Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Tombácz Endre - László Tibor - Magyar Emőke - Mészáros Szilvia - Puskás Erika - Scheer Márta: Vízvisszatartási mintaprojektek a Homokhátságon:"Nyugati és Keleti" mintaterületek
56 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. 5. C song ád-B okrosi Sóstó tároz ó roewfuíiwfcí 8. ábra. Áttekintő ábra a Keleti mintaprojektben tervezett tározókról Figure 8. Overview of the planned reservoirs in the Eastern sample area 1. Kecskeméti tározó 2. Városföldi tározó 3. Alpar-Nyárlőrinc pusztai tározó 4. Mó czár tanyai tároz ó Várható eredmények A tervezett létesítmények megvalósulása esetén a várható vízforgalmi diagramot a 9. ábra mutatja be. A vízforgalmi adatok (9. ábra) alapján megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások következtében a területen rendelkezésre álló vízkészlet mintegy 68%-a a vízgyűjtőn megőrzésre kerül, ezáltal a vízhiány mértéke csökken. Ezzel az éves ökológiai vízigény (kb. 3,65 millió m3/év) biztosításához szükséges vízigény kielégítését (száraz időszakban) a tervezett rendszer biztonságosan lehetővé teszi. A beszivárgás hatásra várható talajvízszint-emelkedés a területre kidolgozott, korábban már hivatkozott felszín alatti modell segítségével számítható. Az lxl km-es felbontás lokális vizsgálatokra nem alkalmas, de a területi hatások elemzésére igen. A jövőre vonatkozó szimulált vízszintekből kivonva a bázis időszak vízszintjeit a talajvízszint-emelkedés elfogadható pontossággal becsülhető. Az ilyen módon számított talajvízszint-emelkedéseket a 10. ábra mutatja be a teljes mintaterületre vonatkozóan „átlagos” beszivárgás feltételezésével (70 mm/év). Az eredményekből leszűrhető első fontos következtetés, hogy a Nyárlőrinc pusztai tározó talajvízszint emelő hatása (> 25 cm) gyakorlatilag a Csukás-éri főcsatorna Városföldi tározó alatti vízgyűjtőjének jelentős részére kiterjed, amit tovább növel a jobb-parton a Móczár-tanyai elszivárogtatás. Jelentősnek számító, 0,5 m-t meghaladó vízszint-emelkedés csak a tározók környezetére terjed ki. Figyelemreméltó, hogy a Csongrád-Bokrosi Sós-tó környezetére a modell kb. 30 cm-es vízszintemelkedést jelez előre, ami a 90-es évek közepéig tartó süllyedéssel megközelítőleg azonos mértékű. A Keleti mintaterületen a vízhiány mérséklésén kívül a felszíni vízminőség közvetlen javítása is jelentős várható eredmény: ugyanis a kecskeméti szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz tápanyag, szerves anyag és baktérium tekintetében túllépi a síkvidéki vízfolyásokra megadott jó állapothoz tartozó határértékeket, valamint a nitrogén és a foszfor a felszin alatti vizekre előírt követelményeket sem teljesíti. A mintaprojekt egyik fontos eleme a kibocsátott szennyvíz szűrőmezős utókezelése, melynek mennyisége a téli időszak levonásával (vegetációs időn kívül a nádas szűrőmező nem funkcionál) kb. évi 5,4 millió m3. Ezt a szennyvízmennyiséget Csukáséri- főcsatomán a 33+700 - 33+060 km szelvények között létesülő szűrőmezőn lehet átvezetni. A tisztítás hatékonyságát négy elem alapján (bakteriológia, szerves anyag, nitrogén és foszfor) célszerű értékelni, mely a szürőme- zőhöz kapcsolódó monitoring rendszer mérési eredményei alapján állapíthatók meg.
