Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kovács Sándor - Lovas Attila - Gombás Károly: Magyarország árvízvédelme az integrált vízgazdálkodásban a Tisza folyó példáján
6 Hidrológiai Közlöny 2016.96. évf. 4. sz. Magyarország árvízvédelme az integrált vízgazdálkodásban a Tisza folyó példáján Kovács Sándor*, Lovas Attila* és Gombás Károly** * Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. ** Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Kivonat Az utóbbi évtizedekben folyóink, és különösen a Tisza vízlevezető képessége lényeges megváltozott, romlott. Az emberi beavatkozások, a természeti változások hatására az árvizek magassága és tartóssága folyamatosan növekszik. A folyó egyre magasabb szinten levonuló árvizei mind jobban veszélyeztetik hazánk árterületein elhelyezkedő településeit, mezőgazdasági területeit, az emberek megélhetését. Az árvizek kártételeinek elkerülését, illetve mérséklését elősegítő megoldások kutatásában jelentős szerepe van az elmúlt évek tudományos vizsgálatainak, folyóink vízrendszerének hidrológiai, hidrodinamikai modellezésének. Cikkünk a Dunán és a Tiszán az utóbbi két évtizedben levonult árhullámok sajátosságait, okait taglalja, különös tekintettel arra, hogy a vízszintnövekedés egyes folyószakaszokon meghaladta az 100-140 centimétert. Ezen árvíz jelenségek szinte kikényszerítették a magyarországi folyók mértékadó árvízszintjének felülvizsgálatát, az árvízkockázati számítások elvégzését, a nagyvízi mederkezelési tervek összeállítását. Kulcsszavak Árvízcsúcsok növekedése, árhullám tartóssága, nagyvízi mederkezelési tervek, árvízkockázati számítások, hullámtér rendezése, árapasztó tározók, mértékadó árvízszint, hidrológiai, hidrodinamikai modellezés. Flood protection of Hungary in the integrated water management in the Tisza River Valley as an example Abstract During the recent decades our rivers, particularly the Tisza River, flood carrying capacity changed and deteriorated. Human interventions and natural changes resulted in increased flood duration and elevation. The ever increasing flood levels of the rivers threaten the communities and agricultural areas located on the flood plain and impact people's livelihood. River system hydrological and hydrodynamic modelling played significant part in recent scientific research of flood damage avoidance and damage reduction options. The paper focuses on the characteristics and causes of the flood waves on the Danube and Tisza Rivers occured over the last two decades, with particular attention to the 100-140 centimeters flood peak level increases in some river sections. These flood events forced the review and re-evaluation of the standard flood levels of the Hungarian rivers, the re-calculation of flood risks, and formulation of plans for improving and managing the main channels. Keywords Flood peak increase, duration of floods, river high water management plans, flood risk calculations, floodplain regulation, flood control reservoirs, standard flood level, hydrological and hydrodynamic modelling. BEVEZETÉS A Kárpát-medencében elhelyezkedő Magyarország történelmi fejlődése elképzelhetetlen lett volna a térségi vízfolyásokkal történő együttélés képességének elsajátítása nélkül. A magyar nép saját bőrén tapasztalva, kényszerűen lett úrrá az árvizeken és épített sikeres vízgazdálkodási konjunktúrát a pannon-medencében. A vízzel való együttélés természetes része a társadalomkultúrának. Hazánk teljes egészében a Duna folyam vízgyűjtőjén helyezkedik el. A földrajzi sajátosságok és bizonyos mértékig a klimatikus adottságokból adódik, hogy Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. A műszaki megoldásokkal ármentesített területek az ország 23%-át teszik ki. A lakosság mintegy egynegyede árvíz által veszélyeztetett területen él. A geológiai adottságokból kifolyóan a terepesés az ország legnagyobb részén igen csekély, így a kontrolálatlan elöntések azonnal nagy területeken okoznának problémát. Az épített töltések hossza meghaladja a 4.200 km-t, számos tározó, szivattyútelep és más komplex létesítmény szolgálja az állam által vállalt, 100 évenkénti előfordulási valószínűségű árvízi események elleni biztonságot. Azonban a jelentős műszaki létesítmény dacára a víz- gazdálkodás Magyarországon szükségszerűen integrált, tulajdonképp már akkor az volt, mikor még a szót sem ismertük. A vizek kártételeinek elhárítása ugyanazon vízfolyásokon együtt járt a vizek sokcélú hasznosításával. A nagy kiterjedésű védett alföldek velejárója egy speciális magyar árvízfajta, a belvizek elleni küzdelem. Idegen nyelvre a „belvíz” szót lefordítani is nehéz. Manapság sokszor divatos szlogenekbe öltöztetünk olyan gyakorlatokat, melyeket eleink évszázadok, évtizedek óta alkalmaztak, persze az adott kor technikai lehetőségei között. A természetmegóvás mindig is része volt a vízügyi fejlesztéseknek. Visszatekintve országuk árvizes történelmére, a jelentősebb települések, értékesebb területek megóvására - a kor technikai lehetőségeinek megfelelően - mindig is alkalmaztak valamilyen műszaki megoldást. Szakmai alapokon nyugvó, szervezett árvízvédelemnek - amely döntően a Tisza szabályozásával kezdődött - több mint másfél évszázados hagyományai vannak. Az utóbbi évtizedekben az átfogó gondolkodást elősegítette az a nemzeti megközelítés is, hogy az országban több mint 60 éve egységes vízügyi szolgálat foglakozik a
