Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Baranya Sándor - Józsa János - Török Gergely T. - Kondor Gergely - Ficsor Johanna - Mohácsiné Simon Gabriella - Habersack, Helmut - Haimann, Marlene - Riegler, Angelika - Liedermann, Marcel - Hengl, Michael: A Duna hordalékvizsgálatai a SEDDON osztrák-magyar együttműködési projekt keretében
43 BARANYA S., JÓZSA J„ TÖRÖK G„ KONDOR G„ FICSOR J., ... sen eredményezi. így a BT által számított relatív elmozdulás és az RTK GPS-szel meghatározott valós elmozdulás ismeretében a meder felszíni rétegének mozgása becsülhető. Az így számított görgetett hordaléktranszport sebességvektorait a 3. ábra mutatja. Mind a magyar projektterületen, mind az osztrák Duna Bad Deutsch-Altenburg környéki szakaszán a görgetett hordaléktranszport meghatározására hídról leeresztett, hagyományos hordalékfogó berendezéseket is alkalmaztunk. A híd szelvényében, kampánytól függően 7-12 fúggélyben a hordalékfogót a fenékig süllyesztettük. Ausztriában a méréseket egy módosított BfG-mintázóval végezték (Liedermann et al. 2012), míg Magyarországon egy Károlyi-féle <. ábra). 4. ábra - Károlyi-féle (bal) és BfG (jobb) hordalékfogó Minden függélynél a hordalékfogó 15 percig volt a fenéken. A magyar projektpartnerek a teljes 15 percet egy leeresztéssel mérték, míg az osztrák partnerek a mérést három, egyenként 5 perces mérésre osztották fel, hogy a nagyobb hordalékhozam okozta mintavevő-túltelítődést elkerüljék. Tapasztalatok alapján, nagyobb görgetett hordalékhozamnál a mérési idő tovább rövidíthető. A mért fúggélyekben lévő görgetett hordalékhozam és a vonatkozó szelvényszélesség segítségével a szelvényre jellemző görgetett hordalékhozam számítható. Elegendő számú, különböző hozamoknál kivitelezett mérés esetén a görgetett hordaléktranszport és a vízhozam közötti kapcsolat alapján az évi hordalékszállításra is következtetni lehet (Liedermann et al. 2012). Az 5. ábra a 2013. szeptember 3-án, a projektpartnerek által a Hainburgi - hídnál együttesen elvégzett görgetett hordalékmérés kiértékelésével kapott hordalékhozam és szemeloszlás értékeket mutatja. A görgetett hordaléktranszport mérése mellett a Hainbur- gi-hídnál felállított mérőállomás segítségével a lebegtetett hordaléktranszport térbeli eloszlását is meghatározták. Az eljárást egy US-P61-A1 műszerrel több pontban vett vízminták, illetve ADCP-mérésekből származó szelvény menti visszavert jelerősség-eloszlások alapján határozták meg (Haimann et al. 2012). Ezen túl, a lebegtetett hordalék időbeli megváltozását a part menti pontban mért zavarosság-i- dősor függvényében lehet becsülni (6a. ábra). E célból egy optikai, szórt fényvisszaverődésen alapuló szondát telepítettek a szelvény egy partközeli pontjába, amely 15 perces időlépésben rögzítette a pontbeli zavarosság-idősort. Mivel a lebegtetett hordalék szemnagysága és a mért zavarosság közötti kapcsolat nem egzakt összefüggés, a műszert a közelében vett lebegtetett hordalékminták alapján kellett kalibrálni. Ezek alapján a szondával mért zavarosság-értékek és a szelvénybeli mintákból és mérésekből számított lebegtetett hordaléktöménység-eloszlás között feltételezett kapcsolatot jelleggörbékkel tudták közelíteni (több pontban elvégzett mintavétel, 6b. ábra). A lebegtetett hordaléktöménység és a vízhozam közötti összefüggés alapján a lebegtetett hordalékhozam tetszőleges időszakra becsülhető (BMLFUW 2008). 2013.09.03. Duna 1886,2 fkm «5* »'«* .— mm < E >352X> 130 00 300.00 ÍOÖJÖO JCC.6Ö 130.06 100.00 «3* m Jobb parttól mért távolságim] 5. ábra - Görgetett hordalékmérés eredményei az osztrák vizsgálati terület mérési szelvényében 6. ábra - a) Lebegtetett hordaléktöménység (világos) és vízhozam (sötét) a mérési kampány időpontja előtt és után az osztrák mintaszakaszon, b) Mintavételi pontok, szelvény menti lebegtetett hordaléktöménység-eloszlás Az ausztriai és magyarországi közös mérések lehetővé tették a projektpartnerek mérési gyakorlatában, valamint a különböző mérési eszközök- alkalmazási lehetőségeiben szerzett tapasztalatok kölcsönös megosztását, illetve az alkalmazott mérőeszközök összehasonlítását. A tapasztalatok azt mutatták, hogy bár Ausztriában és Magyarországon részben eltérő mérőeszközöket használnak, ez azonban megfelelő alkalmazás és összehangolás mellett a mért jellemzők közvetlen összehasonlításában nem jelent nehézséget. A közeljövőben tervezzük a mérések további összehasonlító elemzésén alapuló, a két ország hordalékmérési módszertanának összehangolását. Mind a lebegtetett-, mind a görgetett hordalékmérések során látszott ugyanis, hogy önmagában egyik mérőeszköz sem igazán alkalmas a hordalékvándorlási viszonyok jellemzésére, viszont a mérőeszközök együttes használatával lehetséges az időbeli és térbeli
