Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Szűcs Péter - Mikita Viktória: Felszín alatti vízkészleteink és a hidrogeológiai kutatások helyzete hazánkban
Szűcs Péter - Mikita Viktória: Felszín alatti vízkészleteink és a hidrogeológiai kutatások helyzete hazánkban 19 teket érintő stratégiai kérdések részletes kidolgozásában. Bizakodásra ad okot, hogy a most elkészült Nemzeti Vízstratégiában, a Kvassay Jenő Tervben (URL2) a hazai felszín alatti vízkészletek jelentőségüknek és súlyuknak megfelelőem szerepelnek. A jól képzett hidrogeológusokra tehát a jövőben még nagyobb szükség lesz hazánkban és a Kárpátmedencében. Számos tradicionális és új típusú feladat vár a felszín alatti vizekkel foglalkozó jövő generációkra. A szakma interdiszciplináris jellege miatt fontos, hogy a felszín alatti vizekkel kapcsolatos képzési programjaink figyelembe vegyék a nemzetközi trendeket (Voss, 2005) és a Kárpát-medence speciális hidrológiai és hidrogeológiai sajátosságait. Kedvező, hogy mind több kollégánk vesz részt nemzetközi szakmai szervezetek munkájában és irányításában, erősítve azokat a szakmai kapcsolatokat is, amelyek feltétlenül szükségesek határon átnyúló szakmai kérdések még hatékonyabb megoldásában a Kárpátmedencében. A szakmai nemzetközi kapcsolatainak további erősítésében jelentős szerepet játszik az IAH (International Association of Hydrogeologists) Magyar Nemzeti Bizottsága, amely összehangolja tevékenységét az IUGS (International Union of Geological Sciences) Magyar Nemzeti Bizottsággal. A címben felvetett kérdés együttes továbbgondolásában segítséget jelentett a 2013-ban hazánkban megrendezett nemzetközi IAH hidrogeológiai konferencia, amely elsősorban a Kárpát-medence és Közép-Európa hidrogeológiai specialitásaira és megoldandó regionális és lokális feladataira fókuszált. Hazánkban a felszín alatti vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjedtek, széleskörűek és nemzetközi színvonalat képviselnek. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos jövőbeli kihívások egyértelműen igénylik az új kutatási eredményeket és az innovatív megoldásokat a gyakorlati megoldások kivitelezésében. A kutatásokat folytató, többségében egyetemi intézmények között jelentős, elsősorban önszerveződésen alapuló együttműködések már eddig is létrejöttek. Érdemi továbbfejlődési lehetőséget és hatékonyság növelést is jelenthetne a kutatásokban, ha a hazai operatív vízgazdálkodás feladatainak összehangolt megoldásában nagyobb és érdemi szerepet kaphatnának a hazai hidrogeológiai kutatásokat folytató kutatóhelyek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az ismertetett kutató munka a Miskolci Egyetemen működő Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ TÁMOP-4.2.2/A-11/1- KONV-2012-0049 jelű „KÚTFŐ” projektjének részeként - az Új Széchenyi Terv keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. IRODALOM Berecz I, Fórizs /., Deák J. (2001). Felszín alatti vizek környezeti izotópos és kémiai vizsgálata a DunaTisza köze déli részén. Hidrológiai Közlöny. 81 (2), 118-124. Bobok E., Tóth A. (2010): A geotermikus energia helyzete és perspektívái. Magyar Tudomány. 8, 926- 936. Borszéki B. Gy. (1998). Ásványvizek, gyógyvizek. MÉTE, Budapest. Bozó L. (ed.) (2010). Köztestületi Stratégiai Programok. Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Buday T, Szűcs P.. Kozák M., Püspöki Z., McIntosh R. W., Bódi E., Bálint B., Bulátkó K. (2015). Sustainability aspects of thermal water production in the region of Hajdúszoboszló-Debrecen, Hungary. Environmental Earth Sciences 74, 7513-7521. Büki G., Lovas R. (ed.) (2010). Köztestületi Stratégiai Programok. Megújuló energiák hasznosítása. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Czauner B., Mádl-Szőnyi J. (2011). The function of faults in hydraulic hydrocarbon entrapment: Theoretical considerations and a field study from the Trans- Tisza region, Hungary. AAPG Bulletin 95, 795-811. Czauner B., Mádl-Szőnyi J. (2013). Regional hydraulic behaviour of structural zones and sedimen- tological heterogeneities in an overpressured sedimentary basin. Marine and Petroleum Geology, 48, 260- 274. Dobosy P., Sávoly Z., Óvári M., Mádl-Szőnyi J., Záray G. (2016). Microchemical characterization of biogeochemical samples collected from the Buda Thermal Karst System, Hungary. Microchemical Journal 124, 116-120. Erőss A., Mádl-Szőnyi J., Surbeck H., Horváth A., Goldscheider N., Csorna E. A. (2012). Radionuclides as natural tracers for the characterization of fluids in regional discharge areas, Buda Thermal Karst, Hungary. Journal of Hydrogeology 426-427, 124-137. Galloway D. L. (2010). The Complex Future of Hydrogeology. Hydrogeology Journal. 18, 807-810. Gribovszki Z.; KaliczP.; Szilágyi J. (2013). Does the accuracy of fine-scale water level measurements by vented pressure transducers permit for diurnal evapotranspiration estimation. Journal of Hydrology, ELSEVIER, 488. 166-169. Hajnal G. (2007). Városi hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. Hatvani, I.G., Magyar, N., Zessner, M., Kovács,./., Blaschke, A.P. (2014). The Water Framework Directive: Can more information be extracted from groundwater data? A case study of Seewinkel, Burgenland, eastern Austria. Hydrogeology Journal, 22(4), 779-794. Juhász J. (2002). Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
