Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Aszalós Júlia Margit, Krekk Gergely, Anda Dóra, Mária-ligeti Károly, Nagy Balázs, Borsodi Andrea: Extremofil baktériumközösségek az Olos del Saldo vulkán (Száraz Andok) magashegyi tavainak üledékében
10 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám idetes, a Proteobacteria és az Actinobacteria filogenetikai szór vulkáni területekről leírt Acidobacteria törzs képvi- törzsek képviselői voltak, és szintén gyakori volt a sok- selőinek jelenléte.-------------------------------------------------- AS-14 (4350 m)---------------------------------------------------- AS-12 (3770 m)----------------------------------------------------------------- AS-13 (3770 m)-------- AS-9 (5900 m)------------------------------------------- AS-6 (5900 m)-------------------------------------------- AS-5 (5900 m)-------------------------------------------------------- AS-10 (5900 m)--------------------------------------------------- AS-4 (6500 m)--------------------------------------------------- AS-2 (6500 m)-------------------------------------------------------- AS-3 (6500 m)------------------------------------------------------------------------- AS-1 (6500 ni)- . :i;ee — __ :au . -Jd. .--------1—JT I«-T r~ m 31 I I I I I I I I I 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1.00 Hasonlóság 1. ábra Az Ojos del Salado vulkán környéki tavakból származó üledékminták DGGE ujjlenyomataiból készített hasonlósági dendrogram a minták kódjával, a mintavételi hely tengerszint feletti magasságával és a gélből kivágott és megszekvenált domináns csíkok megjelölésével Figure 1. Similarity dendrogram of the DGGE fingerprints of the samples of high altitude lakes located in the Ojos del Salado, DryAndes. The excised bands are marked witth arrows Minden klóntárban előfordultak eddig még ismeretlen, tenyésztésbe nem vont baktériumokra utaló kiónok, hiszen a vizsgált lóSrRNS gén szekvenciák 92%-a az EzTaxon adatbázisában szereplő baktérium faj okkal 97%- nál kisebb egyezést mutatott. A legnagyobb taxon gazdagságot az extrém sós vizű Laguna Santa Rosa (3770 m) üledékéből származó mintából mutattuk ki. Innen a Proteobacteria törzs négy osztályának jelenlétét igazoltuk, melyek között egy szibériai permafrosztból leírt pszichrotoleráns Nitrotoga arctica (Alawi és társai 2007) baktériumhoz hasonló, valamint a Mexikóban található kiszáradt Texcoco-tó lúgos-sós (pH=10) üledékéből származó szekvenciákkal rokon kiónok fordultak elő nagy gyakorisággal (Valenzuela- Encinas és társai 2009). A Laguna Verde (4350 m) üledékéből származó klóntárban nagyobb arányban fordultak elő termofil baktériumfajokra utaló molekuláris kiónok. Csak ebből a klóntárból került elő a Caldithrix törzs egy képviselője, ami egy mélytengeri füstölgő környezetéből leírt anaerob baktérium fajjal mutatott nagyfokú hasonlóságot. A kaliforniai Mono-tó ülékéből leírt alkalofil, halotoleráns Roseinatronobacter monicus (Boldareva éstársai 2007) baktériumfajjal rokonságot mutató szekvenciát is az AS- 14 mintából detektáltuk. A két 5900 m tengerszint feletti magasságon fekvő tó egy-egy üledékmintájából készült klóntárak molekuláris kiónjai között több egyezés is előfordult. Ezek a kiónok szinte kivétel nélkül permaffoszt üledékek vagy gleccserek környezetéből leírt baktériumfajok szekvenciáival mutattak egyezést. Ilyen hidegkedvelő baktériumfajok, pl. a kiszáradást és UV sugárzást is jól toleráló Deinococcus marmoris, melyet egy antarktiszi márvány kőzetről izoláltak (Hirsch és társai 2004), a Flavo- bacterium psychrolimnae, melyet az Antarktisz egyik tavának üledékből tenyésztettek ki először {Van Trappen és társai 2005), illetve a Janthinobacterium svalbar- densis, melyet a Spitzbergák gleccseréből vontak tenyésztésbe {Avgustin és társai 2013). A vizsgált tavak esetében feltehetően a vulkáni kísérő- jelenségeknek tulajdonítható, hogy egymáshoz viszonylag közel eső helyeken is nagymértékben különböző baktériumközösségek fordulnak elő. Jó példa erre a 6500 m-en fekvő tó, melynek környezetében fumarolák is vannak: a tómederben vízjég található, ennek olvadékvizével átitatott üledék (AS-1) és a tómederbe folyó 36°C-os hőmérsékletű patak üledékéből (AS-2) származó mintákból is készítettünk klóntárakat. Bár a DGGE dendro-gramon a 6500 m- ről származó minták közös csoportot képeztek, a klóntár elemzéssel is vizsgált két minta egymáshoz csekély hasonlóságot mutatott. A klóntárak segítségével is bizonyítottuk, hogy ezekben a mintában a filogenetikai törzsek megoszlása nagymértékben eltért egymástól. Az AS-1 esetében a kiónok föként pszichrofil baktériumfajokkal vagy molekuláris kiónokkal mutattak egyezést. Többek között az antarktiszi La Gorce-hegység üledékéből származó molekuláris klónnal (Aislabie és társai 2006), az ausztriai Rettenbach gleccser felszínén lévő kriokonitból leírt Alpinimonas psychrophila fajjal {Schumann és társai 2012) vagy egy tibeti gleccser olvadékvizével átitatott üledékből izolált és Glaciihabitans tibetensis néven leírt fajjal {Li és társai 2014). Az AS-2 klóntárban nagyobb arányban találtunk olyan acidofil baktériumokkal egyezést mutató kiónokat, melyeket korábban az extrém savas vizű Rio Tinto folyó környezetéből, illetve vulkáni környezetéből, fumarolák közelében mutattak ki {Hydrogenobacter acidophilus) (Shima és Suzuki 1993).
