Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Kovács Attila - Marton Annamária - Tóth György - Szőcs Teodóra: A sekély felszín alatti vizek klíma-érzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata
24 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz. 3. ábra. Az 2021—2050 és az 2071—2100 időszakokra átlagolt ALADIN klímaparaméterek alapján meghatározott Thornthwaite klímazónák eloszlásai Figure 3. Climate classification according to Thornthwaite method for the periods of2021-2050 and 2071-2100 based on ALADIN model outputs. Megjegyzés: A jelkulcs az alkalmazott klímakódokat, míg a számok a klímapoligonok sorszámát mutatja Note: The legend indicates climate codes, while numbers indicate polygon ID 's. A modellezéshez használt területhasználati beosztást az Európai CORINE (EEA, 2006) adatbázis alapján állítottuk elő. A projekt igényeinek megfelelően a nagyszámú CORINE kategóriát összevonás után hat osztályba soroltuk be úgy, mint lakott területek (1), szántó (2), legelő (3), gyümölcsös (4), erdő (5), víztestek (6). A geológiai réteghez a MAFI fedett földtani térképét használtuk fel. A felszíni formációkat hat litológiai típusba soroltuk be, úgymint hasadozott kőzetek (10), dolomit (20), mészkő (30), finom porózus üledékek (40), durva porózus üledékek (50), felszíni vizek (60). A lejtőszög kategóriákat az 50 méteres felbontású Digitális Terepmodell alapján határoztuk meg (HM Zrínyi 2014). Két lejtőkategóriát különítettünk el. A 0-4,99% lejtőszögű területeket lapos területnek (100), az 5%-nál nagyobb lejtőszögű területeket lejtőnek (200) soroltuk be. A klímatípusokat az előző fejezetben tárgyalt módon, a Thornthwaite módszert alkalmazva határoztuk meg. A fenti adatrétegek szuperpozíciójaként előállított beszivárgási zóna térképet a 4. ábra szemlélteti. A beszivárgási zónákat ötjegyű azonosítókkal láttuk el, ahol az első és második tag a klímazónát, a harmadik a lejtőkategóriát, negyedik a geológiát, az ötödik a területhasználatot jelzi. A beszivárgási poligonok nagy száma miatt a 4. ábra csak a poligonok térbeli kiterjedését mutatja, a jelkulcs szemléltetésére a jelen keretek között nincs lehetőség, azokat Kovács et al. 2015 tartalmazza. BESZIVÁRGÁS SZÁMÍTÁS A talajvíz szintek numerikus modellezéséhez szükséges beszivárgási intenzitásokat egydimenziós vízmérleg modellek segítségével számítottuk ki minden egyes beszivárgási zóna típusra. A projekt során a HELP modellt (Schroeder et al., 1994) alkalmaztuk, mely módszer jól ismert (Gogolev, 2002; Jyrkama and Sykes, 2007), és előzőleg már sikerrel alkalmazták hazai területeken beszivárgás számítás céljára. A HELP modell kimenetei könnyen alkalmazhatóak MODFLOW modell környezetben, amit a víztükör numerikus előállítására használtunk. A HELP (Hydrologic Evaluation of Landfill Performance) egy numerikus egydimenziós modell, amit az USA Környezetvédelmi Hivatala fejlesztett ki hulladéklerakók szigetelésének a méretezésére. A modell kitűnően alkalmas bármilyen talajprofil dinamikus vízmérlegének a számítására, így gyakran alkalmazzák klímaviszonyok hatásának vizsgálatára. A modell napi hőmérséklet és csapadék, havi besugárzás és, féléves felbontású szélsebesség idősorokat használ. Ezeket az adatokat szkriptek segítségével nyertük ki a CarpatClim-Hu és ALADIN adatbázisokból a Thornthwaite klímazónákra, és előállítottuk a HELP számára szükséges bemeneti állományokat (input fájlokat). A klímaparamétereken kívül a HELP modellhez szükség van talajprofilok definiálására, amikre a modell egydimenziós tranziens vízmérleget számít. A beszivárgási zónák lehatárolásához használt földtani kategóriákhoz típusprofilokat rendeltünk, melyeket mintaterületeken gyűjtött szemeloszlási adatok alapján tipizáltunk. A profilok vastagságát - a talajvíz átlagos mélységének figyelembe vételével - három méterben határoztuk meg. Mivel az alkalmazott három méteres profilokon belül elhanyagolható vertikális litológiai változékonyságot tapasztaltunk, homogén profilokat alkalmaztunk a modellezés során, melyek tranziens hidraulikai ekvivalenciáját érzékenység vizsgálatokkal igazoltuk. A szimulált beszivárgási idősorokat megfigyelő kutak vízszint idősoraival hasonlítottuk össze,
