Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 2. szám - Kozák Péter: Szeged belvárosának 2015-ben megújult árvízvédelmi rendszere

_______________________________________________________________L Szeged belvárosának 2015-ben megújult árvízvédelmi rendszere Kozák Péter Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 6720. Szeged, Stefánia 4. 2015. május 29-én elkészült és ünnepélyesen átadták a Szeged belvárosának árvízvédelmére hivatott új mobil gát­rendszert. A Mérnök Újság 2015. májusi száma közölte Kozák Péternek, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének cikkét a létesítményről. Ennek nyomán állítottuk össze jelen méltatásunkat a megvalósult műről, az azzal kapcsolatos szakmai ismeretekről. * Mérföldkő a hazai árvízvédelem gyakorlatában a szegedi mobil gátrendszer, hiszen a települések folyóparti terü­leteinek védelme különleges feladat, amelyet csak külön­leges módszerek alkalmazásával lehet megoldani. Az árvízvédelmi igények, a szivárgások, a magassági hiányok kezelése mellett városépítészeti, városfejlesztési elvárások is megfogalmazódtak a Tisza folyóval, mint Szeged város főutcájával kapcsolatban. Az Alsó-Tisza völgyében a 2006. évi tavaszi árhullám o- kozott rendkívüli vízállásokat, amely Szegeden 1009 cm-es tetőzéssel új LNV-t eredményezett. A minden addigi szintet meghaladó tetőző vízállás rendkívüli terhelést jelentett a védműveknek, és felvetette a belvárosi partfal magasításának kérdését. A 2006. évi árvizet követően megindult a védmü állapo­tának teljes felmérése, amelynek eredményeként az alábbi problémák vetődtek fel:- Az új LNV mintegy 50 cm-rel magasabban alakult ki, melynek következtében a védmü szerkezeti elemei jelentős többletterhelést kaptak. E terheléseket károsodásmentesen a szerkezet külső beavatkozás nélkül nem viselte volna el.- A védmű-rendszert nagyszámú használaton kívüli köz­mű-hálózati elem közelíti meg, vagy keresztezi annak nyomvonalát.- A partfal környezetében elhelyezkedő épületek pincéi­ben tapasztalt szivárgások, felázások az árvíz során is a- zonnali beavatkozások végrehajtását tették szükségessé.- A védmü magassági hiányainak megszüntetése. A 2006. évi árvízi tapasztalatok alapján megfogalmazó­dott a védelmi rendszer átfogó rekonstrukciójának műszaki követelmény-rendszere, amelyre épült az azt megvalósító létesítmény. * A tervezett fejlesztések végrehajtására a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2009-2.1.2. önkormány­zati árvízvédelmi fejlesztések pályázati kiírásához kap­csolódóan nyílt mód. Mivel a műszakilag szükséges elemek bekerülési költsége meghaladta a pályázható 1,6 milliárd forintos keretet, így Szeged megyei jogú város ön- kormányzata további mintegy 700 millió forint saját anyagi forrást biztosított, hogy a 2,2 milliárd forint öszszegű fejlesztés megvalósulhasson. A létesítési engedélyezési tervdokumentációt a Mélyépterv Komplex Zrt. készítette, a kiviteli munkálatokat a Swietelsky Magyarország Kft., a Kötiviép B. Kft. és a Hídépítő Speciál Kft. által alkotott Szeged SHK 2013 Konzorcium végezte. A szivárgás okozta problémákat vízzáró résfal és kö­penyfal kombinációjából álló konstrukcióval oldották meg. A betonszerkezetet a meglévő védmű előtt, annak beton­szerkezetével összekötve alakították ki. A háttér-töltésben felhalmozódó vizek kezelésére a védművel párhuzamosan mélyszivárgó rendszert terveztek, amelybe kötötték a járdák alatti lemez-szivárgót is. A szivárgó vizek befogadóba vezetését két helyen kialakított gravitációs és szivattyús üzemű átemelő biztosítja. * Kizárólag a rendelkezésre álló erőforrások leghatéko­nyabb kihasználása mellett volt esély a szoros határidő be­tartására: a kiviteli feladatok végrehajtását 2014. január­jában kezdte meg a kivitelezői konzorcium, míg a teljesítés szerződés szerinti véghatárideje 2015. május 29. volt. Először 1382 m hosszú résfal épült, átlagosan 80 cm szélességgel. A helyi adottságok miatt nem volt a teljes hosszban lehetőség a réselési technológia alkalmazására, így 165 m hosszúságban Jet grouting technológiát vetettek be. A résfalak teteje és a köpenyfal közötti kapcsolat biztosítására 1515 m hosszban épült talpgerenda. A köpenyfalat 1560 m hosszban 25-45 cm közötti vas­tagságban építették, oly módon, hogy a meglévő vasbeton falba bekötötték a beton vasait, így biztosítva a be­tonszerkezetek együtt dolgozását. Természetesen ehhez új dilatációs hézagok kialakítása volt szükséges 23 méteren­ként. Az új védmű szerkezetét fejgerenda zárja le, amely 2115 m hosszban épült meg. Ide építették be a mobil fal rögzítési pontjául szolgáló talplemezeket, amelyek be­betonozásával kapcsolatosan különleges pontossági kö­vetelményeknek kellett eleget tenni, hiszen ezek pozícióját 2 mm-es pontossággal kellett rögzíteni. Kiépült egy 1981 m hosszúságú szivárgó rendszer is. A 80 cm széles és 3,0 m mélységű munkaárokba terfil szö­vetbe elhelyezett 4/8 és 8/16 frakciójú szűrőtest került, melybe két szinten vezetett 200-as átm. drén-csövet helyez­tek. Hogy megszüntessék a magassági hiányokat, mobilfal­rendszert alkalmaztak, melyet a német IBS Gmbh gyártott. A teljes mobil gát használatbavételét megelőzően a rendszer tartóoszlopait próbaterhelésnek vetették alá. Az eljárás során 85 oszlopot terheltek a terv szerinti terhelésekkel. A sikeres próbaterhelést követően kezdődött meg a mobil fal szerelése. A 1,5 km hosszúságú mobil árvízvédelmi falat egy rendkívüli árvizes szituációt szimulálva 80 fő közreműködésével 8 óra alatt állították fel az ATIVIZIG koordinálásával. Ez idő alatt 417 oszlopot, 1863 betétgerendát, 429 talajszigetelést, 858 leszorító elemet és 1050 rögzítő-csavart helyeztek el. A próbaszerelés során megállapítást nyert, hogy a beszerzett mobil fal elemei hiánytalanok, az árvízvédelmi rendszer védképes. Amennyiben jövőbeni árhullámok szükségessé teszik, úgy bármikor összeszerelhetők és megvédik a várost a szegedi vízmércén mért +11,30 m-es vízszint esetén is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom