Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. mikroszkóppal 1000-I600x-os nagyításon vizsgáltunk, minimum 400 valvát számlálva mintánként (MSZ EN 14407:2004). A kolonizációs kísérletet a 83. nap után meg kellett szakítani. Ennek oka a késő tavaszi, kora nyári szárazság volt, melynek következtében a víz szintje a 42. naptól kezdődően folyamatosan, majd a 70. naptól drasztikusan lecsökkent. A 83. nap után a patak a kísérlet helyén gyakorlatilag kiszáradt. A kovaalga taxonokat kétféleképpen csoportosítottuk: négy ökológiai guildbe (alacsony profilú, magas profilú, mozgékony és planktonikus guild - Passy, 2007; Rímet és Bouchez, 2012) és 5 sejttérfogat-osztályba (SÍ: 5-99 pm3, S2: 100-299 pm3, S3: 300-599 pm3, S4: 600-1499 pm3, S5: >1,500 pm3 - Bert- hon et al., 2011) soroltuk a fajokat. Eredmények Az ökológiai guildek arányának változása Eredményeink alapján elmondható, hogy az alacsony profilú guild aránya az első héten 30-60% között mozgott (2. ábra). Fontos kiemelni, hogy az első napi növekedés után a 20. napig csökkenő tendenciát mutatott a guild gyakorisága (2. ábra). A 24. naptól újra jelentősen megnőtt az alacsony profilú guildbe tartozó taxonok aránya a közösségen belül (2. ábra). A guilden belül a Planothidium frequentissimum, Planothidium lanceola- tum, Meridion circulare, taxonok domináltak (>5%). Az Ach- nanthidium minutissimum szubdomináns arányban fordult elő a kolonizáció kezdeti szakaszában, illetve domináns volt a kísérlet utolsó heteiben (a 27. naptól). A magas profilú guild gyakorisága az első órákban 26-41% között mozgott (2. ábra). A Melosira variáns, és a Fragilaria capucina var. capucina dominanciája jellemezte ekkor a közösséget. A 9. órára mind a guild (35-40%-ról ~20%-ra) mind a két taxon gyakorisága nagymértékben csökkent (F. capucina-. 25 %-ról ~10 %-ra, ill. M. variáns: 9,5 %-ról 0 %-ra). Az idő e- lőrehaldtával a guild relatív gyakorisága újra emelkedett, majd az utolsó hetekben a guild aránya enyhén csökkent (-10-20 % - 2. ábra). A mozgékony guild tagjai közül az első napon a Navicula gregaria, illetve a Surirella brebissonii voltak jelen a legnagyobb egyedszámban. A guild relatív gyakorisága a mintavétel 20. napjáig szinte folyamatosan nőtt (-50%) majd a kísérlet végére arányuk 20-40 %-ra esett vissza (2. ábra). A planktonikus guild gyakorisága általában 1 % alatt volt a vizsgálat idején (2. ábra). A különböző mérettartományok arányának változása Megvizsgálva a sejtméretben bekövetkező változásokat a következők mondhatók el: A kis méretű taxonok (SÍ és S2) a- ránya az első napon 1 %-22 % (SI), ill. 23 %-36 % (S2) között mozgott (3. ábra). Fontos kiemelni, hogy a kísérlet előrehaladtával (a 20. napig) gyakoriságuk csökkent. Az utolsó hetekben azonban úja nőtt a kisméretű taxonok aránya (max. -35 % - 3. ábra). A közepes mérettartományba tartozó (S3) taxonok aránya 20-45 % között mozgott a kísérlet ideje alatt. A nagy méretű (S4 és S5) taxonok aránya már az első órákban igen magas volt (10-20 % - 3. ábra). Ezt követően az S5 csoportba tartozó taxonok gyakorisága az 20. napig emelkedett (-40 % - 3. ábra), majd drasztikusan lecsökkent (2-10 % - 3. ábra). Fontos hangsúlyozni, hogy a nagy mérettartományba tartozó domináns fajok (Meridion circulare var. circulare, Surirella brebissonii és Melosira variáns - 4. ábra) között a kísérlet során fajkicserélődés történt. Az első napon az alacsony profilú guildbe tartozó Meridion circulare var. circulare volt jelen legnagyobb mennyiségben (ll%-25%) a három taxon közül. A magas profilú guildbe tartozó Melosira variáns (0%-14%) és a mozgékony guildbe tartozó Surirella brebissonii (2%-10%) a- ránya valamivel alacsonyabb volt a M. circulare-nál. Ezt követően a M. circulare gyakorisága csökkent, míg a másik két ta- xoné többé-kevésbé egyenletesen emelkedett az első két-három hétben. A 31. naptól drasztikus változások következtek be, melynek során mind a S. brebissonii, mind a M. variáns gyakorisága