Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rotárné Szalkai Ágnes - Homolya Emese - Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége
Rotámé Szálkái Ágnes, Homolya Emese és Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége 31 Jelmagyarázat | fokozottan sérülékeny jelentősen sérülékeny mérsékelten sérülékeny 0 5 10 20 km 1 ________I____________I______________I______________I______________I______________I______________I______________I Jelmagyarázat | fokozottan sérülékeny jelentősen sérülékeny i mérsékelten sérülékeny 0 5 10 20 km 1 _i__l__' I i__' ' I 9. ábra. Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége a RegCM modell adatai alapján a 2021-2050 (a) és 2071-2100 (b) közötti időszakra Figure 9. Climate-vulnerability of drinking water protected areas using the RegCM modell for the periods 2021-2050 (a) and 2071-2100 (b) IRODALOMJEGYZÉK Acs F., Breuer H. (2013). Biofizikai éghajlatosztályozási módszerek. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 131 p. Bihari Z., Ganzer B., Gnandt B., Gregoric G., Herceg A., Kovács 71, Kozák P., Lakatos M, Mattányi Zs., Nagy A., Németh A., Pálfai Szalai S., Szentimrey T, Vincze E. (2012). Délkelet-Európai Aszálykezelési Központ DMCSEE projekt: A projekteredmények összegzése. Országos Meteorológiai Szolgálat. Bíró P., Molnár L. (2004). A kistérségek fejlettségi szintjének és infrastruktúrájának összefüggései. Közgazdasági Szemle LI. évf. pp. 1048-1064. Szalai S., Auer /., Hiebl Milkovich Radim T. Stepanek P., Zahradnicek P.. Bihari Z., Lakatos M., Szentimrey T, Limanowka D., Kilar P., Cheval S., Deák Gy., Mihic D., Antolovic /., Mihajlovic V., Nejedlik P., Stastny P., Mikit lova K. Nabyvanets, I. Skyryk, O. Krakovskaya, S.Vogt, J., Antofie T, Spinoni J. (2013). Climate of the Greater Carpathian Region. Final Technical Report, www.carpatclim-eu.org . Jacob D., Kotova L., Lorenz P., Moseley C., Pfeifer S. (2008). Regional climate modeling activities in relation to the CLAVIER project. Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service, 112, 2^4, 141-153. Faluvégi A. (2000). A magyar kistérségek fejlettségi különbségei. — Területi Statisztika, 4, 319-346. Kessler H. (1954). A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvizekben. - Vízügyi Közlemények, 2, 179-188. TelR Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, interaktív elemző alkalmazás. www.teir.hu Pálfai, /., (1990). Description and forecasting of droughts in Hungary. Proc. of 14th Congress on Irrigation and Drainage (ICID), Rio de Janario, 1990, Vol. 1-C, pp.151-158. Pálvölgyi, T., Hunyady, A. (2008). Common methodological framework of CLAVIER Impact Case Studies (in: Database on the statistical-empirical interrelations between the high resolution climate indicators and the parameters of impact issues). CLAVIER Report), www.clavier-eu.org Rotámé Sz. A., Tóth Gy. (2008). Klímaváltozás hatása a felszín alatti vizekre. Vízmű Panoráma 16. évf., 2, 16- 20. Szépszó G., Sábitz J., Zsebeházi G., Szabó P., Illy T, Bartholy J., Pieczka L, Pongrácz R. (2015). A klímamo- dellekből levezethető indikátorok alkalmazási lehetőségei. Kézirat. Országos Meteorológiai Szolgálat - Eötvös Loránd Tudományegyetem.
