Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Varga Laura - Buzás Kálmán - Honti Márk: Új csapadékmaximum-függvények
68 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. 2. táblázat. Budapest, Szeged és Szombathely jelenre és jövőre meghatározott új csapadékmaximum-függvényének I, 2 és 3 órás pontjaihoz tartozó mértékadó visszatérési idejű intenzitások értékeinek különbsége (%-ban) a műszaki irányelvben megadott értékektől Table 2. Differences [%] between 1, 2 and 3 hours points of created IDF curves for present (1996-2014) andfuture time (2041-2059) at 2, 4 and 10 return periods and the intensity values from the technical design guideline. Mértékadó csapadékintenzitás változása |%| a műsz. irányelvhez képest Jelen: 1996-2014 (mért) Budapest Visszatérési idő [évi ti=l óra t2= 2 óra t3= 3 óra 2 +9% +5% 0% 4 + 17% +17% + 10% 10 + 16% + 17% +9% Szeged 2 + 17%-6%-7% 4 + 18%-2%-5% 10 + 11%-7%-11% Szombathely 2 0%-10%-8% 4-4%-13%-12% 10-13%-20%-21% Jövő: 2041-2059 (generált) Budapest 2 0 -+40 % + 18 -+58% +18- +57% 4-3 - +60% +25 -+79% +28- +77% 10-10-+62% + 17 -+90% +26 -+80% Szeged 2-30 - +30%-16-+37%-19 - +31% 4-30 - +40%-19-+53%-18 -+51% 10-40 - +40%-26 - +53%-25 - +55% Szombathely 2-36--1%-13 -+10%-15 -+15% 4-38 -+4%-14-+11%-16-+16% 10-44 - +1%-20 - +5%-23 - +8% A magyarországi csapadékmaximum-fuggvények megújításának másik fontos kérdése az, hogy maradjon-e az egységes országos összefüggés alkalmazása, vagy nem lenne-e érdemes inkább külön régiókban gondolkodnunk. Ennek eldöntésére részletesebb, országot átfogó elemzések szükségesek. Az általunk végzett vizsgálat is rámutat a területi különbözőségekre (pl. 3. ábra), és arra is, hogy a nagyvárosok éghajlat módosító hatása (hőszigetek) is komoly szerepet játszhat, szélsőségesebb csapadéktevékenységeket generálhat. Megfontolandó, hogy ugyanazt a csapadékintenzitás értéket tekinthetjük-e mértékadónak adott visszatérési idő esetén Budapesten, mint egy kisebb város esetén. Összefoglalva tehát, további vizsgálatok szükségesek, Magyarország lehetőleg minél több pontján, és minél finomabb időbeli felbontású adatsorokból. Az új csapa- dékmaximum-függvényeket pedig minél hamarabb el kell készíteni az ország területére. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A vizsgálatban felhasznált csapadékadatokat a „Techniques and methods for Climate Change Adaptation for Cities” (3C for Sustainable Cities, 2013-1-HU1- LE005-09613, TEMPUS Leonardo da Vinci Innovációtranszfer projekt, Egész életen át tartó tanulás) program keretében vásároltuk meg. A projektet az Európai Bizottság támogatta. IRODALOMJEGYZÉK Búzás K., (2008). Klímaváltozás, települési csapadékvíz-gazdálkodás. Vízmű Panoráma, 16. évf. 4. sz., pp. 11-12., Magyar Víziközmű Szövetség. Búzás K., Somlyódy L. (2011). Települési vízgazdálkodás. Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok, Budapest, pp. 255-285. ENSEMBLES projekt honlapja: http://www.ensembles-eu.org/ Fatichi, S., Ivanov, V. Y., Caporali E. (2011). Advanced WEather GENerator. Technical Reference, version 1.0, 96p. Giorgo, F. (1990). Simulation of regional climate using a limited area model nested in a general circulation model. Journal of Climate, 3. pp. 941-963. Honti, M., A. Scheidegger, and C. Stamm (2014). The importance of hydrological uncertainty assessment methods in climate change impact studies, Hydrol. Earth Syst. Sei., 18, 3301-3317, 2014. Nakicenovic N., Swart R., eds., (2000). Emissions Scenarios. A special reports of 1PCC Working Group III. Cambridge University Press, UK. 570p. Retek M. (2011). A globális éghajlatváltozás interaktív és komplex forgatókönyveinek modellezése és elemzése. - Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszéke, Budapest. 74 p. van der Linden, P., Mitchell, J.F.B. (2009). Summary of research and results from the ENSEMBLES project. Met Office Hadley Center, Exeter. UK. 164p. Wilks. D. S., Wilby, R. L. (1999). The weather generation game: a review of stochastic weather models. Progress in Physical Geography, 23, pp. 329-357.
