Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Varga-Lehofer Debóra Tünde: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése
VARGA-LEHOFER D.T.: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése 65 Mederszintek átlagos változása a teljes keresztszelvényben 10. ábra: A mederszintek átlagos változása a teljes kereszt- szelvényben az 1811-1708fkm szakaszon, 2005-2013 A grafikonon látható adatokat táblázatosán is bemutatom a 3.-4. táblázatban. Az átlagos eredmények többségében azt mutatják, hogy kimélyülés jellemző az egész vizsgált területen. De érdemes a grafikont is megvizsgálni, hiszen ott a tendencia is jól érzékelhető. Az alsó, 1720-1708 fkm szakasz kivételével mindhárom törtvonal kimélyülésből indult, de ha trendvonalat illesztenénk, látszódna, hogy 2008-2011 között a tendencia átvált mederemelkedésre. Az a teória, hogy a nagy-árvizek után a kimélyülés nagyobb mértékű, azt a 2006-2007 évi, illetve a 2009-2010 változások támasztják alá. A 2009-2010 adatok azért támasztják alá, mert 2010-ben a mederfelmérések a nagy árvíz után voltak, amely mérések már benne vannak a 2009-2010 medergeometria különbségeiben. Azonban a 2013-ban levonult, eddigi legnagyobb árvíz nem okozott összefogóan kimélyülést a Duna medrében, sőt nagyobb mértékű hordaléklerakásra került sor a vizsgált szakasz legnagyobb részén, mint kimélyülésre. Itt is kivételt képez, a fentebb már említett alsó szakasz, Esztergom és Szob között. Itt a sodorvonal mentén kimélyülésről beszélhetünk, azonban ha a szelvény menti átlagos magasságokat tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az előző évhez képest kisebb mértékű hordalékkimosás tapasztalható, inkább hordalék (10. ábra). 3. táblázat: A sodorvonal menti átlagos mederváltozás, 2005-2013 Év Sodorvonal menti átlagos mederváltozás [cm/év] Teljes hosszon 1811-1785 fkm 1785-1720 fkm 1720-1708 fkm 2005-2006-2.7 0.9-3,9-4.2 2006-2007-16.4-24.1-10.8 Nincs adat 2007-2008 2.2 2.2 0.3 Nincs adat 2008-2009 2.2 2.2 0.2 Nincs adat 2009-2010 0.0-13.2 4.8 2.3 2010-2011 2.3 5.6-3.5 7.1 2011-2012-5.6-10.4-1.2-4.0 2Ö12-2013 6.1 12.2 5.9-5.7 8 évi átls [cm]-1.5-3.1-1.0-0.9 A táblázat értékeiből és a grafikonról látható, hogy a sodorvonal mentén nagyobbak a változások a 8 év alatt, mint a szelvény menti átlagos szintek esetén. A teljes hosszon, az 181 1-1785 és 1785-1720 szakaszokon a sodorvonal kontra keresztszelvény menti mederszint változások a grafikonokon általában szinte párhuzamosan követik egymást. Azonban az 1720-1708 fkm szakaszon 2005-2006, 2009-2010, 2012-2013 adatok a sodorvonal és szelvények mentén ellentétes irányúak. Tehát nem követi a teljes szelvény menti változás a sodorvonal mentén történt változásokat. Ez már csak azért is érdekes, mert eddig azt láttuk, hogy a felső szakaszra jellemző a legnagyobb mederalak-változás, ami igaz is, de ha a kereszt- szelvények menti változásokat figyeljük, abban úgy tűnik, az alsó szakasz változékonyabb. 4. táblázat: A teljes keresztszelvény menti átlagos mederváltozás, 2005-2013 Év Sodorvonal menti átlagos mederváltozás [cm/év] Teljes hosszon 1811-1785 fkm 1785-1720 fkm 1720-1708 fkm 2005-2006-0.6 1.7-2.0 1.8 2006-2007-8.3-19.9-9.7 Nincs adat 2007-2008 1.4 4.2 1.1 Nincs adat 2008-2009 1.4 4.2 1.1 Nincs adat 2009-2010 0.7-6.6 3.9-0.5 2010-2011 1.0 3.2-2.4 7.3 2011-2012-2.2-4.3-1.5-6.8 2012-2013 4.9-4.0 5.8-1.7 8 évi átl.s [cm]-0.2-1.4-0.5 0.0 5. Összefoglalás, javaslatok A vizsgált Duna-szakaszt három, elkülöníthetően viselkedő részre bontva vizsgáltam. Az 1811-1785 fkm szakaszon a folyam kétségkívül kimélyülést jelzett. Ez a kb. Szaptól Gönyű alattig tartó szakasz dinamikusan változott 2005. és 2013. között. Az 1797-1785 fkm-en végezték a hajózási út biztosítása érdekében a legtöbb kotrást az elmúlt években. Habár a térfogat-számítások a kimélyülést támasztják alá, mint domináns mederalak-változás, a medergeometria átlagos változásainak vizsgálatánál a mederváltozás azt a tendenciát mutatja, hogy 2010-2011-es időszaktól a hordalék lerakódás kezd meghatározó lenni. A vizsgálat alapján elmondható, hogy az 1785-1720 fkm közötti szakasz a legkevésbé változó része a teljes területnek. A kismértékű mederszint változások ellenére a kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a szakaszra a lassú mederemelkedés jellemző, kivételt képez azonban a medergeometria átlagos változásainak vizsgálatánál a sodorvonal menti számérték. Ez érthető is, hiszen a sodorvonalon nagyobb a meder változása, mint a teljes szelvényben. A tendencia a felső szakaszhoz hasonlóan a kimélyülés irányából a lerakódás irányába halad. Az Esztergom-Szob szakaszon arra a következtetésre jutottam, hogy a medermagasság változására a kimélyülés jellemző. Ezen a részen nem végeztek kotrásokat az elmúlt időszakban. A legnagyobb kimélyülés és változás az 1717-1713 fkm közötti szakaszon látható. Az eredmények alapján az a megállapítás tehető, hogy a vizsgált időszakban a teljes hosszra a mintegy 1,5 cm/ év átlagos mederszint süllyedés jellemző, sodorvonal mentén. Itt is fontos megemlíteni, hogy ugyan a kimélyülés mértékadó, a tendencia mégis arra utal, hogy a medermagasság csökkenését egyre inkább felváltja a mederszintek emelkedése. A nagyobb árvizek után 2006, 2010, a szakaszon általában nagyobb mértékű kimélyülés történt. A 2013. évi nagy árvíz azonban, amely kb. 10 ezer m3/s tetőző vízhozammal vonult le a szakaszon, nagyobb mennyiségű hordalékot rakott le, mint amennyit kimosott volna. A jelenség azzal magyarázható, hogy a felsőbb, szlovák és osztrák szakaszon a korábbiaknál jelentősebb hordalék mobilizálódott és vándorolt alvízi i- rányba (szóbeli információ - Habersack). Ez az adat a
