Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Fleit Gábor - Baranya Sándor - Krámer Tamás - Józsa János: Hajók keltette hullámzás hatásának terepi feltárása a litorális zónában

30 ka során ezért három korszerű, 16Hz-es mintavételi frek­vencián működő akusztikus Doppler-elvű mérőműszert (ADV) alkalmaztunk (2. ábra). Az ADV-k a Doppler-elvet használják ki méréseik­hez, mely a következő: ha egy hangforrás a vevőhöz ké­pest mozog, akkor a vevő által fogadott hang frekvenci­ája a sebességkülönbséggel arányosan megváltozik a ki­bocsátott hang frekvenciájához képest. A műszer hang­sugarakat bocsát ki, melyek a vízben lévő és azzal együtt mozgó apró részecskékről (pl. lebegtetett hordalék) visz- szaverődnek a jelvevőre a víz áramlási sebességétől füg­gő mértékű frekvenciaváltozással. Az ADV rögzített geometriai kialakításából adódóan egy közel 1 cm’-es térfogatból gyűjt adatot, mely a kibo­csátott és az érzékelt hangnyalábok metszetéből adódik. Az ADV tehát jó közelítéssel pontbeli sebességvektorok idősorainak mérésére alkalmas. A három műszert egymástól közel azonos távolságra helyeztük el a partra merőleges vonalban, egyre nagyobb vízmélységű pontokban. A műszerek rögzítésénél ügyel­tünk arra, hogy a mintavételi térfogatuk közvetlenül a mederfenék fölötti vízrétegben legyen. Az ADV-k keze­lését, valamint a mért eredmények szinkronizált rögzíté­sét a partról végeztük egy laptop segítségével. A parttól legtávolabb elhelyezett ADV műszerhez egy nyomásér­zékelő is tartozott, melyet a mederfenéken helyeztünk el, hogy detektálni tudjuk a hullámzás hatására változó nyo­másviszonyokat. A mérési installáció része volt továbbá egy Full HD felvételek készítésére alkalmas videokamera, melyet egy állványon rögzítettünk, a partvonal felett. A nagy látó- szögű kamera így rögzíteni tudta a partra kifutó és ott megtörő hullámokat. Ezeket a felvételeket később az LS- PIV módszer segítségével dolgoztuk fel. A terepi mérő­3. ábra - Terepi mérőműszer installáció fényképen (balra) és sematikus felülnézeti ábrán (jobbra) HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 3. SZ. A mérési kampányra 2014. szeptember 24-én került sor, 1750 mV’-os vízhozam idején. Ez egy középvízi ál­lapot, a folyó nem hágta meg a sarkantyúkat, így a mű­vek közötti zónában, annak part közeli részén az áramlá­si sebességek elhanyagolhatóan kicsik voltak. A terepi munka során a www.marinetraffic.com cí­men elérhető honlapról tájékozódtunk a közeledő hajók­ról, így megfelelően fel tudtunk készülni az általuk kel­tett hullámzások áramlástani hatásainak mérésére. A mé­rési kampány során négy szállodahajó, egy uszály, vala­mint egy szárnyashajó által keltett hullámok hatásait rög­zítettük, valamint további adatnyerés céljából a saját mé­rőcsónakunk által keltett hullámzást is vizsgáltunk. 4. Adatfeldolgozás Az ADV-k háromdimenziós áramlási sebességméré­seinek feldolgozása során lényegében azok előkészítését végeztük el, a későbbi fenék-csúsztatófeszültség becslé­sei eljárásokhoz. A mért adatsorok időbeli szinkronizálá­sát követően, a hibás mérések kiszűrését kellett elvégez­ni. Az adatsorok elkerülhetetlenül tartalmaztak hibás mé­réseket, melyek nagyságrendekkel nagyobbak voltak, mint az őket megelőző mérések. Ezek kiszűrése így gyorsan elvégezhető volt. A kiugró értékektől megtisztí­tott adatsoron ezután elvégeztük a turbulencia okozta se­besség-fluktuáció vizsgálatát is. Erre a célra általános e- setben a Reynolds-féle szétválasztást szokás alkalmazni, vagyis egy adott pontbeli ö pillanatnyi sebességet egy alkalmas t időpontban egy W átlagsebesség és egy tí ’ pulzációs sebesség összegeként írjuk fel (4. ábra). * 4 5 V-H T7v t t 4. ábra — Turbulens áramlási sebességek Reynolds-féle szétválasztása A hullámzások hatására azonban olyan időben változó áramlási sebesség rendszer alakul ki, mely nem jellemez­hető egy teljes idő szerinti átlagolással, így az átlagtól való eltérések sem határozhatók meg triviálisan. A szét­választást a következő feltételezéssel végeztük el: átla­golt áramlási sebességnek egy mozgóablakos átlagolás­sal (n= 11) simított adatsort tekintettük, és a nyers (hibás adatoktól megszűrt) adatsor ezen átlagoktól való eltéré­sét definiáltuk turbulens fluktuációként (5. ábra). Áramlási sebességek mozgóablakos átlagolása Idő [sec] 5. ábra - Áramlási sebességidősor mozgóátlagolása A fenti ábrán látható, hogy a 11 adatból álló mozgó­ablak mérettel előállított adatsor jól felveszi a nyers idő­sor karakterisztikáját, kb. 3,5-4,0 másodperces periódus­idő figyelhető meg. Mindazonáltal elvégeztük az ablak­méret megválasztásának tudományos megalapozását is. Ez a sebesség adatsor domináns frekvenciájának, illetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom