Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Szigyártó Zoltán: Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 3. SZ. Ezt követően az e célra kiválasztott öt minta esetében a Fisher-Szigyártó próbával elvégzett illeszkedés-vizsgálatokat most kétféle úton végeztük el; egyrészt a mintából közvetlenül számítható, másrészt a (21) összefüggéssel meghatározható paraméter értékek felhasználásával. Ezen vizsgálatok eredménye található aztán a 4. táblázat utolsó két oszlopában; amelyeknek adatait még alátámasztja a legjobban és legrosszabbul illeszkedő eloszlás empirikus eloszlásfüggvényét és eloszlásfüggvényét bemutató 7. és 8. ábra is; melyekhez az eloszlás paraméterét a (21) képlet felhasználásával számítottuk ki. 7. ábra. A tározóba bevezethető vízhozam-maximumok empirikus eloszlásfügvényére legjobban illeszkedő félnormális eloszlás 1,00 0,90 0,80 0,70 o> 'S 0,60 0 •§ 0,50 1 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 0 500 1000 1500 2000 a tározóba bevezethető maximális vízhozam (O,, rrP/s) 8. ábra. A tározóba bevezethető vízhozam-maximumok empirikus eloszlásfugvényére legrosszabbul illeszkedő fél-normális eloszlás 4. táblázat. A tározóba bevezethető vízhozam-maximumok függetlenség-, egyöntetűség- és illeszkedés- vizsgálatának eredménye számítási segédszint H, a minta elem- száma a statisztikai hipotézisvizsgálatok eredménye Pww Pgk Pfsi PFS2 cm db % % % % 500 21 74,3 99,4 85,8 81,6 540 16 ~ 100,0 88,2 88.8 580 1393,1 57,3 57,3 620 11 ~ 87,3 99,6 95,9 660 5 33,3 67,5 70,2 Jelmagyarázat: Pwvv A Wald-Wolfowitz próba eredménye Pgk A Gnyegyenko-Koroljuk próba eredménye Pfsi Az első Fisher-Szigyártó próba eredménye (fél-normális eloszlással és a minta szórásával számolva) Pfs2 A második Fisher-Szigyártö próba eredménye (fél-normális eloszlással és a kiegyenlített szórásértékekkel számolva) Megjegyzés: Az eloszlás - illeszkedés-vizsgálatok eredményére támaszkodva - fél-normális eloszlással közelítve______________ Most tehát, az ide vágó vizsgálatok befejezéséhez már csak egy lépés maradt hátra. Az eloszlásfüggvény (18) képletébe be kellett helyettesíteni a (11) és (21) össze- függésnek megfelelő számszerű értéket, s az így kapott (22) függvényből közelítő számítással meg kellett határozni a tározó vízkivételének azt a (mérnöki gyakorlatban 1 %-osnak nevezett) vízszállító-képességét, amely kiépítésével elérhető, hogy a vízkivétel vízszállító-képessége a szükséges vízmennyiség tározóba vezetését ne korlátozza. Az előirányzott közelítő számítást elvégezve így jutottunk tehát arra, hogy a vízkivétel szükséges vízszállító-képessége Q,b= 650 m3/s, (23) melynek meghatározásával a tározó hidrológiai méretezés be is fejeződött. Az üzemelő tározó folyóra gyakorolt hatása A tározó szükséges térfogata és vízkivételének a szükséges vízszállító-képessége mellett hasznos még annak meghatározása is, hogy a tározót töltő vízhozam maximális értékének a jelentkezésekor a folyóban 1 %-os valószínűséggel mekkora vízhozam folyik tovább. Ennél is fontosabb pedig azt tudni, hogy a tározó vízszint-tartó ü- zemeltetésének hatására milyen mértékben csökken a folyó vízszintje akkor, amikor az 1 %-os árvízszint ismét meghaladja az 1997. évi mértékadó árvízszint 803 cm-es magasságát. Ez tehát az a két a feladat, amellyel a továbbiakban még röviden foglalkozni fogunk. A folyóban tovább folyó vízhozam A vizsgálatok programjához igazodva ez a vizsgálat is a folyóban tovább folyó vízhozamok 1. ábra szerinti Qf= Q„-Q, értelmezése szerint (a 3. táblázat adataira támaszkodva) a Qf értékek kiszámításával, majd azoknak az 5. táblázaban történő összefoglalásával kezdődött. Ezt követte — most is az 500 cm-es számítási segédszintre vonatkozó 21 elemből álló mintát felhasználva - a Wald-Wolfowitz próba elvégzése, amelynek a 6. táblázat harmadik oszlopában feltüntetett Pw^lő, 2 %-os e- redménye, a mintaelemek függetlensége szempontjából most is megfelelő volt. így az öt kiválasztott minta esetében áttérhettünk a Gnyegyenko-Koroljuk próba elvégzése, melyek eredménye 6. táblázat PGK.-val jelölt oszlopában található. Igazolva azt, hogy e minták is egyöntetűeknek tekinthetők. Az ezt követő (és az empirikus eloszlásfüggvényekre támaszkodó) vizsgálatok eredménye szerint a szóban forgó valószínűségi változó feltételes eloszlása mind az öt tartott szint esetén az eloszlásfüggvényü normális eloszlással jól közelíthető úgy, hogy ebben 3E közelítő számítást esetünkben, Excel táblázatot használva, a normális eloszlás inverzének a meghatározására szolgáló INVERZ.NORM ((„A”/2+0,5);0; „B”) függvény használatával oldottuk meg, amelyben „A” a (11) összefüggés szerinti 0,8030 valószínűség, „B” pedig az eloszlás <s‘(0,) paraméterének a (18) összefüggés szerint 504,1-es értéke.
