Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Kovács Attila - Marton Annamária - Tóth György - Szőcs Teodóra: A sekély felszín alatti vizek klíma-érzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata
KOVÁCS A. - MARTON A. - TOTH GY. - SZOCS T.: A sekély felszín alatti vizek klíma-érzékenysége 11 tapasztaltunk, homogén profilokat alkalmaztunk a modellezés során, melyek tranziens hidraulikai ekvivalenciáját érzékenység vizsgálatokkal igazoltuk. A szimulált beszivárgási idősorokat megfigyelő kutak vízszint idősoraival hasonlítottuk össze, és a talajprofilok paramétereit ezek alapján valamint mért és irodalmi beszivárgás adatokhoz „kalibráltuk”. A felszín-borítottság és a lejtőszög hatását összevontan a „runoff curve number” (CN) alkalmazásával reprezentáltuk. A CN szám egy empirikus hidrológiai tényező, a direkt lefolyás meghatározására. Az alkalmazott hidraulikai paramétereket tartalmazza. 2A beszivárgás számítást a teljes CARPATCLIM és ALADIN adatsorra elvégeztük, majd a vizsgált öt és harminc éves időszakokra átlagoltuk a szimulált napi beszivárgás adatokat. A referencia időszakra (1961-1965) átlagolt beszivárgás eloszlást az 5. ábra szemlélteti. 5. ábra. Szimulált beszivárgás eloszlás az Vízföldtani modellezés A projekt keretei között elvégzett vízföldtani modellezés elsődleges célja a talajvíz szintek előrejelzésén keresztül a sekély víztestek klímaérzékenységének jellemzése volt. A klímaparaméterek változása a beszivárgás változásán keresztül a talajvíz szintjének megváltozásához vezethet, ami mind ökológiai mind pedig gazdasági szempontból jelentős változásokat idézhet elő. A jelen tanulmányban minden - közvetlen beszivárgásnak kitett - szabadfelszínű sekély felszín alatti vizet talajvíznek nevezünk, függetlenül az áramlási közeg milyenségétől (talaj, üledék, víztartó kőzet). A talajvíz tükör kvázi természetes állapotának — a rendelkezésre álló értékelhető kalibrációs adatokat és a bányászati aktivitást figyelembe véve - az 1961-1965-ös időszakot tekintettük. Feltételeztük, hogy a mesterséges hatások, úgy, mint a bányászati vízszint süllyesztések illetve egyéb vízkitermelések hatása ebben az időszakban elhanyagolhatónak volt tekinthető. A modell kalibrációt erre az időszakra végeztük el, és a jövőbeni forgatókönyveket ezen paraméter eloszlás mellett szimuláltuk. A vízszintek előrejelzésére permanens modelleket alkalmaztunk, melyeket többéves átlagos beszivárgási vi1961-1965 referencia időszakra átlagolva. szonyok mellett szimuláltunk, feltételezve, hogy a szimulált időszak során kvázi egyensúlyi állapot alakul ki. A modell peremfeltételeit a felszíni vízfolyások („RIVER” peremfeltétel) és megcsapoló zónák („DRAIN” peremfeltétel) képezték. A mesterséges víztermelések nem szerepelnek a modellben, mivel annak célja a klímaváltozás közvetlen hatásának vizsgálata volt. Emiatt az előre jelzett víztükrök hipotetikus eloszlások, melyek nem tartalmazzák a mesterséges vízkitermelések hatásait. Az országos talajvíz modell előállításához a MOD- FLOW modellezési kódot használtuk, melyet Visual Moflow 4.6 szoftver környezetben futtattunk (Waterloo Hydrogeologie Inc., 2005). A MODFLOW egy nemzetközileg elfogadott, és széles körben alkalmazott moduláris program, amelyik telített vízáramlás modellezésére alkalmas három dimenzióban. A véges differenciás disz- kretizáció és a könnyű kezelhetőség miatt, tekintve, hogy a felhasznált bemeneti adatok grid típusúak, a MODFLOW megfelelőnek bizonyult a feladat végrehajtásához. A numerikus stabilitás és elfogadható modell futtatási idők biztosítása végett az országot két modellterületre (Ny, K) osztottuk, melyek határát a Duna vonalánál je-
