Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Román Pál - Oláh József: Az aerob iszapstabilizációs eljárások értékelése
68 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. 13. Tervezés leggyakrabban szakaszos kísérleti eredményekre tud támaszkodni. A szakaszos kísérletek végrehajtása viszonylag egyszerű és gyors. Itt célszerű mérni a fajlagos oxigén légzési sebességet (SOUR), tartózkodási időt (HRT), szerves-anyag (VSS) csökkenést, pH-t és a hőmérsékletet. 14. A kialakított aerob iszapkezelési (CAD; A/AD; SNDR; ATAD) rendszer nagyjából behatárolja a várható eredményeket (VSS lebontás hatásfoka; patogén korokozók számának csökkenése; iszap víz- teleníthetősége). 2. táblázat Aerob iszapstabilizációs eljárások összehasonlítása Table 2. Comparison of aerob sludge stabilization methods Eljárás megnevezése Előnyök Hátrányok Konvencionális aerob el járás (CAD) • Mechanikai felépítése egyszerű • Egyszerű üzemeltetés • Sűrítés és a stabilizáció egy medencében játszódik le • A dekantált iszap-víz (szupematans) oldott szennyeződése kismértékű • Nagy energia felhasználás • Patogén mikrobák pusztulása kismértékű • Hosszú tartózkodási idő (SRT) szükséges • Nagy reaktor térfogat szükséges • A nitrifikáció következtében pH csökkenéssel kell számolni • A kezelt iszap vízteleníthetösége rossz Anoxikus/aerob eljárás (A/AD) • Mechanikai felépítése egyszerű • pH kontroll nem szükséges egyszerű • Egyszerű üzemeltetés • Energia felhasználás kisebb, mint a CAD eljárásé • Sűrítés és a stabilizáció egy medencében játszódik le • A dekantált iszap-víz (szupematans) kismértékben szennyezett • Viszonylag új eljárás, kevesebb az üzemi tapasztalat áll rendelkezésre • Az energia felhasználás viszonylag nagy • Patogén mikrobák pusztulása kismértékű • Hosszú tartózkodási idő (SRT) szükséges • Nagy reaktor térfogat szükséges • A kezelt iszap vízteleníthetösége rossz Autotermikus, mezofil és termofíl aerob eljárás (ATAD) • Rövid tartózkodási idő (SRT) • Kicsiny reaktor térfogat • Nincs pH csökkenés • Hatékony a patogének pusztulása, ezért a kezelt iszap mezőgazdasági elhelyezés szempontjából kiváló minőségű • Kisebb az energia felhasználás, mint a CAD és A/AD eljárásnál • A kezelt iszap vízteleníthetösége jobb, mint CAD és A/AD eljárásnál • Mezofil eljárásnál nitrifikáció is lejátszódik • A telep mechanikai felépítése komplex jellegű • Szigetelt reaktorok építése költséges • Gyakori habzás • Külön sűrítő műtárgy építése szükséges • Az autotermikus viszonyok biztosítása miatt megfelelő szubsztrátra van szükség. Esetleg kiegészítésképpen jól bontható szubsztrát adagolása szükséges • Az ATAD eljárásnál a magas hőmérséklet a nitrifikációs folyamatot gátolja Autotermikus, mezofil anoxikus/aerob eljárás (SNDR) • Magas nitrogén eltávolítási hatásfok • A dekantált iszap-víz (szupematans) kismértékben szennyezett • ATAD reaktor és rothasztó utáni másodlagos kezelésre alkalmazható • Rövid tartózkodási idő (SRT) • Kicsiny reaktor térfogat • Kisebb az energia felhasználás, mint a CAD és A/AD eljárásnál • A kezelt iszap vízteleníthetösége jobb, mint CAD és A/AD eljárásnál • A patogének pusztulása csak részleges • Szigetelt reaktorok építése költséges • A pH 6,4-6,8 között a savas tartományban mozog • pH és redox potenciál alapján történő bonyolult szabályozás AZ AEROB ISZAPKEZELÉS JÖV ŐJE Az Egyesült Államokban Staton (2016) az ATAD technológia alkalmazását a 10 MGD (38.000 m3/d) alatti kapacitású szennyviztisztító telepeken javasolja. Ennek ellenére az USA-ban ennél nagyobb szennyvíztisztító telepeken is megvalósult az ATAD technológia (Kaukauna 2007, Middletown 2009). Az ATAD technológia folyamatos fejlesztésével Eszak-Amerikában, a Thermal Process Systems, Inc (USA) valamint a kanadai NÓRÁM vállalat foglalkozik. Hazánk az ATAD technológiával kapcsolatos kutatások tekintetében a világ élvonalához tartozik. Az UTB által Magyarországon kifejlesztett ReNEW technológia egyik fontos eleme, a továbbfejlesztett AEROTHERM típusú ATAD reaktor ( http://www.utb.hu/hu/organic_ waste). A ReNEW technológia lehetővé teszi a szennyvíziszap alapanyagként történő hasznosítását. Az eljárás során műtrágya valamint tisztítószer és biopolimer gyártásához alapanyagául szolgáló illékony zsírsavak előállítása történik (Taxner 2016). Megítélésünk szerint az ATAD technológiát a magyarországi viszonyok között a 10 000 rtrVnap alatti kapacitású szennyvíztisztító telepeken lehetne alkalmazni. Az eljárás előnyei közé tartozik a patogén baktériumok elpusztítása, a magas szervesanyag-eltávolítási hatásfok, valamint a szagmentes, jól vízteleníthető iszap. Az ATAD technológia elsősorban a mezőgazdasági hasznosításra kerülő szennyvíziszapok kezelésére javasolható. Az ATAD eljárások jövőbeni elterjedése az energia- hatékonyság javulásától, valamint a biológiai úton keletkező hő hasznosításától függ. A hasznosítására kiváló példa a ThermSolAer rendszer, amely az ATAD reaktorok hőtermelését szolár iszap szárítóban hasznosítja. A keletkező hőenergia kiválóan hasznosítható lehet fűtésre és adszorbeiós hűtőberendezésben hideg energia légkondicionálási célú előállítására is. A fejlődés követ-
