Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kovács Sándor - Lovas Attila - Gombás Károly: Magyarország árvízvédelme az integrált vízgazdálkodásban a Tisza folyó példáján
18 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. (KJT) a magyar vízgazdálkodás átfogó stratégiája. (A KJT elkészítését az 1432/2012. (X. 9.) Korm. határozat rendelte el. A KJT első változata megtalálható az OVF honlapján a alábbi internetes címen, és a dokumentumok letölthetők róla: https://www.vizugy.hu/index.php ? module=vizstrat&programelemid=143). A stratégia a szakmai feladatokon túl megfogalmazza azokat a feladatokat is, amelyek a vizgazdálkodás társadalmi támogatottságához szükségesek. A támogatáshoz szükség van a társadalom elismerésére, arra a bizalomra, hogy a vízügyi szakemberek magas szakmai színvonalon, és a kor tudásának megfelelő eszközökkel hajtják végre feladataikat. Ezért a stratégia hangsúlyos feladatokat fogalmaz meg az oktatás, a továbbképzés, valamint a tudomány területén is. ÖSSZEFOGLALÓ Mi emberek a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a biztonságot szeretjük. Azt akarjuk, ne legyenek a mindennapi életünket, a működésünket zavaró árvizek, ne hiányozzon a csapból az ivóvíz, ne legyen aszály. Azonban a természet nem állandó, önmagában is változik, és ehhez alkalmazkodnunk kell. Az előrejelzett és már tapasztalható klímaváltozás a természet szélsőségeit pedig tovább növeli. Ha vízbiztonságunkat fenn akarjuk tartani, egyrészt jobban kell alkalmazkodnunk a változásokhoz, másrészt pedig olyan rendszereket kell kifejlesztenünk, amelyek mindennapi életünkben csökkentik a szélsőséges hatásokat, amelyek egyre gyakrabban jelentkeznek. A nemzetközileg is aktív magyar vízügyi ágazat történelmi hagyományaira és tudásanyagára alapozva jelenleg újítja meg szerkezetét. A környezet megóvása és a lakossági igények kielégítése folyton változó kihívások elé állítják a vízügyi szakmát. A vízgazdálkodás feladata, hogy a XXI. század eszközeivel segítse az alkalmazkodást, csökkentve a szélsőséges jelenségek káros hatásait, miközben kiegyensúlyozottan tudja biztosítani a társadalom számára nélkülözhetetlen vizet térben és időben, ahol és amikor szükség van rá. IRODALOM Alföldi L. (2013). Beszéljünk a Tiszáról. Hidrológiai Közlöny, 93. évf. 4. szám, pp.21-31. Bodnár G., Fazekas L., Illés L., Kerti A., Pesel A., Bálint Z., Horváth G., Konecsny K. (2004). A 2001 márciusi felső-tiszai árviz. Nyíregyháza. Dnnka S., Fejér L., Vágás I. (1996). A verítékes honfoglalás. Budapest, KHVM, OVF Ihrig D. (1970). Tiszavölgyi árvíz. Vízügyi Közlemények, 1971. 3. füzet Illés L., Konecsny K., Kovács S., Szlávik L. (2003). Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája. Vízügyi Közlemények, Különszám 2003.1. kötet, pp. 47-76. Illés L., Dubljak V. D. (2012). A Felső-tiszai határ- szakasz (Huszt - Dombrád) mértékadó árvízszintjére vonatkozó magyar-ukrán közös szakértői javaslat. Nyíregyháza. Józsa J. (témavezető), Katona Kovács S., Krámer 71, Szilágyi J. (2014). A mértékadó árvízszintek országos felülvizsgálata - zárójelentés, Budapest, BME. Károlyi Zs., Nemes G. (1975). A rendszeres szabályozás kora (1846-1944). Vízügyi Történeti Füzetek 1975., 9. Kovács S. (2000). A 2000. évi március-május havi árviz hidrológiai értékelése. A magyar MILLENNIUMI emlékév - a Tisza-völgy rendezése konferencia, Tiszadob, 2000. augusztus 26-26., pp. 93-109. Kovács S. (2012). Tisza-völgy hidrológiai sajátosságai, a folyó hidrodinamikai modellezése, Műszaki Tudomány az Észak-Kelet Magyarországi Régióban, Szolnok, 2012. május 10. Nagy I. (2012). Az Alföld vízgondjainak kezelése. Hidrológiai Közlöny 92. évf. 3. szám, pp. 15-22. Nagy I. (2013). Javaslatok a magyar árvízvédelem megújításához. Hidrológiai Közlöny 93. évf. 1. szám, pp. 15-23. Neppel F., Domogyi S., Domokos M. (1999). A Duna és vízgyűjtőjének ősvízrajza. Vízügyi Közlemények 1999., 3. füzet, pp. 499-514. Pálfai I. (2004). Belvizek és aszályok Magyarországon, Hidrológiai tanulmányok. Rónai A. (2003). A Tisza geológiája. Hidrológiai Tájékoztató, 2003., 42-45. Szigyártó Z. (2015). A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 4 sz. pp. 19-20. Szlávik Lajos (2003). A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai. Vízügyi Közlemények 2003. különszám, III. kötet, pp. 13-34. Szlávik Lajos (2013). Szembenézünk az árvizekkel. A 2013. évi árvizek és belvizek krónikája. Budapest. Tellyesniczky J. (1923). A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése. Vízügyi Közlemények, 1923. január-június, pp. 10-20. Vágás István (1982). A Tisza árvizei. Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet Váradi József (2003). A XXI. század vízgazdálkodási kihívásai, különös tekintettel a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésére. Árvízkezelés kihívásai a XXI. században, Holland-Magyar workshop kiadványa, 2003. október 2-4. Zawadowski Alfréd (1891) Magyarország vizeinek statisztikája. 1-2., Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Budapest. OVF (2016a). „A mi vízügyünk - vízgazdálkodás a XXI. században” — OVF kiadvány. OVF (2016b). http://www.ovf.hu/hu/erdekessegek/ az 195 óevidunaij egesarvizevforduloj a VITUKI (1976). Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. 4. Hidrológiai statisztikai vizsgálatok. (Témafelelős: dr. Csorna János és dr. Szigyártó Zoltán.) Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest