Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
43 és mtsai algológiai felmérést végeztek az öcsi Nagy-tavon, amelynek eredményeképpen Uherkovich (1979) munkájával ellentétben csupán 89 taxont azonosítottak. Nagy élőhelydiverzitással jellemezték az Öcsi Nagy-tavat, ahol főként a Desmidiales, Bacillariohyceae és Eug- lenophyta csoportokba tartozó algák domináltak. 2006 és 2009 között leírásra került a tavak makrofi- ton, makrogerinctelen és gerinces élővilága, emellett rendszeres vízkémiai mérések történtek (Kálmán és mtsai, 2006; Hubai és mtsai, 2008). A vizsgálatok jelentős természetvédelmi értékeket tulajdonítottak ezen élőhelyeknek, mind florisztikailag, mind faunisztikailag. Az időszakos tavacskák hajtásos növényei közül kiemelkedő a békaliliom (Hottonia palustris), amely védett növény. A tavak fitoplankton közösségének leírása 2010-2013 között történt (Szalai és mtsai., 2014), amely három mintavételt foglalt magába. Több mint 140 taxont azonosítottak, legtöbbjük a zöldalgák Chlamydomonadales csoportjának képviselője volt (pl. Pandorina morum). Emellett Cryptomonas fajok is domináltak (pl. Cryptomonas marssonii), de előfordult Westella botryoides, Lyngbya sp., Perdinium fajok, Synura fajok és egy Nephroselmis sp. A kutatás során a gyakori fajok mellett a tavakban egy Magyarországon ritka alga faj, a Pteromonas aequi- ciliata jelenlétét sikerült bebizonyítani, melynek leírása is igazolja a tavak fontos ökológiai jelentőségét. Az eddigi tanulmányok mind azt mutatják, hogy a Kab-hegyi kis tavakban jelentős számban vannak a Chrysophyceae fajok is, melyek elektronmikroszkópos vizsgálata jelenleg is zajlik. 2014 áprilisában gyűjtött fitoplankton minták elektonmikroszkópos vizsgálata során számos olyan szilíciumpikkelyes alga azonosítása történt meg, melyeknek hagyományos fordított mikroszkópos elemzése nehézkes (pl. Chrysophaerella brevispina, Paraphysomo- nas vest it a). Összességében elmondható, hogy az eddigi vizsgálatok jelentős természetvédelmi értékeket tulajdonítanak a Kab-hegyi időszakos sekély tavaknak, ezért a részletesebb kutatásuk jelenleg is folyamatban van. Köszönetnyilvánítás A kutatást a TÁMOP-4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012-0064 támogatta. Irodalom Ambrus, A.; Csörgits, G.; Fülöp, S.; Havasiné Szilágyi, E., Kis, F. (2003): A Víz Keretirányelv természetvédelmi vonatkozásai. - Magyar Természetvédők Szövetsége Természetvédelmi Munkacsoport, Budapest Borics, G. (2001): A Baláta-tó és néhány más hazai lápvíz algaflórájának főbb jellemvonásai. PhD Thesis, University ofDebrecen Borics, G.; Tóthmérész, B.; Grigorszky, I.; Padisák, J.; Várbíró, G.; Szabó, S. (2003): Algal assemblage types of bog-lakes in Hungary and their relation to water chemistry, hydrological conditions and habitat diversity Hydrologia 502: 145-155. Bradley, C.; Brown, A.G. (1997): Modelling of hydrological processes in a floodplain wetland. In: Gibert J., Mathieu J. and Fomier F. (eds), Groundwater/Surface Water Ecotones: Biological and Hydro- logical Interactions and Management Options. Cambridge University Press, Cambridge, UK, 102-110. Csató, J. (1885): A Mluha nevű tó (Teu Mluhi) és viránya, Magyar Növénytani Lapok 9: 1-8. Ereifej, L. (2001): Kisvizek Védelme Program. Erdészeti Lapok 136/6: 196. Eszterhás, I. (1987): Összefüggés a bazaltmezők pszeudokarszt jelenségei és az alapkőzet lepusztulási formái között. - Folia Musei Histo- rico-naturalis Bakonyiensis 6. kötet, 67-71 Galambos, I.; H. Harmath, B.; Rechner, Sz.; Kasper, Á.; Kondorosy, Sz.; Kutasi, Cs; Szurgyi, Zs. (2002): A Kab-hegy bazalttakaróján t.alálható kis tavak és vízállások összehasonlító botanikai és gerinctelen zoológiái vizsgálata - Kutatási Jelentés, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Giudicelli, J.; Boumard, M. (1997): Invertebrate biodiversity in land- inland water ecotonal habitats. In; Lachavanne J.