Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Szigyártó Zoltán: A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig
22 nem úgy általában, hanem bizonyos években állnak elő, s ezekre az évekre kiválóan mutatnak rá a sorozatos statisztikai hipotézis-vizsgálatok eredményei. így az 1-3. ábrán látható, hogy Szolnok, Tiszabő és Kisköre-alsó állomás esetében a legmagasabb középértékkel rendelkező időszak az 1998. és 2001. közötti négy évben állt elő. U- tána számítva pedig, például Szolnok esetében, az is megállapítható, hogy az ekkorra érvényes 937 cm-es középérték már jelentősen megközelítette a töltéskorona szintjét. Mivel pedig (mint már arról szó volt) a normális eloszlás másik paraméterének, a szórásnak az értéke független a középérték magasságától, nyilvánvaló, hogy ebben a négy évben a magas vízállások Szolnokon az ár3. táblázat. A gát meghágásának valószínűsége Ha már most ebből a szempontból (a 3. ábrára támaszkodva) a Tisza vizsgált összes állomását is áttekintjük, úgy a következőkre juthatunk: A 18 állomás közül a legveszélyesebb időszak 11 állomás esetében 1998. és 2001. között állt elő. További kettőnél pedig ez egy évvel rövidebb ideig, 1998-2000-ig tartott. Vagyis a különösen veszélyes vízjárási viszonyok a Tisza két legalsó és két legfelső állomásától és a tiszaberceli állomástól eltekintve ugyanabban az egymás utáni négy évben követvízvédelmet szinte megoldhatatlan feladat elé állították. Ennek a jelenségnek a Tisza menti alakulásáról ad aztán átfogó képet a már említett 3. táblázat utolsó három oszlopa. Amely például Szolnok esetében azt mutatja, hogy bár a töltéskorona meghágásának a valószínűsége a mai átlagos körülmények között is igen magas (3,35 %) ez a- zonban az igazán veszélyes értéket az 1998. és 2001. közötti időszakban vett fel. Mivel akkor a magas középérték miatt a töltés meghágásának az 1970-es években megengedett, jó közelítéssel 1000 éves visszatérési ideje teljesen elfogadhatatlanul és rendkívül veszélyes lehetőségeket előrevetítve, 4 évre csökkent. az e szempontból legveszélyesebb időszakokban H1DROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. sz_ keztek be, rendkívül veszélyes helyzeteket előidézve a Kisköre-alsó és a Szolnok állomás közötti mintegy 70-80 km-es szakaszon, továbbá a Szamos torkolata alatt. így könnyen előfordulhat, hogy ezek az 1998. és 2000. közötti (különben 23 %-os valószínűséggel előforduló) magas középvízállású időszakok - az árvédekezést szinte az egész Tisza mentén egy időben próbára téve - majd a továbbiakban is hasonló módon, több egymás utáni évben jelentkeznek. vízrajzi állomás gátkorona szint1! cm a gát meghágásának valószínűsége átlagos viszonyok között2* % a legv valószínűség % eszélyesebb idősz átlagos visszatérési idő év akban időszak év Tisza, Szeged 1129 0,07 0,15 651 1962-1981 Tisza, Algyő 1134 0,23 0,44 229 1998-2014 Tisza, Mindszent 1119 0,56 5,72 17 1998-2000 Tisza, Csongrád 1165 0,24 3,09 32 1998-2000 Tisza, Tiszaira 983 0.61 11.04 9 1998-2001 Tisza, Szolnok 1035 3,35 22.56 4 1998-2001 Tisza, Tiszabő 1099 2.23 17.62 6 1998-2001 Tisza, Kisköre-alsó 1059 1.91 15,63 6 1998-2001 Tisza, Tiszadorogma 974 0,14 1,73 58 1998-2001 Tisza, Tiszapalkonya 940 0,31 3,52 28 1998-2001 Tisza,Tokaj 1020 0,57 5,96 17 1998-2001 Tisza, Tiszabercel 1016 0,13 1,17 86 1979-1981 Tisza, Dombrád 993 0,47 4,22 24 1998-2001 Tisza, Záhony 1050 0,03 0,35 287 1998-2001 Tisza, Lónya 1061 0,83 6,06 17 1998-2001 Tisza, Vásárosnaménv 1007 3.37 23.67 4 1998-2001 Tisza, Tivadar 987 1,38 3,67 27 1978-1981 Tisza, Tiszabecs 786 0,38 0,41 244 1962-2010 Kiegészítő megjegyzések: 1) a vízmérce "0" pontja felett 2) a ma érvényes vízjárást az 1962-2014. közötti adatok tükrözik 3) a legveszélyesebb 1998-2001. közötti időszak a mai vízjárási viszonyok között 23%-os valószínűséggel fordul elő
