Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Szigyártó Zoltán: Az árvizi szükségtározók vízszint-tartó üzeme
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 1. SZ ték meg, és úgy kivitelezték, hogy üzemelésük módját senki sem tisztázta. Tették pedig ezt annak ellenére, hogy már az első, a Cigándi-tározó esetében ennek a kontár munkának a sajnálatos műszaki következményeire a figyelmet többször, a műszaki nyilvánosság előtt is felhívtuk (Szigyártó 2008/a, Szigyártó 2008/b). Ilyen körülmények között — bár ide vágó adatok, talán felsőbb ösztönzéssel is bátorítva, néhol megjelennek — nyilván ember nincs, aki a tározók üzemelésének a hatására bekövetkező vízszint-csökkenés, mint valószínűségi változó eloszlását a tározók hidrológiai méretezése nélkül, szabatos számításokkal alátámasztva meg tudná mondani. Annyi viszont nyilvánvaló (mivel ez a tározók létesítésének a már részletezett céljából adódik), hogy abban az esetben, ha a tározót és a vízkivételét tisztességes módon méretezik, s ezeket ugyanígy kivitelezik, a vízkivétel szelvényében a vízszintcsökkenés 1 %-os nagysága szükségképen azonos kell legyen a megemelkedett 1 %-os árvízszint és az 1997. évi mértékadó árvízszint különbségével. így számítani lehet arra, hogy megfelelően kialakított tiszai szükségtározók vízszint-tartó tízem esetén a jelenleg érvényes 1 %-os árvízszint magasságát a Szolnok feletti Tisza szakaszon több mint 1 m-rel lecsökkenthetjük. Mivel pedig az árhullámok ellapulnak, számítani lehet arra, hogy ez a csökkenés nagyjából hasonló következménnyel járhatna a Tisza Szolnok alatti szakaszán is. Ennek ellenére, az árvízi szükségtározók hatásának a megítélése terén a szakértők meglehetősen széles körében tapasztalható nagy bizonytalanság, továbbá a századforduló előtt és után bekövetkezett magas árvízszintek ösztökélő hatása is közrejátszhatott abban, hogy az illetékesek az ebből rájuk háruló felelősség alól valahogy szabadulni akartak. így az elvégzendő műszaki beavatkozások lehetőségének az általuk bizonyára reménytelennel ítélt sürgetése helyett a mértékadó árvízszinteket módosították (BM 2014) úgy, mintha a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében elvégzett munkálatok csaknem eredménytelenül végződtek volna. Pedig több mint 100 milliárd Ft ráfordítással, s ezen belül az Európai Unió igen jelentős támogatásával ezek a Tisza menti szükségtározók lényegében elkészültek (2. táblázat). Továbbá —bár jelenlegi állapotukban tökéletes eredményt szolgáltató működtetésük lehetősége több mint kétséges — a Tiszaroffi-tározó eredményes próbaüzemeltetése szerint vízszint-tartó üzemük megszervezésével az árvízi biztonság növelésében szerepük még így is jelentős lehet. Az meg (a csaknem 50 éve előirányzott, fontos töltésfejlesztési munkák ütemének az utóbbi másfél évtizedben tapasztalt jelentős csökkenését szem előtt tartva) csaknem elképzelhetetlen, hogy az új mértékadó árvízszintek közreadásával szükségképen előirányzott, csaknem mindenhol egy métert is meghaladó töltésfejlesztésekre belátható időn belül sor kerülhet. így a mértékadó árvízszintek megemelése a tényleges árvízi biztonságon bizonyára jó ideig semmit sem változtat. Ugyanakkor az árvízi biztonságot a szükségtározók víz- szinttartásos üzemeltetésének az általános bevezetése, mint láttuk, egészen bizonyosan (és lehetséges, hogy a vízkivételi műtárgyak méretétől függő módon, számottevően) azonnal megnöveli. Az a kiadás pedig, ami e szabadalmaztatott üzemeltetési eljárás gyakorlati alkalmazásával együtt jár, egész biztosan elhanyagolható azokhoz a milliárdokhoz képest, amelybe ezek, a ma még egyébként alig használható tározók kerültek. Nem beszélve arról, hogy jelenlegi helyzetük bár utólag, de mégis indokolatlanná tehetik a létesítésük során felhasznált európai uniós támogatás igénybevételét is. * * * Végül itt élünk a lehetőséggel, hogy megköszönjük kollégáinknak a tanulmány összeállításához nyújtott segítséget: Köszönjük Farkas Péternek és Illés Lajosnak, hogy lehetőséget adtak a hazai árvíz-tározás helyzetével foglalkozó, még véglegesítés előtt álló írásbeli anyaguk átnézésére és több, abban levő adat átvételére. Köszönjük Horkai Andrásnak a tanulmány elkészítéséhez szükséges alapanyagok beszerzéséhez nyújtott segítséget. Végül köszönjük dr. Kovács Sándornak és munkatársainak, hogy a Tiszán 2010. júniusában levonult veszélyesen magas árhullám elleni védekezés tapasztatait összefoglaló alapanyagaikat és az ezzel kapcsolatban általuk készített, illetve rendelkezésükre álló írásbeli beszámolót számunkra átadták. Irodalom BM: A Belügyminisztérium 74/2014. (XII.23.) BM rendeleté a folyók mértékadó árvízszintjeiről. Csorna J.-Szigyártó Z.: Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. 4. Hidrológiai Statisztikai vizsgálatok. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, 1976. Farkas P.-Illés L.: Az árvíztározás jelenlegi helyzete. Kézirat, Budapest, Nyíregyháza, 2015. Kovács S. és munkatársai: Javaslat az OMIT Tudományos Tanács VTT munkabizottság jelentéséhez. Kézirat, Szolnok, 2010. KHVM: A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelete a folyók mértékadó árvízszintjéről. Szigyártó Z.: Eljárás árvízi vésztározók üzemeltetésére. Szabadalom. Lajstromszám: 226 392, ügyszám: P 05 00376, 2005 /a. április 11. Szigyártó Z.: A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2005/b. 5. sz. 1-9. o. Szigyártó Z.: Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók hidrológiai méretezésével kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2008/a. 1. sz. 1-8. o. Szigyártó "Z. : Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók töltő-ürítő műtárgyainak a kialakításával kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2008/b. 4. sz. 28-39. o.n Szigyártó Z.-Rátky /.: A tiszai hullámtér leromlott vízszállító képességének rendezése. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2010. l.sz. 29-31.0. Szigyártó Z.-Rátky /.: A vízszinttartással üzemelő árvízi szükségtározók hidrológiai méretezése. Kézirat, Budapest, 2015 A kézirat beérkezett: 2015. március 4-én SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN Gyémántdiplomás okleveles mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja és a Magyar Mérnöki Kamara örökös tagja..
