Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Kovács Attila - Marton Annamária - Tóth György - Szőcs Teodóra: A sekély felszín alatti vizek klíma-érzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata
30 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz. 11. ábra. Az 2071-2100 és 1961-1990 időszakok ALAD1N klímamodell kimenetek alapján számított talajvíz szintjeinek különbség térképe Figure 11. Groundwater table difference between the 2005-2009 and 1961-1965 simulation periods based on ALADIN climate model outputs ÖSSZEFOGLALÁS A talajvíz országos eloszlásának különböző klíma- viszonyok mellett történő meghatározásához dinamikus, moduláris módszert dolgoztunk ki, amelyik az alábbi komponenseket tartalmazza: 1. Klímazónák meghatározása klíma paraméterek országos eloszlása alapján, 2. Beszivárgási zónák lehatárolása, 3. Beszivárgás meghatározása egydimenziós hidrológiai modellek segítségével, 4. Talajvíz eloszlás meghatározása numerikus vízföldtani modellek segítségével. Vizsgálataink során interpolált napi klímaparamétereket használtunk, melyeket a CarpatClim-Hu közép-európai adatbázisból, illetve az ALADIN regionális klímamodell kimenő adataiból nyertünk. A klímazónákat a Thornthwaite klímazóna beosztás alapján állítottuk elő. A beszivárgási zónákat a geológia, területhasználat és lejtőszög alapján határoltuk le. A víztükör eloszlását a MODFLOW numerikus kóddal modelleztük. A kidolgozott módszertan kvantitatív kapcsolatot teremt a klímaparaméterek, a beszivárgás és a talajvíz tükör között, melyet sikeresen alkalmaztuk a klímaérzékenység jellemzésére. A számított beszivárgások változása alapján elmondható, hogy a beszivárgás több tíz mm/éves csökkenése követhető nyomon a hegyvidéki területeken (Alpokalja, Északi-középhegység és Dunántúliközéphegység) a hatvanas évektől a kétezres évek végéig. Az ALADIN modellkimenetek alapján számított beszivárgások változása ugyancsak több tíz mm/éves csökkenést jósol a század hátralévő évtizedeinek időtartamára a hegyvidéki területeken, úgy, mint a Mecsek, Északi-középhegység és Dunántúliközéphegység területén. A klímaváltozás hatását a különböző szimulációs időszakokhoz tartozó talajvíz szintek különbsége szemlélteti. A szimulációk az elmúlt évtizedekben a talajvíz szintek jelentős klíma eredetű csökkenését jelzik a hegyvidéki területeken (Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Alpokalja). A csökkenés a hegyperemi régiókban kevésbé markáns. A klímamodell kimenetek alapján számított különbség térképek hasonló mértékű vízszint csökkenéseket jeleznek az elkövetkező évtizedekre, habár ezek eloszlása némileg eltérő. A legjelentősebb csökkenések az Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység és Mecsek területén várhatók. Az ország talajvíztartóit érzékenységi osztályokba soroltuk be annak alapján, hogy a modellezett talajvíz szintek milyen mértékben reagálnak a klímaváltozásra. Az érzékenységi térképet előállítottuk mind a mért adatokon alapuló szimulációk eredményei (12. ábra), mind pedig a klímamodell kimenetek alapján előállított szimulációk eredményei alapján (13. ábra).
