagy nagy mennyiségben tartalmazott cinket, rezet és ólmot {Nguyen és társai 2008). A zagy által szennyezett Tisza áradás során elérte a Felső-Tisza vidéket, és a hullámtérbe a lelassult folyó lerakta szennyezett hordalékát. Az évek során folyamatosan rakodó üledék betemette a 2000-ből származó üledékréteget {Papp és társai 2007), így az üledékoszlop vertikális profiljában elraktározott információt találhatunk a vízi ökoszisztémát ért történésekről {Harikumar és társai 2009). A holtmeder közül a Foltos-kerti Flolt-Tisza fekvése a leginkább optimális az üledék lerakódás szempontjából, amit az eredményeink jól láthatóan alátámasztanak, mivel mind a három elem esetében (Cu, Pb, Zn) a 26-29 cm-nél lévő rétegek kiugró, extrémen nagymértékben szennyezett kategóriába sorolható értékei a 2000-ben történt szennyezésre utalnak. A folyó mentén tovább haladva a többi holtmeder üledékében is megtalálhatók ezek a csúcsok, de már nem annyira markánsan, mivel a folyás irányába haladva az esés csökkenésével a feltöltődés mértéke is egyenletesen csökken (Vass és társai 2010). Eredményeink azt bizonyítják, hogy közel 15 év elteltével is még mindig kimutatható a 2000-ben történt szennyezés, valamint az is megállapítható, hogy ezek a holtmedrek folyamatosan szennyezve vannak rézzel, cinkkel és ólommal a szennyezettségi index alapján. Összességében kijelenthetjük, hogy az üledék tekinthető az egyik legfontosabb eszköznek a szennyezettségi szint megállapításához, illetve az emberi tevékenységek hatásainak kimutatásához (Vinodhini és Narayanan 2008, Nadia 2009, Seshan és társai 2010). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatást támogatta a Debreceni Egyetem-Nemzetközi kutatás Projekt. IRODALOM Bentivegna C. S., Alfano J. E., Bügel S. M.and Czechowicz K. (2004). Influence of Sediment Characteristics on Heavy Metal Toxicity in an Urban Marsh. Urban Habitats., 2(1), 91-111. Faiz Y.. TufaiI M. Javed M. T, Chaudhry M. M.and Siddique N. (2009). Road dust pollution of Cd, Cu, Ni, Pb and Zn along Islamabad Expressway, Pakistan. Microchem. J„ 92(2), 186-192. A SZERZŐK BALOGH ZSUZSANNA Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar biológia-környezettan tanár szakon végezte (2012). Ezt követően a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Környezettudományi PhD hallgatója (2013- \ 2016). HARANGI SÁNDOR Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémia BSc (2011) majd Vegyész MSc (2013) szakokon végezte. Ezt követően a Debreceni Egyetem Juhász- Nagy Pál Doktori Iskola Környezettudományi PhD hallgatója (2013- 2016). KUNDRÁT JÁNOS TAMÁS Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar biológus-ökológus (2008) és (ii) Garvey T, Barlund K., Mara L, Marinov E., Morvay K., Verstrynge J. F. and Weller P., (2000). A nagybányai baleset felmérésére alakult nemzetközi munkacsoport jelentése Harikumar P.S., Nasir UP . and Mujeebu Rahman M. P. (2009). Distribution of heavy metals in the core sediments of a tropical wetland system. Int. J. Environ Sei Tech., 6, 225-232. Konecsny K., (2003). A Felső-Tisza 1998-2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése. Hidrológiai közlöny, 83(2), 75-86. Nadia B. E.. Badr A., El-Fiky A. A., Mostafa A. R. and Al-Mur B. A. (2009). Metal pollution records in core sediments of some Red Sea coastal areas, Kingdom of Saudi Arabia. Environ. Mónit. Assess., 155, 509-526. Nguyen H. L., Braun M, Szaloki /., Baeyens W, Van Őrieken R. and Leermakers M. (2008). Tracing the Metal Pollution History of the Tisza River Through the Analysis of a Sediment Depth Profile. Water Air Soil Pollut., 200. 119-132. Papp I., Braun M., Szalóki I. and Leermakers M. (2007). Investigation of the effects of the Baia Borsa pollution event in the sediment of the Boroszlókert Oxbow Lake of the Tisza. Acta. GGM. Debrecina., 2, 181-186. Seshan B. R. R., Natesan U. and Deepthi K. (2010). Geochemical and statistical approach for evaluation of heavy metal pollution in core sediments in southeast coast of India. Int. J. Environ. Sei. Tech., 7(2), 291-306. Simon E., Vidic A., Braun M., Fábián I. and Tóthmérész B. (2013). Trace element concentrations in soils along urbanization gradients in the city of Wien, Austria. Environ. Sei. Pollut. Res., 20, 917-924. Vass R., Szabó G. and Szabó J. (2010). Examination of sedimentary deposition in the active floodplains of Bereg- Plain. Studia. Universitatis. Vasile. Goldis. Seria. Stiintele. Vietii., 20(4), 105-110. Vinodhini R. and Narayanan M. (2008). Bioaccumulation of heavy metals in organs of fresh water fish Cyprinus carpio. Int. J. Environ. Sc. Tech., 5(2), 179- 182. Wei B. and Yang L. (2010). A review of heavy metal contaminations in urban soils, urban road dusts and agricultural soils from China. Microchem. J., 94, 99-107. biológia-környezettan tanár szakon (2009) végezte. Majd a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Környezettudományi PhD hallgatója (2010-2013). GYULAI ISTVÁN Tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karkömyezetkutató ökológus (2008) szakon végezte. Majd a Debreceni Egyetem Juhász-NagyPál Doktori Iskola Környezettudományi PhD hallgatója (2008-2010). Jelenleg a Hidrobiológiái Tanszékegyetemi tanársegéde. DR. BARANYAI EDINA Egyetemi tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar környezettudomány szakának vegyész szakirányán, valamint angol-magyar szakfordítói szakán végezte (2005-2010). A Kémiai Tudományok Doktori iskolában szerzett doktori fokozatot (2016). Jelenleg a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék munkatársa, egyetemi adjunktus pozícióban.
