Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Szénsavas források, kutak makro- és mikroelem vizsgálata Parádsasváron és Parád környékén
60 re. A vezető nyomelemek közé soroltuk a 10 pg/l-t meghaladó elemeket, ilyen 10 elem van és ezek a következők: a lítium (274 pg/1), a bőr (203 pg/l), az alumínium (25,9 (J.g/1), a mangán (835 pg/1), a bárium (58,5 pg/1), a rubidium (32,6 pg/1), a stroncium (1285 pg/1), a jód (14,1 pg/1), a bróm (80,8 pg/1) és a fluor (1200 pg/1). Ez a tíz elem 4009 (xg/1 mennyiséget képvisel és mivel a 32 nyomelem összege 4019,4 pg/1, ezért a többi 22 elem összesen csak 10 pg/l-t tesz ki. E kis összegből megállapítható, hogy a vezető nyomelemek döntő és alapvető meghatározói a parádi gyógyvíz nyomelem adottságainak. A vezető nyomelemeken belül is nagy mennyiségi szóródás tapasztalható: a legnagyobb mennyiségben a stronciumot (1285 pg/1) mutatták ki, ezt követi a fluor (1200 pg/1), majd a mangán vehető még figyelembe (835 pg/1). Miután e három nyomelem 3320 pg/1 meny- nyiséggel vesz részt a vezető nyomelemekben, így a stroncium, a fluor és mangán 82,8 %-kal domináns elem a vezető nyomelemek sorában, mert a többi 7 elem csak 17,1 %-ot képvisel. A 7. ábrán szemléltetjük a parádi gyógyvízben kimutatott 10 vezető nyomelem mennyiségi eloszlását grafikusan és ezen belül a három domináns nyomelem egymás közötti %-os eloszlását kördiagramban. A domináns nyomelemeket értékelve megállapítható, hogy a Parádi gyógyvíz, miután stronciumban és fluorban a leggazdagabb, ezért a stronciumos-fluoros típusú vizek nyomelem tartományába sorolható jelentős mangán tartalommal. Típus jellemzője még e víznek a lítium és a bőr is. Megemlítjük a nyomelem vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy a tanulmányozott Párád környéki csevi- cékben a korábbi vizsgálatok (Cziráky J.-Schiefner K. 1962) nem mutattak ki sem bőrt, sem pedig halogén elemeket. Viszont a távolabbi recski és a mátraderecskei csevicékben már 150-2100 pg/1 közötti fluor mennyiség jelenik meg, amelyhez bróm és jód is társul kisebb értékkel. Ezekben ugyancsak nem regisztráltak metabórsavat. 7. ábra. A parádi gyógyvíz vezető nyomelemeinek egymás közötti eloszlása grafikusan és a domináns elemek százalékos előfordulása kördiagramban Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a parádsas- vári gyógyvízben kimutatott fluor nem tekinthető egyedinek, miután a távolabbi (Recsk, Mátraderecske) szénsavas vizek is kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmazzák. Hidrodinamikai szempontból értékelve a nyomelem vizsgálati eredményeket megállapítható, hogy a palackozott Parádi gyógyvíz korlátozott vízmennyiséget szolgáltató megújuló vízkörforgalmán belüli áramlási pályák mentén a 10 vezető nyomelem feldúsulásának legkedvezőbbek a feltételei. Ezeken belül pedig döntően a stroncium, a fluor és a mangán szerepe a meghatározó. Figyelemreméltó mennyiséget ér el a vízben még a lítium és a bór is. Gazdagítja a nyomelem összetételt a bárium, a rubidium, az alumínium és a bróm is, de természetesen a kísérő nyomelemek is hozzájárulnak, illetve növelik a gyógyvíz értékét. Feltételezhető nyomelem genetikai szempontból, hogy a C02 jelentős szerepet játszik a vízkörforgalmon belül a nyomelemek kioldódásában és gazdagodásában. Valószínűsíthető, hogy a Parádi Tama-völgyében a természetes szénsavas ásványvizek a térség lemeztektonikájával és folyamatai révén kialakult széthúzásos árok képződéssel összefüggő nagy mélységre lehatoló nyitott törésekkel állnak genetikai kapcsolatban. E nyitott törések mentén áramlanak fel a gázok és a vízkészlet egy részét biztosító mélységi vizek. A parádi tamai törések ma is aktívak, amelyet a parádi (1956) és a recski (1980) kipattant földrengések bizonyítanak (Zsíros T.-Mónus P.- Tóth L. 1988). Az elmondottakhoz kapcsolódva megjegyezzük még, hogy a térségben az érckutatás során a karsztos alaphegységből származó vízben jelentős oldott gáztartalom (C02) is jelentkezett (Szilágyi G 2002). így többek között a mátraderecskei karsztos hévízkútban is, ahol a nyomás csökkenésével ma is jelentős mennyiséggel válik ki a C02. Ez annyit jelent a Parádi gyógyvíz e- setében, hogy környezetében igen jelentős C02 gázkészletek vannak. Ezért a megújuló vízkészlet mellett az ásványvízjelentős gáztartalma is folyamatosan pótlódik. Összefoglalóan megállapítható még, hogy a palackozott parádsasvári szénsavas-kénes gyógyvíz nem csak a Mátra-hegységnek, hanem hazánknak is egyedülálló vízföldtani értéke. Ezért köszönet illeti mindazokat a szakembereket, akik a múltban és a jelenben egyaránt hozzájárultak és egyben lerakták a vizsgált ásványvíz vízföldtani alapjait, mert vizsgálataikkal és kutatásaikkal alapvetően hozzájárultak ennek az értékes gyógyvíznek genetikai megismeréséhez. A jelen anyaghoz mellékelünk fotókat, hozzájárulva ezzel is e gyógyvíz történeti múltjának bemutatásához. Hálás köszönetünket fejezzük ki Pentelényi Antalnak a mellékelt ábrák szakszerű elkészítéséért és Lengyel Ilonának nagy szakértelemmel végzett gépelési munkájáért. Irodalom Cornides I. 1970: Néhány megjegyzés ásványvizeink széndioxid tartalmának, eredetének kérdéséhez nC izotópelemzések alapján. - Hidrológiai Közlöny, 50/11. 520-523. Cziráky J. 1953: Jelentés a parádsasvári „Csevice” források kutatásának helykijelöléséről. - Kézirat, Budapest. Cziráky J.-Schiefner K. 1962: A Mátra-vidéki szénsavas források. - Hidrológiai Közlöny, 42/5. 439-449. Cziráky J. 1992: Parádfürdő és környéke ásvány- és gyógyvizeinek vizsgálata 1951-1970 között. - Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom, 1. 77-80., 3-4. 105-131. HIDROLÓG1AI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF.l. SZ.