-B. and Juge R. (eds), Biodiversity in Land-Inland Water Ecotones. Man and the Biosphere Series, Vol. 18. Parthenon Publishing Group, New York, USA, 143-160. Győrffy, D. (1957): Geomorfológiai tanulmányok a Káli-medencében. - Földrajzi Értesítő 6: 265-299. Halász, M. (1943): Algologische Notizen zur Kenntnis der Moorformation des Komitates Somogy. Das Phytoplankton des Baláta-Sees. - Annál. Hist. - Nat. Musei Nat Hung., Pars. Bot. 36, 1-24. Haraszthy, L. (2001): Veszélyben a vízi élővilág apró élőhelyei. Ma és holnap. Környezetvédelmi és területfejlesztési folyóirat I. évfolyam, 3. szám Hazslinszky, F., (1868): Magyarhon s társországai moszatviránya, Ma- thematikai és Természettudományi Közlemények 5: 163-181. Hebert, P.D.N. (1999): Variable environments and evolutionary diversification in inland waters. Adv. Mol. Ecol. 306: 267-290. Hubai, K.; Kovács, K.; Padisák, J. (2008): Balaton-felvidéki időszakos tavacskák fizikai és kémiai paramétereinek vizsgálata, természetvédelmi értéke. Hidrológiai Közlöny. 89: 119-121 Jugovics, L. (1954): A Déli-Bakony és a Balaton-felvidék bazaltterületei. - MÁFI éves jelentés az 1953. évről: 65-88. Kálmán, A.; Páll-Gergely, B.; Cser, B.; Boda, P.; Csabai, Z. (2006): Makroszlópikus vízi gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Dél-Ba- kony és a Balaton-felvidék víztereiben -Hidrobiológiái Közlöny 86 /6: 161-164 Kol, E. (1930): Előmunkálatok hazánk Desmidiaceái monográfiájához. A Balaton és környéke Desmidiaceái. 1. A Lesenceistvandi láp ősi vegetációja. - Magy. bioi. kút. műnk. Tihany 1: 148-154. Kol, E. (1967): Algologische und hydrobiologische Untersuchungen im Sphagnum-moor "Fekete-tó" bei Farkasfa. - Acta bot acad. sei. hung. 13: 113-131. Kol, E. (1970): Algológiai és hydrobiológiai vizsgálatok a Grajka-pa- tak forráslápjain Vas megyében. - Savaria (Szombathely) 4: 9-29. Németh, R. (1997): A Kab-hegyi bazalttakaró depresszióinak vizsgálata. Bakony Barlangkutató Egyesület. Kutatási jelentés Palik, P. (1940): A hazai tőzeglápok algái. II. A tólaki tőzeges láp Po- máz mellett (Die Algen der einheimischen Torfmoore. II. Das Moor "Tólak" bei Pomáz.) Index horti bot univ. Budapestinensis 4:17-38. Papp, M.; Kovács, T.; Janata, K. (2002): Ember- erdő- kistavak Erdészeti Lapok 137/6: 172-173. Rackham, O. (1986): The History of the Countryside. J.M. Dent & Sons Ltd, London, UK. Schaarschmidt, Gy. (1882): Tanulmányok a magyarhoni Desmidiace- ákról. Mathemaikai és Természettudományi Közlemények 18: 257- 280 Szalay, Gy.; Hubai, K. E.; Padisák, J. (2014): A Kab-hegyi időszakos kistavak fitoplankton közösségének szezonális vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 94/5-6: 82-85 Uherkovich, G. (1962): Adatok a zsombói erdő lápjainak mikrovegetá- ciójához. Botanikai közlemények 49:238-245. Uherkovich, G. (1978a): A Tíva tó és a Nagyberek (Barcsi ősborókás) algáiról, Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1: 9- 35. Uherkovich, G. (1978b): Adatok a Baláta-tó (Somogy-megye) algáinak ismeretéhez, Janus Pannonius Múz. Évk. 22: 7-12. Uherkovich, G. (1979): Az öcsi Nagy-tó limnológiája, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14: 25-53. Uherkovich, G. (1981): A Szürühely-folyás (barcsi borókás) tőzegmo- hás tavacskájának algái, Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2: 5-23. Uherkovich, G. (1982): A Fekete-hegy (Balaton-felvidék) Kerek tava algavegetációja Folia musei historico-Naturalis bakonyiensis 1:81- 110. Uherkovich, G. (1983): A Macsilla láptó (Barcsi borókás) limnológiai- algológiai viszonyai. Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3: 5-18. Uherkovich, G. (1984): A Vad-tó (Kovácsi hegy, Zala megye) algavegetációjáról. Folia musei historico-Naturalis bakonyiensis 3: 43-56.
