Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rotárné Szalkai Ágnes - Homolya Emese - Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége
21 Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége Rotárné Szálkái Ágnes*, Homolya Emese**, Selmeczi Pál** * Vízföldtani Főosztály, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14. ( szalkai.agnes@mfgi.hu ) ** Nemzeti Alkalmazkodási Központ, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14. ( homolya.emese@mfgi.hu , selmeczi.pal@mfgi.hu ) Kivonat A szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribb megjelenése, illetve a jövőben várható további változások szükségessé teszik, hogy a magyarországi ivóvízbázisok biztonsága érdekében meghatározzuk azok klíma-sérülékenységét. A NATéR projekt keretében az ivóvízbázisok klíma-sérülékenységének jellemzési módszere, illetve olyan térinformatikai elemeket tartalmazó adatrendszer felépítésére került sor, amely segíti az alkalmazkodási képesség fokozását, illetve a kedvezőtlen hatások csökkentését. Kulcsszavak: klímaváltozás, ivóvízbázis, klíma-érzékenység, alkalmazkodás, klíma-sérülékenység Climate vulnerability of drinking water protection areas Abstract The increase in the occurrence of extreme weather conditions, such as further expected changes in the climate, brought forth the necessity of analyses on the climate vulnerability of Flungarian drinking water supplies. Our work in the frames of the NAGiS project involved the development of a methodology for the evaluation of the impact of climate change on drinking water supplies, in addition to the construction of a data system, containing GIS elements that foster adaptive capacity and the efforts to decrease unfavourable effects. Keywords climate change, drinking water, climate sensitivity, adaptation, climate vulnerability BEVEZETÉS Magyarország ivóvízkészletének 95%-a felszín alatti vizekből származik, ezért a felszín alatti vizek jelentősége az ivóvízellátásban kiemelkedő. Az elsősorban öntözővíz szempontjából fontos talajvizeken kívül a síkvidékek alatt húzódó üledékes mélymedencék jelentős rétegvíz készlete egyúttal legnagyobb ivóvízkészletünk is. Középhegységeink karsztvizei szintén a felszín alatti vizek fontos részét képezik, egyes régiókban pedig az ivóvizek fő forrását jelentik. Mind a jelenlegi, mind a távlati ivóvízellátás szempontjából hazánkban a felszíni és felszín alatti vizek határeseteként jelentkező partiszűrésü rendszerek kiemelt szerepet töltenek be. A szélsőséges időjárási viszonyok a múltban számos esetben okoztak problémát az ivóvízellátásban. Nyári száraz időszakokban a csökkent vízkészletek és az egyidejűleg jelentkező magasabb vízigény hatására egyes területeken vízhiány alakult ki, amely gyakran vízkorlátozásokhoz vezetett. Más esetben a csapadékos időjárás hatására kialakult árvizek, illetve karsztárvizek miatt a fertőzésveszély elkerülése érdekében kellett egy-egy vízbázist időszakosan kikapcsolni a vízellátásból. Az éghajlati viszonyok tartós megváltozása, valamint a szélsőséges időjárás a felszín alatti vizekre általában nem olyan közvetlen és nagymértékű, mint a felszíni vizek esetében, illetve gyakran csak a többéves hatások eredményei figyelhetők meg. Ezek a változások azonban, kevés kivételtől eltekintve, hosszú ideig érvényesülnek, és a kedvezőtlen hatás megszűntével pedig csak nagyon lassú folyamatok révén állítható vissza az eredeti állapot. A szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribb megjelenéséből, illetve a jövőben várható további változásokból adódóan szükségessé vált a klímaváltozás ivóvízbázisokra gyakorolt hatásának részletes vizsgálata. A Víz Keretirányelv (2000/60/EK) által előírt, hétévente felülvizsgálandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek részét képezi a változó klimatikus viszonyok figyelembevétele, azonban a részletes vizsgálatok, illetve az intézkedéseket megalapozó célirányos adatrendszerek eddig nem álltak rendelkezésre. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) projekt keretében a várható klímaváltozás ivóvízbázisokat leginkább érintő éghajlati elemeinek, valamint az ivóvízbázisok sérülékenységét nagymértékben meghatározó földtani közeg, azon belül a vízföldtani sajátosságok vizsgálatára került sor (Rotárné és társai 2015). Az ivóvízbázisokra gyakorolt hatás, illetve ennek csökkentése és kiküszöbölése társadalmi-gazdasági következményeket vonhat maga után. Vizsgálatainkat ezért kiegészítettük a megváltozó körülményekhez történő alkalmazkodási lehetőségek jellemzésével. Munkánk során kialakítottuk az ivóvízbázisok klímasérülékenységének jellemzési módszerét, illetve olyan térinformatikai elemeket tartalmazó adatrendszer felépítésére került sor, amely segíti az alkalmazkodási képesség fokozását, illetve a kedvezőtlen hatások csökkentését. ADATOK ÉS MÓDSZEREK Vízbázisnak nevezzük a vízkivételi művek által igénybe vett, vagy arra kijelölt területet, illetőleg felszín alatti térrészt és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosí
