Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Komárom és Esztergom között Szlovákiával közös Duna szakaszon feltárt hévizek hidrogeokémiai összehasonlító vizsgálata

10

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 3. SZ.

selnek a vízben. A nátrium csak 31,5 mg/l-ben fordul e- lő, és ehhez a kálium 12,4 mg/l-rel társul. így az alábbiak együttesen 15,1 eé. %-ban gazdagítják csak a hévíz összetételét.

Az anionok közül a hidrogén-karbonát összetevő dú- sulása a legnagyobb 487 mg/l-rel és 71,9 eé. %-kal. A szulfát 90,9 mg/l-rel és 17,0 eé. %-ban van jelen, és ez az érték már jelzi ennek az összetevőnek kisebb feldúsu- lását. A klorid csak kisebb mennyiséggel 32,2 mg/l-rel és 8,4 eé. %-kal növeli a víz összetételét.

Ha a 2010-ben kapott makro vizsgálati eredményeket összehasonlítjuk Papp-Gaálné 1953-ban végzett analízisével megállapítható, hogy a két vizsgálat között 57 év alatt nem történt a vízminőségben változás, tehát a kúthoz kapcsolódó megújuló vízkörforgalom mind minőségileg, mind pedig hőmérsékletileg kiegyensúlyozott, és nem következett be a víz-utánpótlódásba más víztartókból vízbeáramlás.

így az esztergomi hévíz a tisztán kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos típusba sorolható kissé magasabb szulfát tartalommal.

Papp Szilárd a halogén nyomelemekre már korábban közölt adatokat: a brómra 60 pg/l-t, a jódidra 10 pg/l-t és a fluorra pedig 80 pg/l-t kiegészítve 148,9 pg/l bór mennyiséggel.

A 2010. évi nyomelem vizsgálat pedig az alábbi eredményeket szolgáltatta:

A meghatározás 30 nyomelemre terjed ki, amelyen belül jelentős szóródások tapasztalhatók, mert egyes elemek jelentősen feldúsulnak, míg másokat nagyon kis mennyiségek képviselik. A meghatározott elemek az a- lábbi mennyiségi kategóriába sorolhatók:

100-1000 pg/l közé esik a stroncium (971 pg/l), a fluor (600 pg/l) és a bór (248 pg/l),

10-99 pg/l között helyezkedik el a lítium (62,6 pg/l), a rubidium (12 pg/l), a bárium (79,4 pg/l), a bróm (63,2 pg/l) és a jód (10 pg/l),

1-9 pg/l kategóriába esik az alumínium, a króm, a mangán, a nikkel, a réz, a cink, a molibdén, a cézium.

A vizsgált elemek közül a fenti kategorizálás alapján 14 elem 1,0 pg/l-nél kisebb mennyiségű.

5/4. ábra. A Csokonai-forrás és a Patince-i karsztkút makroelemeinek összehasonlító ábrája grafikusan és

egyenérték %-os eloszlásuk kördiagramban

5/B. ábra. A Csokonai-forrás és a patincei karsztvíz vezető nyomelemeinek összehasonlító ábrája és a domináns

elemek %-os eloszlásai kördiagramban

3.3.2. Párkányi (Stúrovo) kút makro- és mikroelemei

A szlovákiai irodalomból az 1967. X. hóban készült vizsgálatok állnak rendelkezésre.

A kút vizének hőmérséklete 34,5 °C, pH-ja 6,7, ösz- szes oldott sótartalma 700,8 mg/1, a szabad C02 103,2 mg/1.

A kationok közül a domináns makroelem a kalcium

103,4 mg/l-rel, amely 53,3 eé. %-ot képvisel, ehhez társul a magnézium 41,3 mg/l-rel és 35,2 eé. %-kal. A nátrium és a kálium együttesen 24 mg/l-t ér el 9,1 eé. %-kal. így megállapítható, hogy a földfémek dominálnak, mert együttesen 88,5 egyenérték százalékot érnek el, míg az alkáliak a 10%-ot sem érik el.

Az anionok közül a hidrogén-karbonát döntő összetevője a víznek, mert 378,2 mg/1 és 65,0 eé. %-ot ér el. Ez után a szulfát következik 123,4 mg/l-rel és 26,9 eé. %-kal. A klorid 23,9 mg/l-rel és 7 %-os eé. %-kal alárendelt mennyiségű. A leírtak alapján a párkányi hévíznél a karsztos adottságok mellett már megjelenik a szul- fátos (gipszes) jelleg is. Ebből az a következtetés adódik, hogy a rendszer vízkörforgalmában olyan áramlási pályák alakultak ki, amelyek a hidrogén-karbonát mellett a szulfát összetevő növekedését is elősegítették.

A 3. táblázatban a szlovák irodalomból átvett 18 nyomelemet közöljük. Ebben a vízben is egyes nyomelemek feldúsulása és több mennyiségi ingadozása tapasz-