Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Simon István: Pávai Vajna Ferenc és Faller Gusztáv szerepe a kincstári, szénhidrogén-kutató mélyfúrásai által feltárt termálvizekkel kapcsolatban. A hajdúszoboszlói l-ll. és a debreceni l-ll. fúrások története
32 II. sz. kút fúrását. Pávai Vájná Ferenc a város kérésére kitűzte a fúrás helyszínét. 1933. augusztus 8-án kezdődött meg a fúrás, és az első 462 mm átmérőjű béléscsőrakatot 57,72 m-ig építették be. A fúrás jól haladt, és október 2-án már 862,30 m-es talpállásnál tartottak. 1933. október 21-én elérték az 1038,12 m-t, és ez lett a végleges mélysége a kútnak, hisz az első fúrásból kiindulva csak a 900 m alatti homokréteg pontos helyének megállapítása volt a cél. Majd a különböző mélységű vízadó szinteket hasítással megnyitották. 1934. február 12-én a gázos víz folyamatos kompresszorozással kb. 830-860 1/p 61,5 C°-os hőmérsékletű volt. Később a víz magától is felszökött, de kis idővel mindig elállt, ezért a folyamatos kompresszorozás mellett döntöttek. így 1934. július végére a kút hozama percenként 1020 1, 63 C°-os víz mellett kb. 2000 nf gázt termeltek naponta. A II. sz. kút beüzemelésével egyidőben az első kút hozama lecsökkent, így arra a kútra is be kellett vezetni a kompresszorozást, s így a kút hozama és minősége ismét a régi volt. A Hajdúszoboszlói és a debreceni fúrás eredménye napjainkra kivetítve. A Hajdúszoboszló I-II. fúrás elindította a hajdúsági várost egy olyan fejlődés útján, ami a napjainkban Magyarország egyik lekedveltebb fürdőjévé tette. A rendszerváltozást követő évek fellendülést hoztak a fürdő é- letében, amely addig vezetett, hogy Közép-Európa legnagyobb fürdőkomplexumává nőtte ki magát. Számos európai országból látogatják a fürdőkomplexumot a gyógyulni és szórakozni vágyók. A debreceni I-II. fúrás nem hozta azt az eredményt a- mit a város várt, de így is a kiképzést követően elegendő volt egy gyógyfürdő létesítésére. 1932-ben már két termálvizes medence is a fürdőzők rendelkezésére állt a strand területén. Ugyanebben az évben adták át a fedett uszodát is. Az alapvető átalakulás 1960-ban történt. Ekkor nyilvánították hivatalosan gyógyvízzé a debreceni termálvizet, a fürdőtelepet pedig gyógyfürdővé minősítették. A nyolcvanas években épült meg a jelenlegi termálfürdő, mely az elmúlt évek során a Széchenyi terv keretei közt megújult, s mára korszerű, színvonalas, u- gyanakkor hosszú múltra visszatekintő fürdőink egyike. A debreceni - Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont ahol az utolsó fejlesztések közé tartozott a Mediterrán Élményfürdő, ami egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban foglal helyet, mely trópusi növényekkel igazán zöld és tide környezetet eredményez. Az előadás elhangzott 2015. július 1-én Szombathelyen a Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlésén. HIDROLÓG1AI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ.
