Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Fleit Gábor - Baranya Sándor - Krámer Tamás - Józsa János: Hajók keltette hullámzás hatásának terepi feltárása a litorális zónában
32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF. 3. SZ. követő képkocka megfelelő pontjaihoz tartozó SA-ja közötti keresztkorrelációt ) számítja:-t . - *1)-----------------------------------------------------(12 í(a ~ “i h s, -F: } ahol Mc és ■'(? az IA méretei pixelben; és a szürke árnyalatok intenzitása a két egymást követő téglalapban (IA és SA). A korrelációs együtthatók csak az a- dott rácsponthoz tartozó SA-n belül eső képpontokra lesz számítva. Minden rácsponthoz a legmagasabb korrelációs együtthatóhoz tartozó elmozdulás lesz elfogadva, melyből ismeretében a sebességvektor is számításra kerül. Az algoritmus folyamatábrája a 6. ábrán látható. 6. ábra — AzLSPIV algoritmus folyamatábrája (Jodeau et ál., 2013) Az így számított eredmények hibáinak szűrésére több lehetőséget is felkínál a program. Megadható, hogy az e- gyes rácspontokban számított elmozdulásokat milyen korrelációs tényező felett fogadjuk el helyes eredménynek. Amennyiben Ä ezen határ alá esik egy adott időlépésnél, úgy abban a pontban az eredmény törölve lesz. Gyakran előfordult, hogy az algoritmus valószínűtlenül magas sebességeket ad eredményül. Ilyen jellegű hibák kiszűrése céljából, lehetőségünk van megadni egy észszerű maximális áramlási sebesség értéket, amelynél magasabb értékű eredményeket a szoftver szintén elvet. 6. Eredmények A mozgóátlagolással simított idősorok alapján meghatároztuk az egyes műszerek által mért maximális fenék közeli áramlási sebességeket a különböző hajók esetére. Megfigyelhető, hogy a part közelében intenzívebb á- ramlási sebességek jelennek meg a mederfenéken, mely vélhetően nagyobb fenék-csúsztatófeszültségeket is jelent. A magasabb csúsztatófeszültség nagyobb mértékű parteróziót, valamint nagyobb elragadó erők kialakulását eredményezi. Érdekes kivétel az uszályhoz tartozó görbe, melyen épp ellenkező tendenciát figyelhetünk meg. Legegyszerűbben hibás méréssel magyarázhatnánk az eltérő mintázatot, azonban az adatsorok elemzésekor erre nem találtunk egyértelmű bizonyítékot. Fontos megjegyezni, hogy az uszály esetén a nyomásmagasságok idősora is körülbelül egy nagyságrenddel kisebb értékeket mutatott a többihez képest és a mérések során sem tapasztaltunk jelentős hullámtevékenységet, tehát előfordulhat, hogy valóban helyes a felrajzolt görbe, csak ez esetben a többitől jellegében eltérő hullámjelenség okozza azt. 7. ábra - Maximális fenék közeli áramlási sebességek eltérő hajók esetén A nagy időbeli felbontású sebesség idősorokat felhasználva megvizsgáltuk, hogy milyen térbeli karakterisztikát mutatnak a sebességvektorok egy teljes mérés e- setén (~15 perc). A 8. és 9. ábrán egy-egy szállodahajó, a 10. ábrán egy szárnyashajó elhaladtát követő teljes mérési adatsor szélrózsa szerű megjelenítése látható. 8. ábra - Horizontális sebességvektorok eloszlása a mederfenék közelében, felülről nézve (szállodahajó) 9. ábra - Horizontális sebességvektorok eloszlása a mederfenék közelében, felülről nézve (szállodahajó) 10. ábra - Horizontális sebességvektorok eloszlása a mederfenék közelében, felülről nézve (szárnyashajó)
