Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Rákosi Judit: Felszíni vízminőség-védelmi szabályozás kihívásai és megújítása
32 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. gazdálkodási tervekben már figyelembe kellett venni. A 2008/105/EK irányelv szerinti módosításokat 2027 végéig kell teljesíteni. A lista 12 db anyaggal bővült, 45 db-os lett, a régi 33-as lista 13 helyen változott a határértékek tekintetében.) A felszíni vizek állapotának változását meghatározó folyamatok egyes szabályozási alapelvei Nehéz feladat olyan összetett, mégis alkalmazható jogi szabályozás kialakítása, mely a vizek védelmét a társadalmilag jogos vízhasználati érdekekkel harmonikusan összeegyezteti. A vizek védelméhez olyan érdekek fűződnek, mint a mennyiségi- és minőségi megőrzés, a víztől függő élőhelyek, természeti értékek megőrzése a jövő generációi számára. A vízhez, mint gazdasági tényezőhöz ugyanakkor jogos társadalmi érdekek köthetők a mezőgazdaság, az ipar, a bányászat, a turizmus és rekreáció területén felmerülő vízhasználati tevékenységek alkalmával. A víz megújuló erőforrásnak számít, ugyanakkor korlátos erőforrás egy adott időintervallumban vizsgálva, mind mennyiségében, mind minőségében, azaz terhelését viselő képességében. Ennek megfelelően az igénybevételeket környezetkímélő módon szabályozni kell, hogy biztosíthatóak legyenek a készletek újratermelődésének és minőségi megfelelősségeinek feltételei. A gazdasági tevékenységet a fenntartható fejlődés, a még gazdaságosan működtethető környezetileg is a legjobb kibocsátási jellemzőkkel rendelkező technika alkalmazásával kell tervezni, megvalósítani. A felszíni vízvédelemben kétféle szabályozási koncepció érvényesül: • Az immisziós standard, melynek szabályozási eszköztára az EU normákból levezetett, a felszíni vizek állapotára vonatkozó, folyamatos, távlatilag a jó vízállapotokat biztosító, egyre alacsonyabb szennyezettségi szintet meghatározó előírásokat hoz. • A technológiai standard, melynek szabályozási eszköztára az EU normákból levezetett és alkalmazandó legjobb, elérhető technika alkalmazásának, a kibocsátási határértékek kombinatív módszerrel való megállapításán és a technológiai határértékrendszer (egyes ipari és szolgáltatási tevékenységekre előírt kibocsátási normákon) alapul. Immissziós standard Technológiai standard A vizek fiziko-kémiai állapotának javítását A használt és szennyvizek kibocsátását kiszolgáló EU és hazai szabályok: bocsátási határértékekkel és technológiai kö2000/60/EK BKI: jó állapot (5 osztályos mitöttségekkel szabályozó EU és hazai szabályok: nősítés) 2010/75/EU irányelve (IED) az ipari kiVeszélyes anyagos direktívákból származó kömyezetminőségi határértékek (régi alapdirektíva a 76/464/EGK és leányirányelvei): Ma a 2008/105/EK, melyet a 2013/39/EU módosított és 2015. szeptember 14-ig hatályba lépett bocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése szabályainak átdolgozásával (IPPC 96/1/EK direktíva volt régen, helyette lett a 2010-es) o BAT fogalom és útmutatókra való hivatkozás; 10/2010.(VIII.18.) VM rendelet a felszíni vizek vízszennyezettségi határértékeiről; o Technológiai határértékek 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre szánt és halas vizekről 2000/60/EK VKI: kibocsátási határértékek kombinatív megállapítása a technológiai alapján; 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a víz- szennyező anyagok kibocsátási határértékeiről Technológiai határértékek: o Koncentrációban o Termék egységben I. ábra. Immissziós és technológiai standard Figure 1. Water quality and technology standards A felszíni vizek minőségét egyre alacsonyabb szintű szennyezettségi előírásokkal védő standard és a szennyezőanyag kibocsátásokat még elviselhető gazdasági terhek mellett egyre alacsonyabb szintre szorító technológiai standard egymást erősítő folyamatok. Alkalmazásuk során egy konkrét víztestbe egy konkrét kibocsátás engedélyezésével mindkét szabályozási rendszernek meg kell felelni. Ebből következően olyan kibocsátási határértékek kialakítása és alkalmazása szükséges, melyek engedélyezése és gyakorlati betartása mellett egy adott víztesten ösz- szességében, a környezeti célkitűzés elérésének időhorizontját tekintve előáll a jó állapot. A jó állapotot részben az immisziós állapotot minősítő fizikai-kémiai vízminőségi-, és a kémiai vízszennyezettségi határértékek szabályozzák. (A jó állapot meglétéhez tartozik még az ala
