Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Karlovy Vary világhírű gyógyforrásai
Dobos Irma és Scheuer Gyula: Karlovy Vary-i világhírű gyógyforrásai 37 alakult északkelet-délnyugati zárt törés zárja le. így megállapítható, hogy a források keletkezésében alapvető és meghatározó szerepet játszanak a térségben lejátszódó szerkezeti mozgások. Ezekhez a kőzetekhez kapcsolódnak a Teplá-folyó mentén a gránitban olyan nagy mélységre lehatoló nyitott törések, amelyek folyamatosan biztosítják a hévízfeláramlást és így elősegítették egy olyan repedezett hidrodinamikai rendszer kialakulását, amelynek a megcsapoló része a Teplá-folyóban mutatható ki. Több közlemény említi és földtani térkép feltünteti, hogy a feltörő gyógyforrásokból a fürdő területén helyenként jelentős vastagságban és elterjedésben édesvízi mészkő képződött (Kovanda 1971, Vylita 1985, Augustin és társai 2010), illetve képződik ma is borsókőszerű kifejlődésben az ivókutak környezetében (8. ábra). A német nyelvű prospektusban a mészkiválásokat - miután ezek napjainkban a főforrás (Sprudel, illetve Vridlo) feltörésének környezetében a folyómederben és azt kísérve rakódtak le - helyi Sprudelplatte elnevezésként írják le. A cseh irodalom pedig aragonit felhalmozódásként közli. Kovanda (1971) könyvében részletesen leírja hol képződött aragonitos kiválás a fürdő területén. így közli, hogy a Teplá-folyó medrében a felszökő forrásnál, amely kb. 6-8 m vastagságú aragoniton keresztül tör fel. Még a jobb parton is képződött, így például a legszebb kifejlődés a Mária Magdaléna templom alatt és a színháznál fordul elő. Kovanda könyvében két képet is közöl ezekről az előfordulásokról, ahol a vízzel együtt feltörő gáz miatt úgynevezett mészbuborékok halmaza képződött, bemutatva ezzel az itt előforduló travertínó előfordulások változatos és érdekes kifejlődését. A kiadványok megemlítik még, hogy a gyógyvizekből mésztartalmúk miatt a vezetékekben, az ivókutaknál, a fürdőmedencék és a fürdőkádak falán intenzív a vízkőkiválás. A gyógyvíz erőteljes mészképző hajlamát kihasználva szuvenírként árusítják a megkövesedett rózsákat és egyéb tárgyakat, amelyeket a gyógyvízbe tartva 2-3 nap alatt mészkéreg von be, létrehozva ezeket mint helyi nevezetességet és érdekességet. 8. ábra. Ivókút meszes-vasas kiválásokkal Figure 8. Drinking fountain with ferruginous calcareous precipitation A források ismertetése és vízföldtani adottságai A fürdő területén nyilvántartott 83 feltörő hévíz forrásból (Szombathy 1973) a hasznosított 20 körül van. A cseh szakirodalom és a fürdőhelyről közölt térképeken csak 15, illetve 12 forrás helye és neve szerepel. A jelen ismertetéshez mellékelt 7. ábrán 12 forrás helyét és nevét tüntettük fel, amelyet a Karlovy Vary 1:12 000 méretarányú várostérképről vettünk át (Freytag és Berndt 2014). A tájékoztató ismerteti 12 forrás vízföldtani jellegzetességeit, hasznosításukat és történetüket, hőmérsékletüket, hozamukat, CO2 gáztartalmukat és a források egyéb helyi érdekességeiket (Augustin és társai 2010). Vylita (1985) szerint a forrásokat vízhozamuk és hőmérsékletük alapján osztályozzák és tipizálják még felhasználási (ivókúra, fürdés) lehetőségek szerint is. A szakirodalom szerint a legnagyobb hozamú gyógyforrás a 2000 1/min vízadó képességű Vridlo (Sprudel), illetve a Felszökő-forrás, amely gránitrepedésből áramlik fel és kb. 6-8 m vastagságú édesvízi mészkő felhalmozódáson keresztül áramolva a Teplá-folyó medrében 6-12 m magasságra felszökve lép a felszínre. Ezt fedezték fel 1350 körül, és erre alapozódva fejlődött ki kezdetben a gyógyhely fürdőkultúrája. A gyógyforrás 73,4 °C-os és C02 tartalma 400 mg/1. A forrás vízföldtani adottságait a 9. ábrán közöljük, és ehhez kapcsolódik egy 18. századi metszet (10. ábra), amely szemléletesen mutatja be a forrás feltörését a Teplá-folyóban, a gyógyvíz akkori cölöpös foglalását és gyógyászati felhasználását. E forrásokat Vylita (1985) leírása szerint 1981-1982 között ferde fúrásokkal foglalták. Ezt megelőzően a Nemzeti Geológiai Szolgálat kiterjedt geológiai és geofizikai vizsgálatokat végzett. így ma már a telepített kutak vize a gránit repedésből 44-88 m közötti mélységből tör fel. A feltörő víz fölé korszerű zárt épületet emeltek (Sprudelkolonnade), ahol ezen belül részben a forrásvíz gejzírként 10-12 m-re szökik fel, a másik épületrészen pedig 5 ivókút áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére (11. ábra). Ez a gyógyforrás helyileg a forráskilépési adottságokon belül déli irányból a völgyben a legelső és egyben a legnagyobb vízhozamú és hőmérsékletű. A Á mtszf Ny k 9. ábra. A Felszökő-forrás (Vridlo (Sprudel) vízföldtani szelvénye Vylita (1985) nyomán módosítva 1. Gránit. 2. Vízelvezető nyitott törés hévízfeláramlással. 2/a. Terep fölé felszökő forrásvíz a Teplá-folyó medrében. 3. Teplá- folyó rendezett mederrel. 4. Travertínó. 5. Feltöltés. 6. Vetők. Figure 9. Hydrogeological section of the Spout-up Source (Vridlo (Sprudel) modified according to Vylita (1985). (Note: 1. Granite. 2. Drainage open fracture with thermal water upflow. 2/a. Above ground level spouting-up source water in the Teplá River bed. 3. Teplá River with regulated bed. 4. Travertine. 5. Backfilling. 6. Faults.
