Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Szigyártó Zoltán: A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig
26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF. 4. sz.. szakemberei közül nem egyet munkakörükből eltávolítottak, s az egész országban olyan állapotokat teremtettek, amelyek között az értelmiség tagjainak igazán nem volt célszerű a felmerült hiányosságokról szót ejteni. E- mellett a politika szempontok követése a hullámterek hasznosításában, karbantartásában jelentős szerepet játszó mezőgazdaságot is teljesen szétzilálta. így nem csoda, hogy a hullámterek korábbi karbantartása megszűnt, s ott a jó vízháztartási adottságok által is elősegítve megindult a fás növényzet fokozódó gyorsaságú növekedése. A politikai viszonyok bizonyos mértékű változása pedig csak 1956. után jó néhány évvel következett be. Akkorra azonban a háború előtti idők már túl messze voltak. Az 1945. előtt szolgálatban levők közül már igen sokan nyugdíjba vonultak. így kellő tapasztalat híján az akkori szakember gárda az árvízi medrek 1945. előtt szokásos karbantartásának elmaradásával járó következményekkel számolni nem tudott. Ezt mutatja különben az is, hogy az 1960- as évek jelentős árhullámainak a levonulását követően (saját magunkat is beleszámítva) mindenki csupán a véletlennek tulajdonította a rendkívül magas nagy vizek sorozatos, egymás utáni jelentkezését. így e téren változást az elkövetkező évek sem hozhattak, s ahhoz még további 30 évnek kellett eltelnie, hogy a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek (mint már arról szó volt) a mind veszélyesebbé váló helyzetre felfigyeljenek, s erre a vízügyi főhatóság figyelmét fel is hívják... A vízjárásban 1962-től bekövetkezett változások Arra már az előzőekben rámutattunk, hogy 1962-től a Tisza nagyvízi vízjárása számottevően megváltozott. Ennek részleteiről ad aztán átfogó képet 7. ábra, amellyel kapcsolatban a következőkre kell kitérni: Kezdjük azzal, hogy a vízjárás változását nyilván a leOgcélravezetőbb a rá jellemző adatok - vagyis az 19011961- ig és az 1962-2014-ig tartó két időszakra meghatározottjellemző értékek - különbségével bemutatni. E vonatkozásban aztán a következőket kell megemlíteni: Ma már tradíciónak tekinthető, hogy nagyvízi vízjárásról beszélve a vizsgált időszak legnagyobb vízállása mindig az érdeklődés homlokterében áll. Tehát ezért mutatja be ez az ábra is ezek változásának a mértékét. Ettől eltekintve a vizsgált időszakok nagy vízi vízjárását az adott esetben a legcélravezetőbb négy adattal jellemezni:- a vizsgált időszak nagyvizeinek a középértékével lamely körül a nagyvízi adatok ingadoznak),- a nagyvizek adott időszakra jellemző szórásával (amely a nagy vizek ingadozásának a mértékéről tájékoztat),- a nagyvizek 1 %-os valószínűségű értékével (amelynek a magassági helyzete az 1970-es évek óta az árvízi biztonság mértékéről tájékoztat), s végül- a töltés meghágásának a valószínűségével (amely az árvédekezés megszervezéséhez ad fontos támpontot). Ami most már e jellemző adatok különbségének a folyó menti változását illeti, ez a következőkben foglalható össze: A vizsgált öt jellemző adat különbsége az állomások döntő többségénél (érthető módon) egymással nagyjából összhangban változott. így az 1 %-os valószínűségű nagyvizek különbsége ott nagy, ahol vagy az állomásra vonatkozó középérték, vagy a szórás, vagy mindkettő különbsége nagy értéket vesz fel, továbbá ugyanezeken az állomásokon nő meg jelentősen a töltés meghágásának a valószínűsége és a vizsgált két időszakra vonatkozó maximális nagyvizek közötti különbség is. A változások jelleg szempontjából egészen másként viselkedik a Kiskörei-tározó alatti és az a feletti szakasz. A Kiskörei-tározótól délre különösen nagyok a változások közvetlenül a tározó alatt, melyek aztán a déli országhatár felé haladva egyre kisebbekké válnak. A tározó felett a változások a tározó alatti változásokhoz viszonyítva számottevően kisebbek, ezek a különbségek pedig a tározótól felfelé haladva Záhonyig csökkenő, majd kissé emelkedő tendenciát mutatnak. Ez alkalommal is, külön is szólni kell a tározó alatti, mintegy 70-80 km-es szakaszról, ahol az ottani három vízrajzi állomás (Szolnok, Tiszabő és Kisköre-alsó) esetében az 1 %-os nagyvíz növekedése csaknem elérte a 200 cm-t, és az e szempontból legveszélyesebb időszakban a töltés meghágásának a valószínűsége is csaknem 20 %-kal növekedett. Végül szólni kell a Szamos torkolata alatti Vásárosnamény állomásról is, ahol amellett, hogy az 1%-os nagy víz növekedésének a nagysága is számottevő, csaknem 100 cm, még az e szempontból veszélyes időszakban a töltéskorona meghágás valószínűségének a növekedése is több mint 20 %. Végül meg kell emlékezni arról is, hogy az 1 %-os árvízszint növekedése a Tisza mentén levő állomások több mint 70 %-ánál meghaladta az 50 cm-t. A Tisza mai vízjárása Már a vízjárásban bekövetkezett változásokat bemutató 7. ábra is enged következtetni arra, hogy a Tisza mentén az 1962-től bekövetkezett változások eredményeként előállt mai vízjárás a folyó egyes szakaszain rendkívül veszélyes helyzeteket idézhet elő. E helyekre kíván aztán újból rámutatni a 8. ábra, amely a mai töltéskorona magasságához viszonyítva állomásonként bemutatja- az 1970-es években előirányzott koronaszint magasságot,- az 1970-es években rögzített, s ehhez mérten csak kisebb változásokat mutató 1997. évi MASZX-1,- a legújabb, 2014. évi MASZ-1,- az 1 %-os árvízszintet,- az LNV1 2 értékét,- továbbá a töltés meghágásának az árvízveszély szempontjából legkedvezőtlenebb időszakra vonatkozó, s a 3. táblázatban már szereplő valószínűségét. Ezekre az adatokra támaszkodva a Tisza mentén a mai vízjárás a következők szerint jellemezhető:- Annak ellenére, hogy a töltések magasságát a veszélyesnek ítélt helyeken időközben jelentősen megemelték, ezek az 1970-es években előirányzott fejlesztések nem egy veszélyes helyen még nem fejeződtek be. így látható, hogy az előirányzott koronaszint a Kiskörei-tározó a- latti szakaszon mára már csak Szolnoknál és Tiszaugnál van még mindég a mai koronaszint felett. A Kiskörei-tározó felett pedig ugyancsak két vízmérce-állomásnál, Tokajnál és Vásárosnaménynál van még szükség a töltés megmagasításához annak érdekében, hogy az legalább az 1970-es években előirányzott töltésmagasságnak megfeleljen. 1 mértékadó árvízszint 2 az 1962-2014. évek legnagyobb NV értéke
