Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Könyvismertetés: Szentgyörgyi Zsuzsa: A Sziget

80 remtésének és megtartásának körülményeit, folyamatait, kapcsolódásait, stratégiáit vázolja fel a 11. fejezetben az alapító vezető, a sziget jelleget és annak szellemiségét megteremtő, fennmaradását mindvégig biztosító Vámos Tibor, aki egyúttal áttekinti a jövő kilátásait, a követendő utakat is. A jövőből visszatekintők számára jelentős for­rás lesz majd, hogy Keviczky László - a konszolidáló­megőrző harmadik igazgató - az V. fejezetben némileg elkülönült, de az intézethez szorosan kapcsolódó intéz­ményeket (a Műegyetemet és az MTA-t) is érinti vissza­emlékezéseiben. Érdekes, színes, egyéni hangvételű em­lékezést kapunk a VI. fejezettben az intézetet eddig leg- hosszabban igazgató, vészeken átkormányzó Inzelt Pé­tertől, aki teljes munkálkodó létét ezen a Szigeten élte le, és aki személyében hosszú időre megszabta az intézet munkájának és munkakörnyezetének arculatát. Magáról a tudományos tevékenységről, a kutatások fő irányairól, az eredményekről és az olykor előforduló balsikerekről kapunk képet a VII. fejezetben, illetve annak négy nagy ívű, a fő áramlatokat, témákat összegző részében. Egy­kori és mai munkatársaktól közreadott színes kiegészíté­sekből áll össze a "Kaleidoszkóp" címet viselő Vili. feje­zet. Ebben az írások szerzői különböző aspektusokból vi­lágítják meg, mitől lett élhető és szerethető sziget ez a hely. A II. fejezetben magam is megpróbáltam hozzájá­rulni ehhez a képhez, tudatosan megvallva, hogy ez a rajzolat helyenként bizony szubjektív elemekből alakult ki. Korábbbi, a Magyar Tudomány folyóiratban megje­lent nagyinterjúkkal egészítettem ki a történetet, amelye­ket a SZTAKI két nagy egyéniségével, Roska Tamással és Vámos Tiborral folytattam. Úgy vélem, e beszélgeté­sek ma is aktuálisak. Végül, hogy a tárgyszerűség se hiányozzék, a Függe­lék hordoz néhány egyszerű adatsort. Tapasztalatom, hogy az Olvasó nemigen kedveli a hosszú előszót. Ehhez a felismeréshez ragaszkodva, e rö­vid Előszó befejezéseként jó szívvel ajánlom: lapozza­nak bele a könyvbe, sőt, lehetőleg olvassák is végig, és leljék kedvüket benne! * Részletezzük a továbbiakban a könyv tartalomjegyzé­két! I. Szentgyörgyi Zsuzsa: Előszó. II. Vámos Tibor: Emberarcú automatizálási és számí­tástudományi intézet. II. 1. "A világ ment cikkcakkban". Beszélgetés Vámos Tibor akadémikussal. III. Szentgyörgyi Zsuzsa: Szubjektív emlékek a Szi­getről. III. 1. "Mint „A kis herceg”-ben: csak ülnek és barát­koznak". Beszélgetés Roska Tamás akadémikussal. IV. Dömölki Bálint - Szelezsán János: Történetek az ősidőkből: KKCS és SZK. V. Keviczky László: Hidak. VI. Inzelt Péter: 46 év a SZTAKI-ban - ahogy láttam. VILI. Bokor József - Edelmayer András: A Rendszer­és Irányításelméleti Kutatólaboratórium (SCL) rövid tör­ténete. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 3. SZ. V11.2. Haidegger Géza - Kovács György - Monostori László - Szántó György - Váncza József - Várady Tamás - Verebély Pál: A gépipari automatizálástól a kiber-fízi- kai gyártó- és logisztikai rendszerekig. V11.3. Kovács László: A World Wide Web és az MT- A SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya. VII. 4. Rónyai Lajos: A Számítógép-tudományi Főosz­tály - elődei és utódai. VIII. Kaleidoszkóp: Egykori és jelenlegi munkatársak emlékeznek. Függelék: Igazgatók, igazgatóhelyettesek, tudományos titkárok. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. A Magyar Mérnök Akadémia (MMA) tagjai. Jelentős állami kitüntetések díjazottjai. * Az Intézet szelleme a koncepció szerves része Az alapkoncepció szerves része volt a hagyományos­tól és az akkori hazai korszellemtől eltérő személyzeti politika és munkamódszer. Megjegyzendő, hogy ezek­nek is voltak gyökerei, részben az első világháború előtti haladó mozgalmakban, részben azokban az elsősorban az Akadémia intézeteiben alakuló formákban, amelyek a reform-mozgalmakat elindították. Ennek lényege a deklarált eltérés azoktól a - részben még a feudalizmusból örökölt és rendszer-független - hi­erarchiáktól, amelyek a szervezeteket visszatérően ural­ták, valamint azoktól a formális munkaszervezési ren­dektől, amelyek a teljesítmények helyett a jelenlétet és a szokásos formák megtartását szolgálták. Az értékrendek változásának tudatosításában ezek az eltérések hangsúlyt is kaptak. Mindehhez szükség volt az új értékrendeket megszemélyesítő tehetségekre, különböző korosztályok­ból. Néhány legendás nevünk Úzsoky Miklós, Flatvany József, Rácz István, akik saját személyiségükből fakadó stílusuk szerint alakították ki csoportjaikat, tematikáikat és, messze nem utolsósorban, igyekeztek alakítani mun­katársaikat. A szabadság szelleme a politikai szabadság­ban gyökerezett, akár az intézeti közszellemet alakító gyűlések, összejövetelek, szemináriumok formájában, a- kár abban, hogy az Intézetben helye és menedéke volt a politikai rendszerrel. a legkülönbözőbb oldalakról szem­benállóknak. Nem volt viszont helye annak, hogy a mun­katársak magánéletében turkáljanak, ami pedig abban az időben általános gyakorlatként működött. Az intézeti hierarchiát a szellemi erők rendezték. * Jelen ismertetés összeállítójának önkéntelenül is tuda­tába villanhat, hogy a VITUKI - a később különböző ne­veken szereplő Vízgazdálkodási Tudományos Kutató In­tézet - 1952. és 2012. között 60 évet élt meg. A magyar Vízrajzi Szolgálat eltérő neveken és egységekben 1885. óta fennáll, ha 2012. óta létezőnek lehet még nevezni. Tanulságos tehát egy 50 évet megélt hazai tudományos intézmény szellemét, történetét, működését ismerni. V. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom