Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Varga Laura - Buzás Kálmán - Honti Márk: Új csapadékmaximum-függvények
64 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. Új csapadékmaximum-függvények L. Varga’, K. Búzás* és M. Honfi* Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest Műegyetem rkp. 3. (E-mail: varga.laura@epito.bme.hu , buzas@vkkt.bme.hu ) MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport, 1111 Budapest Műegyetem rkp. 3. (E-mai 1: mark. honti@gmail. com) Kivonat Az éghajlatváltozás következtében a csapadéktevékenység szélsőségesebbé válása felveti a kérdést, hogy a csapadékvíz elvezető hálózatok tervezésénél alkalmazott, az 1970-es években készített csapadékmaximum-függvények érvényesnek tekinthetőek-e napjainkban, illetve alkalmasok-e arra, hogy használjuk őket mérnöki feladataink során. Ennek vizsgálatára három magyarországi városra előállítottuk az új csapadékmaximum-függvényeket (pontosabban azoknak bizonyos pontjait), illetve azt is megbecsültük, hogy a jövőben (2041-2059) a mértékadó csapadékintenzitásoknak milyen változásai várhatók. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy szükség van a magyarországi csapadékmaximum-függvények minél hamarabbi megújítására. Mivel városonként jelentősen eltérő mértékű és irányú változásokat tapasztaltunk, ezért megfontolandó, hogy az országos egységes értékek alkalmazása helyett nem lenne-e kedvezőbb részterületeként definiált görbékkel dolgozni. Kulcsszavak éghajlatváltozás, csapadékmaximum-függvények, csapadékgenerátor, regionális klímamodeli New rainfall intensity-duration-frequency curves for Hungary Abstract Climate change has a strong impact on operation of urban drainage systems in Hungary. Rainfalls with extreme intensities are becoming more frequent and drainage networks can not handle the resulting high amount of stormwater. The design of urban drainage infrastructure is still based on intensity-duration-frequency (IDF) curves created around 1970, but these are obviously outdated and cannot serve reliable design purposes in present and future. To investigate the expected change of rainfall patterns and intensities, we created new IDF curves for hourly aggregation intervals for three cities (Budapest, Szeged and Szombathely). We did not concentrate only on the changes till present, but we also tried to estimate the future changes of these curves. Results of eight regional climate models and hourly measured data from each city were used to generate present and future (2041-2059) artificial hourly rainfall time series with a rainfall generator. From these time-series we could create IDF curves, which contained the expected impact of climate change. Results were compared with the values in the Hungarian technical design guideline. We observed significant differences between the generated IDF curves’ intensity values and the values from the guideline. Furthermore, the direction and rate of change was different in the three cities. Based on the results, these differences are expected to increase in time. We conclude that the Hungarian IDF curves need to be reviewed based on present and forecasted precipitation data, and instead of using uniform curves for the whole country, regional differences should be considered. Keywords climate change, rainfall intensity-duration-frequency curves, rainfall generator model, regional climate model BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A globális éghajlatváltozás komoly kihívások elé állítja az emberiséget. A változások az élet minden területére kihatással lehetnek, és lényeges, hogy feltárjuk a várható természeti, társadalmi és gazdasági hatásokat. A kedvezőtlen következmények megelőzése és mérséklése érdekében meg kell terveznünk a szükséges intézkedéseket - és ez nem a jövőbeni feladatunk, hanem már most kell cselekednünk. A napjainkban érzékelhető változások, a növekvő gyakorisággal előforduló szélsőséges időjárási események a települési vízgazdálkodás számos területére hatással vannak (Búzás és Somlyódy 2011), így a csapadékvíz-gazdálkodás tevékenységére is. A csapadékcsatorna-hálózatok sok helyen túlterheltté váltak, amiért a burkolt felületek arányának növekedése mellett a rövi- debb időtartamú, nagy intenzitású és kedvezőtlenebb intenzitás-eloszlású csapadékok a felelősek (Búzás 2008). A csapadéktevékenység szélsőségesebbé válása felveti a kérdést, hogy a csapadékvíz elvezető hálózatok tervezésénél alkalmazott, az 1970-es években készített csapa- dékmaximum-függvények érvényesnek tekinthetőek-e napjainkban, illetve alkalmasok-e arra, hogy használjuk őket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén azt vizsgáltuk, hogy a mértékadó csapadékintenzitások mennyit módosultak az elmúlt időszakban. Emellett azt is próbáltuk megbecsülni, hogy a jövőben milyen változások várhatóak. A Magyarországra készült regionális klí- mamodell-szimulációk által szolgáltatott napi felbontású idősorok nem szolgáltatnak elég finom időbeli felbontású eredményeket a csapadékmaximum-függvények előállításához, ezért olyan részletesebb felbontású csapadék idősorokat kellett létrehoznunk, melyek alkalmasak a vizsgálat elvégzésére. Jelen esetben órás felbontású csapadék- összeg-idősorokat generáltunk három településre - Budapestre, Szegedre és Szombathelyre -, mivel óránkénti rögzítésű csapadékadatokkal rendelkeztünk. A mesterséges idősorokat a hazánkra rendelkezésre álló regionális klímamodellek és az elmúlt évtizedek csapadékösszeg-
