Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Szigyártó Zoltán: Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF. 3. SZ. 6. táblázat. A folyóban maradó vízhozam-maximumok függetlenség-, egyöntetűség- és illeszkedés- vizsgálatának eredménye számítási segédszínt H, a minta elem- száma a statisztikai hipotézisvizsgálatok eredménye pww Pgk Pfsi PpS2 cm db % % % % 500 21 15,2 99,4 11,9 10,3 540 16­28,3 17,3 22,0 580 13 47,4 11,5 10,5 620 11­100,0 31,5 25,3 660 5 ~ 100,0 29,1 29,8 Jelmagyarázat: Pww P GK PFS1 A Walő-Wolfowitz próba eredménye A Gnyegyenko-Koroljuk próba eredménye Az első Fisher-Szigyártó próba eredménye (normális eloszlással, továbbá a minta középértékével és szórá­sával számolva) A második Fisher-Szigyártó próba eredménye (normális eloszlással, továbbá kiegyenlített középértókkel és szórással számolva) Megjegyzés: Az eloszlás - illeszkedés-vizsgálatok eredményére támaszkodva - normális eloszlással közelítve Ezek birtokában az 5. táblázat fejlécében (a szokásos módon) félkövér számokkal jelölt mintákra a Fisher-Szi­gyártó illeszkedés-vizsgálatot most is kétféle módon, a mintából közvetlenül számított és a (26) és (27) össze­függéssel az egyes H, tartott számítási segédszintekre meghatározott paraméterek felhasználásával végeztük el. Az így kapott eredményeket a 6. táblázat PFS1 és PFS2 oszlopában tüntettük fel; amelyeknek adatait még alátá­masztja a legjobban és legrosszabbul illeszkedő eloszlás empirikus eloszlásfüggvényét és eloszlásfüggvényét be­mutató 11. és 12. ábra is; melyekhez az eloszlás paramé­terét a (26) és (27) képlet felhasználásával számítottuk ki. Mindezek ismeretében az ide vágó vizsgálatok befeje­zéséhez most már csak két lépés volt hátra. Az eloszlás- függvény (24) képletébe be kellett helyettesíteni a (27) os valószínűséggel előálló AH vízszintcsökkenés megha­tározásával kell foglakoznunk. Vagyis azzal, hogy mek­kora vízszintkülönbség áll elő a tározó üzembe állítása nélkül kialakuló és a mértékadó árvizszint magasságára lecsökkentett 1 %-os árvízszint között. Ennek megfelelően a vizsgálatok az 1. ábra szerinti AH = Hm-Hx. értelmezést alapul véve és a 3. táblázat a- dataira támaszkodva a AH értékek kiszámításával, majd azoknak az 7. táblázatban történő összefoglalásával kezdődött. Ezt követte - most is az 500 cm-es számítási segéd­szintre vonatkozó 21 elemből álló mintát felhasználva- a Wald-Wolfowitz próba elvégzése, amelynek a 8. táblá­zat harmadik oszlopában feltüntetett Pww=:57,8 %-os e- redményével a mintaelemek függetlensége most is jól összeegyeztethető volt. így az öt kiválasztott minta ese­tében áttérhettünk a Gnyegyenko-Koroljuk próba elvég­zésére, melyek eredménye 8. táblázat Poc-val jelölt osz­lopában található. Igazolva azt, hogy e minták is egyön­tetűeknek tekinthetők. E vizsgálatokat most is az eloszlás típusának a meg­határozása érdekében folytatott elemzés követte, mely­nek eredménye szerint ennek a valószínűségi változónak az eloszlása is igen jól közelíthető a (18) összefüggés szerinti fél-normális eloszlással. így aztán a további vizs­gálatok során lépésről lépésre ugyanazt az utat kellett kö­vessük, amellyel a tározó vízkivételének a méretezésé­hez szükséges vízszállító-képességet is meghatároztuk. Mivel pedig az előzőek szerint a vizsgált valószínüsé- gi változó eloszlása most az Jl A Ff AU ITT ^ Ff f — ’V H I2 'e 2o’2(AH)dt-0,5 (31) feltételes eloszlásfüggvényével jellemezhető , a 7. táblázat utolsó sorában most is feltüntettük az eloszlás- függvény a*{AH) paraméterének a mintákból meghatá­rozható, közelítő értékét. Amelyet aztán a jelen esetben a rozni azt, hogy az 1 %-os tetőző árvízszint kialakulása­kor, a vízszinttartás szelvénye alatti folyószakaszon mekkora vízhozam levonulására kell számítani. Az elői­rányzott közelítő számítást elvégezve így jutottunk tehát arra, hogy esetünkben ennek a vízkivétel szelvény után kialakuló vízhozamnak a közelítő értéke 0^=4188 m3/s. (30) A folyóban előálló vízszintcsökkenés Vizsgálati programunk szerint utolsóként a szükségtá­rozó vízszinttartásos üzemének hatására a folyóban 1 %­lálható elemszáma és AH, a folyóban a tartott számítási segédszintet meg­haladó évi legnagyobb jégmentes árhullámok levonulása során, a tározó működése nélkül kialakuló és a tartott vízszint /-ik különbsége. 4E közelítő számítást esetünkben, Excel táblázatot segítségével, a nor­mális eloszlás inverzének a meghatározására szolgáló INVERZ.NOR- „C”) függvény használatával oldottuk meg. Tettük pedig ezt úgy, hogy „A” helyébe a (11) összefüggés szerinti 0,8030 valószí­nűséget, „B” helyébe az eloszlás (24) képlet szerinti 3688-as középér­tékét és „C” helyébe annak a (25) összefüggés szerinti 585,8-as szórá­sát helyettesitettük be. 5Ezzel kapcsolatban kell megjegyezni azt, hogy Excel táblázat haszná­lata esetén az eloszlásfüggvény A//-hoz, mint függetlenváltozóhoz tar­tozó értékét a 2*(NORM.ELOSZL(A//;0;cr*(A/f);IGAZ)-0,5) kifejezés adja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom