Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Szigyártó Zoltán: A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig
28 Ami az LNV és az 1%-os árvízszint alakulását illeti, ez teljesen összhangban van a töltésfejlesztési munkák jelenlegi állásával. E vonatkozásban is legkritikusabb a Kiskörei-tározó alatti szakasz, ahol Tiszaugnál és Szolnoknál az LNV valamivel meghaladta a mai koronaszintet is, az 1 %-os árvízszint pedig mintegy 70-80 km-en ugyancsak a mai töltés koronaszintje fölé kerül. A Kiskörei-tározó felett ugyan ennél valamivel kedvezőbb a helyzet, de azért ott is van két állomás, Tokaj és Vásá- rosnamény, ahol az 1 %-os árvízszint magasabb, mint a mai töltés. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi helyen az 1 %-os árvízszint csaknem 100 cm-rel haladja meg a töltéskorona magasságát.- Még az 1 %-os árvízszint alakulásánál is rosszabb a- zonban az, ahogy az árvízveszély szempontból legkedvezőtlenebb időszakban (3. táblázat) a töltés meghágásá- nak a valószínűsége alakul. Megjegyezve, hogy a Kiskörei-tározó alatti szakasz a tározó feletti szakaszhoz viszonyítva e szempontból is rosszabb helyzetben van. Viszont tény, hogy mindkét szakasz e szempontból legveszélyesebb állomásánál, Szolnokon és Vásárosnamény- nál az említett időszakban a töltés meghágásának a valószínűsége azonosan 3,4 %. Az elmondottakat áttekintve nyilvánvaló, hogy a Tisza mentén a közel jövőben a töltések megfelelő megemelésével az árvízveszélyt csökkenteni biztosan nem lehet. Viszont az is nyilvánvaló, hogy az árvízveszély elhárítására Szolnok és Vásárosnamény környezetében valamit mégis csak tenni kellett. Még egy korábbi döntés alapján ezért létesültek tehát a 8. ábrán bemutatott árvízi szükségtározók, melyekkel kapcsolatban a következőket kell megjegyezni: Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy az itt feltüntetett hat tározó közül a Szamos-Kraszna-közi tározó nem a Tiszából lesz feltöltve, viszont a Szamos tiszai torkolatához olyan közel létesült, hogy árvizes időszakban, amikor a Szamos vízszállítása is igen jelentős, megnyitása a Tisza Szamos torkolata alatti szakaszán jelentősen befolyásolhatja a vízállások alakulását. Egyébként e tározók (ahogy az az ábrából is kitűnik) biztosan jó helyre kerültek. így a mai viszonyok között, az árvízi szükségtározók a Szamos torkolata és Szolnok környéke szempontjából egyedüli lehetőséget nyújtanak az árvíz- veszély csökkentésére. Az pedig csaknem egészen biztos, hogy ha vízkivételüket megfelelően méretezték volna, és ezek mindegyikénél vízszinttartásra berendezkedve (Szi- gyártó 2015/d) próba üzemet is tartottak volna, úgy senkinek sem jutott volna eszébe, hogy 2014-ben új MASZ értékeket léptessen életbe. Más oldalról az viszont kétségtelen, hogy közülük a Cigándi-tározó vízkivételének a vízszállító képessége nem elégséges, s hogy ugyanez a helyzet a Nagykunsági-tározó esetében is, amelynél a vízkivétel vízszállító-képessége valószínűleg többszöröse kell, hogy legyen a most rendelkezésre álló 60 m7s- nak. Mivel pedig nagy vizek idején ma csak a már megépített szükségtározók üzembe állítása háríthatja el a rendkívüli veszélyeket, nyilván elkerülhetetlen, hogy vízkivételeik vízszállító képességét (megfelelő méretezésre támaszkodva) felülvizsgálják (Szigyártó 2015/d), majd a- zokat szükség szerinti kibővítsék annak érdekében, hogy szükség esetén a tározók rendelkezésre álló teljes térfogatát fel lehessen használni az árvízveszély csökkentésére. Továbbá - véleményünk szerint - elkerülhetetlen, hogy sürgősen intézkedjenek az ez ideig egyedül kipróbált, s akkor igen jól bevált vízszint-tartásos üzemmód bevezetése iránt (Szigyártó 2015/a), s amikor ezt a vízjárás lehetővé teszi, minden megtegyenek az egyes tározók próbaüzemeltetésének a megkezdése érdekében is. Pillantás a jövőbe A Tisza mai vízjárási viszonyainak az ismeretében felmerül a kérdés, e vonatkozásban mire kell számítanunk a jövőben. Lássuk tehát, miként is alakulhat a helyzet.- Még ha vízjárás nem is változna meg a jövőben, bizonyos, hogy minden állomáson az eddig észlelt maximális értéknél nagyobbak időről időre elő fognak fordulni (matematikai statisztikai kifejezéssel élve: a nagy víz egymást követően előforduló értékei sztochasztikusan konvergálnak annak a lehetséges maximumához). Ez pedig - ha ennek elkerülése érdekében mélyre ható intézkedések nem történnek - a Tisza nem egy szelvényében i- gen veszélyes körülményeket idéz majd elő.- A Tisza mentén az igen veszélyes nagyvizek eddig is ugyanakkor, több egymás utáni évben jelentkeztek, s biztos, hogy ilyenekre fel kell felkészülni a jövőben is.- Tudjuk, hogy éghajlatunk melegszik, s emiatt könnyen előfordulhat a hosszan tartó szárazságok és a szélsőséges csapadékviszonyok eddiginél gyakoribb előfordulása (Lakatos-Bihari—Szentimrey 2014). Ezek pedig nyílván hasonló változásokat, vagyis a nagyvíz ingadozási tartományának a növekedését idézhetik elő a Tisza vízjárásában is. Ezt pedig még csak tovább növelheti a nagyvízi meder rendezésének a további, következetes elmaradása.- A Tisza nagyvízi ingadozásának növekedése - abban az esetben, ha a középértékek alakulásában változás nem áll elő - biztosan megnöveli majd mind az 1 %-os nagyvíz értékét, mind annak a valószínűségét, hogy a töltést valahol a kivédhetetlen nagy víz meghágja. Ugyanakkor (ahogy azt az 1-6. ábra is mutatja) az 1962-ben, csaknem mindenhol, hirtelen megnövekedett középértékek azóta (néhol 2 cm/évnél is nagyobb ütemben) csökkennek. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy ez a folyamat folytatódni fog-e, mivel ez a süllyedés ma, a nagyvíz nagymértékű ingadozása következtében, akár véletlen jellegű változásnak is tekinthető.- Szó volt már arról is, hogy a Kiskörei-tározó alatt a nagy vizek jelentős megemelkedéséhez minden bizonnyal nem kismértékben járult hozzá a duzzasztó vízszint-tartó üzeme. Ugyanakkor e műtárgyak ilyen üzemeltetés hozzá tartozik a tározó rendeltetésszerű használatához, s ezért e vonatkozásban változásra a jövőben sem számíthatunk. Ezért ha a tározó alatti 70-80 km-es szakaszon sürgősen hozzá nem kezdenek a nagyvízi meder rendezéséhez, s így vízszállító képességének a megnöveléséhez, s ezzel együtt sürgősen nem intézkednek a Tiszadorogma alatti árvízi szükségtározók megfelelő üzembe állítása, továbbá vízkivételeik vízszállító képességének az ellenőrzése, és szükség szerinti megnövelése iránt, a Tisza által elpusztított Szegedhez, második ilyen városként könnyen csatlakozhat Szolnok is. H1DROLÓGIA1 KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. sz..
