Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Rátky István: Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének hidraulikai méretezéséhez
42 6. ábra. Generált árhullámoknál 803 cm vízállástartáshoz szükséges vízkivételi kapacitások és tározótérfogat igények A módszerrel előrejelzés végezhető: különböző, szélsőséges, generált (eddig elő nem fordult) határfeltételek hatását lehet számítani. Megpróbálja egyesíteni a hidrológiai és hidraulikai módszerek előnyeit: a határfeltételek leglényegesebb változóit (a tetőző- vízszinteket és vízhozamokat) mért adatokból meghatározott valószínűségi eloszlások alapján becsüli; de nincs akadálya annak, hogy más nem csak a tetőzések értékeit leíró statisztikai módszerek alkalmazásával előállított határfeltétellel végezzünk számításokat. A hidrológiai eseményekhez igazodó, feltételezett ü- zemeltetési renddel figyelembe lehet venni a tározórendszer többi - már megépült, vagy tervezett - tározójának hatását is a méretezendő tározóra. Egy folyami tározóból (pl. Kiskörei-tározóból) vizet kivevő szükségtározó méretezésére is alkalmazható. A módszerrel nem csak az ’optimális’ tározótérfogatot és a vízkivételi mű vízhozamát lehet meghatározni. A V és a Qlmm mellett a vízvisszavezető mű vízhozamára és a művek szűkebb környezetének a főbb geometriai méreteire, valamint a töltési-ürítési időre is lehet ajánlást adni. Mint azt az irodalmi áttekintésben említettük, a műtárgy küszöbszintjét, nyílásméretét, tábla-magasságát, szélességét, vízemésztését, az üzem folyóra gyakorolt vízszint-csökkentését és a hatástávolságot is számíthatjuk. A beeresztőműtárgyak és a tározóból a folyóba vízvisszavezető műtárgyak közvetlen környezetének kialakítását is pontosíthatjuk 2D numerikus modellszámítással: a vízbeeresztést (szárnyfalak helye, hossza, hajlása, magassága), az elő és utófeneket (fenékszintek, burkolt felületek hossza, kőszórás méretek), az energiatörést (vízláda mérete, energiatörő bordák száma, helye, magassága, főáramlás iránnyal bezárt szöge). Az NSM operatívan alkalmazható (nem csak a tervezés támogatásához hanem), egy aktuális hidrológiai eseménynél a szükséges (’optimális’) üzemelési stratégia kialakításához is. Az üzemelési mód kialakításának segítése mellett, a vízkivétel kapacitásának elégtelensége vagy a tározó megtelése esetén közvetlenül tudja számítani a tartott szint meghaladásának mértékét (nemcsak a meghaladás valószínűségét). Az NSM hátrányai'. Ha egyáltalán nem volt még a Zma-1 elérő vagy meghaladó árhullám, akkor ilyet felvenni (generálni) csak becsléssel lehet, hasonló a helyzet, ha csak néhány vagy Zma-1 alig meghaladó árhullám áll rendelkezésre. A generált árhullámok becslése nagy bizonytalansággal, hibával lehet terhelt. Nincs kihasználva a hidrológiai események (határfeltételek) változását tükröző, a valószínűségi törvényekben lévő minden információ. A határfeltételek felvételénél csak részben használjuk ki a valószínűség számítás lehetőségeit (pl. előírt valószínűségű Hmax-ot veszünk fel), de az építésre ajánlott V és Q,max értékek megállapításánál, már a determinisztikusán számított változók valószínűségijellemzőjét (pl. szórását) nem vesszük figyelembe. Nem a mérnöki gyakorlatban elfogadott, csak valószínűség számításon alapuló, klasszikus méretezési módszert követünk, hanem ’kevert’, a felfogásban eléggé eltérő valószínűségi- és determinisztikus számítási eljárást alkalmazunk. (Mint minden újszerű eljárás elfogadása nehézségekbe fog ütközni.) Fontossága miatt hangsúlyozni kell, hogy árhullámokat generálni csak nagy körültekintéssel szabad. Minden beszerezhető adatot fel kell használni, és ha az eredmények nem reálisak (ellentmondóak) külön méréseket is ajánlott végezni (ennek költsége az árvízi biztonságot növelő tározó beruházási költségéhez képest elhanyagolható). A bemutatott példa a módszer használhatóságán kívül azt is mutatja, hogy megfelelő pontosságú adatok hiányában nem szabad tervezni. Megjegyezzük, hogy konkrétan a záhonyi példa esetén is van lehetőség pontosabb adatok beszerzésére. I- lyen nagy vízállás tartományt átfogó extrapolálásnál, - több mint 1 m-nél - mindenképpen ajánlott külön mérésekkel pontosítani a becslést. 6.Összefoglalás, köszönetnyilvánítás A tározási folyamatot kiváltó hidrológiai események jellemzői valószínűségi változók, ugyanakkor maga a tározási folyamat ma már hidraulikailag viszonylag pontoHIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ.
