Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. Az áprilisi (1304) és a szeptemberi (1309) mintákkal cianobaktérium specifikus primerek felhasználásával végzett DGGE vizsgálatok eredményei alapján a busa e- gyedek tápcsatorna szakaszai közötti különbségek egyik időpontban sem voltak jellemzőek (2. ábra). A vízmintá­nak a busa béltartalom minták cianobaktérium közössé­geitől való egyértelmű elkülönülését csak a szeptemberi minta esetében lehetett megfigyelni. A busa egyedek ne­me vagy testmérete és a tápcsatorna szakaszok baktéri­umközösségeinek szerkezete között egyik DGGE vizsgá­lat során sem találtunk összefüggést. A DGGE módszer előnye, hogy a gélsávokban lévő különálló csíkokból kivágott és visszanyert DNS szaka­szok bázissorrendjének elemzésével a mintákban jelen­lévő domináns szervezetekről taxonómiai információ nyerhető. A busa egyedek tápcsatornájából ily módon 5 filogenetikai törzs (Cyanobacteria, Proteobacteria, Firmi- cutes, Bacteroidetes, Fusobacteria) 14 baktériumfajának, míg a vízmintákból a Proteobacteria és az Actinobacteria törzsek két eddig tenyésztésbe még nem vont, ún. „Can­Filogenetikai törzs/osztálv Legközelebbi rokon baktériumfai ÍBLASTt Mintavételi idŐDont Minta tínus Cyanobacteria Microcoleus sp. (JQ687332) 1304 U Microcystis aeruginosa (KJ746519) 1304; 1309 E; U Synechococcus sp. (FJ763782) 1304; 1309 E; U Alphaproteo bacteria Candidate Pelagibacter sp. (JN941972) 1304; 1305 V Phenylobacterium falsam (NR 042277) 1306 E Betaproteo bacteria Herbaspirillum hinti ease (AB681762) 1304; 1305; 1306; 1309; 1310 E Pelomonas aquatica (JQ659664) 1304; 1305; 1306 E Burkholderia cepacia (JN800445) 1304 E Gammaproteobacteria Aeromonas sobria (JX501708) 1304; 1305; 1306 E; U Aeromonas veronii (KC210784) 1304; 1305 E; U Shewanella putrefaciens (KC607503) 1310 U Firmicutes Clostridium gasigenes (AF143692) 1304 U Clostridium bartlettii (NR 027573) 1306 U Actinobacteria Candidate Planktophila limnetica (FJ428831) 1304; 1305; 1306; 1309; 1310 V Bacteroidetes Bacteroides sp. (JQ317227) 1310 U __Fusobacteria_______ Cetobacterium somerae (AB353124) 1304 U didatus” fajának képviselőit azonosítottuk 97-100 %-os szekvencia egyezéssel (2. táblázat). 1304C-V 1304C-9U 1304C-9E 1304C-4U 1304C-4E 1304C-2E 1304C-2U 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Hasonlóság (%) ..1...:,m\ I zz 1309C-V T ™-------w— i. 1309C-12U K ...............................i. ... 1309C-6U r 13Q9C-3E y £ 1309C-3U ITT" *.. . . í 1309C-12U I’ I 1309C-6E r" 2. ábra. Az áprilisi és a szeptemberi busa béltartalom és bala­toni vízminták cianobaktérium közösségeinek DGGE sávmin­tázata alapján szerkesztett UPGMA dendrogram 2. táblázat A busa elő- (E) és utóbél (V) tartalom mintákból és a vízmintákból (V) származó DGGE csíkok taxonómiai meghatározásának eredménye a 16S rRNS gén vizsgálata alapján A fakultatív anaerob anyagcserével jellemezhető Ae- romonas nemzetség két fajának (A. sobria, A. veronii) a képviselői a busa egyedek mindkét tápcsatorna szakaszá­ban és szinte minden tavaszi mintavételi időpontban jel­lemzők voltak. Az Aeromonas nemzetség fajai széles körben elterjedtek édesvizekben (Langó és mtsai, 2002), jelenlétüket különböző meleg- és hidegvérű vízi állatok­ból (pl. halakból) is leírták, ahol esetenként súlyos meg­betegedéseket is előidézhetnek (Sugita és mtsai, 1995). Az Aeromonas nemzetség képviselőinek a busa tápcsato­rnában való előfordulását a 2011-es tenyésztésen alapuló és tenyésztéstől független DGGE vizsgálatok során is i- gazoltuk (László és mtsai, 2014). A Herbaspirillum huttiense (Dobritsa és mtsai, 2010) baktériumfajt a busa egyedek előbél szakaszában vala­mennyi mintavételi időpontban előforduló, domináns szervezetként határoztuk meg (2. táblázat). Ennek az el­sősorban növény asszociált és nitrogén-fixációra képes aerob respiratórikus anyagcserét folytató szervezetnek a halakban való előfordulásáról ez idáig még nincsenek a- datok. A busa egyedek előbél mintáiból további két a Proteobacteria törzsbe tartozó baktériumfaj, a Pelomonas aquatica (Gomila és mtsai, 2007) és a Burkholderia ce­pacia jelenlétét igazoltuk. A Pelomonas nemzetségbe tartozó baktériumok jelenlétét DGGE módszerrel járvá­nyos héj betegségben szenvedő amerikai homár (Homa- rus americanus) hemolimfájából is kimutatták már (Qui­nn és mtsai, 2013). A Burkholderia cepacia baktériumfaj domináns előfordulását korábban pl. a nílusi tilápia (Or- eochromis niloticus) utóbél szakaszából írták le (Molina- ri és mtsai, 2003). A busa utóbél mintákból nem tudtunk azonosítani va­lamennyi mintavételi időpontra jellemző domináns bak­térium taxont, de a 2011-es vizsgálati eredményekkel megegyezően (László és mtsai, 2014) egyes 2013-as mintavételi időpontokban is jellemző szervezetként hatá­roztuk meg a fakultatív anaerob anyagcserére képes She- wanella és a mikroaerotoleráns Cetobacterium nemzet­ségek képviselőit. A busa egyedek utóbél szakaszából is kimutatott Firmicutes, Bacteroidetes és Fusobacterium törzsekbe tartozó és szigorúan anaerob anyagcserét foly­tató (pl. Clostridium és Bacteroides) baktériumfajoknak különböző édesvízi halak tápcsatornájában való általános előfordulásáról már korábban is beszámoltak (Fidopias-

Next

/
Oldalképek
Tartalom