jelentősen csökkent (4. ábra). Diszkusszió A kolonizáció kezdeti szakaszában a megjelenő taxonoknak elsődlegesen a vízáramlásból adódó nyíró erőkkel és a viszonylag magas fénymennyiséggel kell megküzdeniük. A későbbiekben a bevonat vastagodásával a tápanyagtartalom és a fényhiány lesz a limitáló tényező, természetesen sok más mellett. Ezt szem előtt tartva, ill. támaszkodva azokra az ismeretekre, melyek az ökológiai guildek közösségen belüli arány-változását, ill. ennek abiotikus és biotikus tényezőkkel való összefüggését tárgyalják (pl. Passy, 2007; Stenger-Kovács et al., 2013 - ld. Bevezetésben) azt feltételeztük, hogy a kísérlet kezdeti szakaszában az alacsony profilú guild aránya lesz kiemelkedően magas, majd gyakorisága folyamatosan csökkeni fog. Eredményeink igazolták ezt a feltevést, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a várakozásokkal szemben, nem a kis méretű Achnanthi- dium minutissimum dominált a mintákban, hanem a Planothidium spp. és a M cirulare. Ez feltehetően annak volt köszönhető, hogy az aljzatok kihelyezésekor a sekély vízben a már korábban kialakult bevonatból leszakadhattak a Tócóra jellemző karakterfajok (P. frequentissimum, P. lanceolatum, M. circulare) és kiülepedhettek az aljzatainkra. Mivel ezek a taxonok is az a- lacsony profilú guildbe tartoznak (Passy, 2007), és jól tűrik a fizikai diszturbanciát, így képesek voltak megtelepedni az általunk kihelyezett falapokon. A guild gyakorisága azonban a bevonat vastagodásával a 17. napig csökkent. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy a direkt fizikai zavarás csökkent, viszont emelkedtek az interspecifikus kompetíciós hatások. A magas profilú guilddel kapcsolatban feltételeztük, hogy kezdetben kis mennyiségben lesz jelen, majd aránya emelkedni fog. Eredményeink ezt csak részben támasztották alá. Az első órákban nagyon magas volt a Melosira variáns, és a Fragilaria capucina var. capucina aránya a mintákban. Feltételezéseink szerint ezek a taxonok azért lehettek jelen az első mintákban nagy mennyiségben, mert az aljzatok kihelyezésekor a már korábban kialakult érett bevonatból leszakadva kiülepedtek az általunk kirakott aljzatokra. Ezt a feltevést támasztja alá az is, hogy egyedszámuk a 9. órára jelentősen csökkent. A guild gyakorisága ezt követően feltételezéseink szerint alakult, a direkt fizikai behatások csökkenésével nőtt az egyedszámuk. Az időjárás változás okozta vízszintváltozások ezen guild gyakoriságát is befolyásolták: a 4. héttől kezdődően visszaesett a guild gyakorisága. A mozgékony guild tagjai jellemzően előnyben részesítik a kevésbé zavart élőhelyeket (alacsony fizikai diszturbancia), továbbá sikeres tápanyag-kompetítorok is egyben (Pringle, 1990; Passy, 2007; Berthon et al., 2011; Stenger-Kovács et al., 2013; B-Béres et al., 2014). így feltételeztük, hogy az érett bevonatban magas lesz a gyakoriságuk. Az első három hétben nőtt is a guild gyakorisága, majd egy jelentősebb csökkenés következett be (tavaszi esős időszak), majd a szárazabb időszak beálltával (rekolonizációs periódus) arányuk újra nőtt. A 24.-27. naptól drasztikus változások következtek be a közösség összetételében: Az alacsony profilú guild aránya, többek között az A. minutissimum gyakoriságának emelkedése miatt újra megemelkedett, míg a többi guild aránya csökkent. A tavaszi változékony időjárás (3-5 héten hirtelen, egyidőben sok csapadék; 42. naptól csapadékhiány) ekkortól éreztette igazán hatását a mintavételi helyen, mely egy új kolonizációs szakasz megindulásához vezetett. A különböző mérettartományba tartozó taxonok aránya fontos információt hordozhat az adott víztér szennyezettségére, trofikus állapotára, szalinitására vonatkozóan (Berthon et al., 2011; Kókai et al., 2015). Ezen túlmenően az egyes taxonok bevonatban való megjelenését méretük is jelentősen befolyásolja (Ács és Kiss, 1993). A szakirodalomban egymásnak ellentmondó vélemények vannak azzal kapcsolatban, hogy mi
