Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán: Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez ésc méreteik ellenőrzéséhez
21 Szigyártó Zoltán: Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez és méreteik ellenőrzéséhez zam idősorokkal rendelkező vízrajzi állomás szelvényével? • Valamely szükségtározó méretezéséhez vagy ellenőrzéséhez számított alapadatok matematikai statisztikai feldolgozására milyen hatással van az, hogy a folyó mentén az NV vízjárását a felette beépített árvízi szükségtározók időnként befolyásolhatják? A MÉRETEZÉSHEZ ÉS A MÉRETEK ELLENŐRZÉSÉHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK A használható adatokat tartalmazó időszakok Azt tudjuk, hogy a széles körben használt matematikai statisztikai vizsgálatokhoz homogén (egyöntetű) adatsorokra van szükség. A korábban elvégzett vizsgálatok (Szigyártó 2015/c) pedig feltárták azt, hogy az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez (Szigyártó 2015/b) szükséges NV idősorok adatai 1962-től számottevően megemelkedtek, s ezek ettől kezdve mind a mai napig az ennek megfelelően megnövekedett középérték körül ingadoznak. Ami aztán a jövőt illeti, várható, hogy ez az ingadozás ezen a megemelkedett magasabb szinten egy darabig még folytatódni fog. Más oldalról meg bizonyos, hogy amint végrehajtják a nagyvizi meder már régóta előirányzott rendezését és folyamatos karbantartását, NV értékei ismét egy valamilyen alacsonyabb szinten fognak ingadozni. Mindebből az következik, hogy ha ma, vagy az előirányzott mederrendezés kezdetének időpontjáig kell valamelyik árvízi szükségtározót méretezni, vagy méreteit ellenőrizni, úgy erre csakis az 1962-től a mederrendezés kezdetének az időpontjáig tartó NV idősorok használhatók fel. így van ez két okból is. Egyrészt azért, mert az e célra megfelelő adatsorokból számitható eredmények megbízhatósága az adatsorok hosszának a négyzetgyökével arányos, s így az 1962-vel kezdődő (több mint 50 éves) idősorok elegendő hosszúak ahhoz, hogy ezek alapján a méretezés már megbizható eredményre vezessen. Másrészt azért, mert az 1962 előtti idősor adatai a jelenleg érvényes adatoktól számottevően eltérnek, s ezeket kellő megbízhatósággal (bizonyos feltevések nélkül) a jelenlegi időszakra érvényes adatokra átszámítani nem lehet. Felmerül azonban az a kérdés is, hogy mitevők legyenek akkor, ha a méretezést vagy a méretek ellenőrzését már az említett mederrendezés befejezését követően kell elvégezni? Ami aztán bizonyos, hogy ha minden jól megy, e munka elvégzésével még ekkor is jó sokáig - a matematikai statisztikában ökölszabályát alapul véve legalább 30 évig - kellene várakozni annak érdekében, hogy a megváltozott adottságokhoz igazodó, kellően megbízható adatsorok ismét rendelkezésre álljanak. Nem beszélve arról, hogy előfordulhat az is, hogy nem megy minden jól. így például meglehetősen hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a nagyvizi vízjárás igazodjék az egyébként sem egyik pillanatról a másikig végrehajtható mederrendezés eredményéhez, vagy az idő előrehaladtával, előre nem látható módon, egyszer csak ismét megváltozik az a szint, amely körül az NV adatai ingadoznak. Mindez azt jelenti, hogy a mederrendezés megindulásától kezdve a tervezők számára igen hosszún ideig nem állnak majd rendelkezésre olyan adatsorok, amelyek amellett, hogy a megváltozott mederadottsághoz jól igazodnak, még elegendő hosszúak is ahhoz, hogy kielégítsék a matematikai statisztikában az alapadatok szükséges számával szemben támasztott követelményeket. Ebben az esetben tehát egyedüli lehetőségként csak az marad, hogy a tervezéshez, a méretek ellenőrzéséhez a mederrendezés előtti adatsorokat vegyék alapul. Ami ugyan kedvezőtlen, de legalább még egy jó darabig nem elfogadhatatlan körülmény. Ilyen esetben ugyanis a meder rendezésének eredményeként annak vízszállítóképessége meg fog növekedni, s így az 1%-os árvízszint magassága valameny- nyivel le fog csökkenni, tehát közelebb kerül a tározó méretezése során a vízszinttartás szintjéül elfogadott 1997. évi mértékadó árvízszinthez (KIIVM 1997, Szigyártó 2015/b). Ami nyilván azt jelenti, hogy a vízszintek előálló csökkenése miatt az árvízi szükségtározóba a hidrológiai méretezés, vagy méreteik ellenőrzése során kapott vízhozamnál kevesebbet kell majd bevezetni. Vagyis a vizsgált tározó a szükségeshez képest túl lesz méretezve. Másképpen fogalmazva, ez esetben a nagyvízi mederben bekövetkező vízszintcsökkenés figyelmen kívül hagyása majd még jó ideig a biztonság javára szolgál. A vízszinttartás szelvényére érvényes adatok meghatározása Az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezésével foglakozó tanulmányunk szerint (Szigyártó 2015/b) ahhoz, hogy a szükségtározó szükséges méretét és vízkivételének a szükséges vízszállítóképességét meghatározzuk, elengedhetetlenül szükség van a vízszinttartás szelvényére érvényes vízállások és vízhozamok megfelelő hosszúságú, egyöntetű adatsorára. Ehhez kapcsolódva előzőekben már megállapítottuk, hogy a Tisza mentén méretezés céljára még hosszú ideig az 1962-től kezdődő idősorokat kell felhasználni. Most arra tekintettel, hogy a szükségtározók vízszinttartásának a szelvénye ma nem azonos, illetve várhatólag soha sem lesz azonos valamelyik - egyébként a méretezés során használható - vízmérce szelvényével, foglakozzunk azzal, hogy a vízhozam- nyilvántartással is rendelkező vízmérce-állomások adataiból (7. táblázat) miként célszerű a vízszinttartás szelvényére érvényes idősorokat meghatározni. Lényegét tekintve ez aztán az a kérdés, amelyre e tározók méretezésével foglalkozva már korábban is ki kellett térnünk (Szigyártó 2015/b). Akkor azt javasoltuk, hogy a méretezést a vízszinttartás alatti és feletti, erre alkalmas két vízmérce-szelvényre elvégezve, a vízszinttartás szelvényére érvényes eredményeket a két vízmérceállomásra meghatározott eredményekből kiindulva határozzuk meg. Most utólag viszont mégis csak meg kell állapítsuk, hogy ez a megoldás meglehetősen önkényes. Emellett pedig kétség kívül jó lenne elérni azt, hogy egyetlen tározó méretezését, vagy méreteinek ellenőrzését ne két másik (meg nem valósuló) szükségtározó méretezésének az eredményére támaszkodva kelljen meghatározni. így jutottunk arra a megállapításra, hogy — annak érdekében, hogy a vizsgálatot csak egyszer kelljen elvégezni, és hogy a végeredmény minél megbízhatóbb legyen — a tervezés, az ellenőrzés kiinduló adatait, azaz a vízszinttartás szelvényére érvényes NV adatokat célszerű a következő meggondolással kiszámítani.
