Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Braun Mihály: A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész

62

Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz.

jelmagyarázat

depth i mélység (cm)

medium sand középszemű homok

fme iand I finomszemü homok

very fine sand nagyon finomszemü homok

ven' coarse silt / nagyon durva kőzetliszt

coarse silt / durva kőzetíiszt

médium süti középszemű kőzetliszt

fim süt: finomszemü közetliszt

very fine süt: nagyon finomszemü kőzetliszt

clax 1 agyag

15. ábra. Az üledékminta rétegeinek kormeghatározása Figure 15. Determination of the age (dating) of the layers in the sample

8. táblázat. Az üledék réteg vastagsága koronként Table 8. Connecting sample sections and ages

Mélység (cm)

10 cm

30 cm

50 cm

70 cm

90 cm

Kor (év)

1990

1973

1956

1939

1922

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A fúrások és a laboratóriumi elemzések elvégzését, valamint az eredmények nemzetközi bemutatását az EU TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával valósítottuk meg (Tóth és társai 2011).

IRODALOM

Alestalo, J. (1971). Dendrochronological interpretation of geomorphic processes. Fennia 105: 1-140.

Babák, K. (2006). A Hármas-Körös hullámterének feltöltődése a folyószabályozások óta. Földrajzi értesítő 55, 3-4:393-399.

Blott, S.J., Pye, K. (2001). Gradistat: a grain size distribution and statistics package for the analysis of unconsolidated sediments. Earth Surface Processes and Landforms 26: 1237-1248.

Borsy, Z. (1972). Üledék- és morfológiai vizsgálatok a Szatmári-síkságon az 1970. évi árvíz után. Földrajzi Közlemények 96, 1: 38^42.

Braun, M., Szalóki, I., Posta, J., Dezső, Z. (2003). Üledék felhalmozódás sebességének becslése a Tisza hullámterében. MHT XXI. Vándorgyűlés, Szolnok.

Braun, M., Papp, /., Korponai, J., Lukács, V., Gyulai, /., Forró, L.. Hubay, K., Szalóki, I. (2010). A Tisza vízjárásának nyomai a Marótzugi-Holt-Tisza üledékében. Hidrológiai Közlöny 90, 6: 20-22.

Bruner, G., Gibson, S. (2005). Sediment Transport Modeling in HEC-RAS. Proceedings World Water and Environmental Resources Congress. Editor: Raymond Walton, Anchorage, Alaska, American Society of Civil Engineers, 1-12. DOI: 10.1061/40792(173)442

de Boer, G. B. J., de Weerd, C., Thoenes, D., Goossens, H. W. J. (1987). Laser Diffraction Spectrometry: Fraunhofer Diffraction Versus Mie Scattering. Particle & Particle Systems Characterization, 4, 1-4: 14-19.

Dezső, Z, Szabó, Sz., Bihari, A. (2009). Tiszai hullámtér feltöltődésének időbeli alakulása l37Cs-izotóp gamma spektrometriai vizsgálata alapján. In: Mócsy, /., Szacsvay, K., Urák, Zsigmond, A.R. (ed.). Proc. V. Kárpátmedencei Környezettudományi Konferencia. Kolozsvár, 443-138.

Engelund, F„ Hansen, E. (1967). A monograph on sediment transport in alluvial streams. Copenhagen, Denmark, Teknisk Forlag: 65 str.

Engi Zs. (2016). Flood hazard modeling on river outfall streches, based on silting up processes. Doktori disszertáció, Ljubljana (in print)

Engi, Zs., Tóth, G., Braun, M., Hubay, K., Hercsel, R. (2011). Study of the silting up process of the Mura River’s floodplain in Hungary. XXVth Conference of the Danubian Countries. Budapest,

ftp://152.66.121.2/Floodrisk/_DC/docs/6 _06_Engi%20Zsu zsanna.pdf

Engi, Zs., Tóth, G., Somogyi, K., Lanter, T, Hercsel, R., Bozzay, F. (2016). A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás vizsgálata 2 D modellezéssel. Hidrológiai Közlöny 96, 1: 33-48.

Folk, R.L., Ward, W.C. (1957). Brazos River bar: a study in the significance of grain size parameters. Journal of Sedimentary Petrology 27: 3-26.

Gibson, S., Brunner, G., Piper, S., Jensen, M. (2006). Sediment Transport Computations in HEC-RAS. PROCEEDINGS of the Eighth Federal Interagency Sedimentation Conference (8thFISC), Reno, NV: 57-64.

Gilvear, D., Bryant, R. (2003). Analysis of aerial photography and other remotely sensed data. In: Kondolf, G.M. in Piégay H. (ed.) Tools in fluvial geomorphology. Wiley, Chichester: 135-170.

Hupp, C. R., Simon, A. (1991). Bank accretion and the development of vegetated depositional surfaces along modified alluvial channels. Geomorphology 4:111-124.