Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Simon Brigitta - Kucserka Tamás - Anda Angéla - Soós Gábor: Hínárral és üledékkel rendelkező víztest párolgásának mérése párolgásmérő "A" kádban
62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 2 SZ. 7 6 ? 5 E ‘CB ö> o O i_ '(TJ 0 Q_ 2 1 o 7 6 ? 5 4 ö) O ö J L. CL 2 a) Iszapos "A" kád (2013) = -0,0427x + 3,4674 R2 = 0,0065 b) Hinaras "A" kád (2013) y = 8 12 16 c) Iszapos "A" kád (2014) 0,1078x + 1,4452 R2 = 0,0928 8 12 16 Napi minimum hőmérséklet (°C) 20 ♦♦ ♦ ♦ 20 d) Hinaras "A" kád (2014) 7 6 5 4 3 2 1 0 y = 0,1004x + 2,0594 R2 = 0,1079 8 12 16 Napi minimum hőmérséklet (°C) 20 4. ábra. Klasszikus „A ” kádakban (a), c) - iszapos kád; b), d) - hinaras kád) mért párolgási értékek és a napi minimum hőmérséklet összefüggései 2013-ban és 2014-ben Összefoglalás A vízgazdálkodás egyre nagyobb hangsúlyt kap a politikában és a társadalomban. Magyarország bővelkedik felszín alatti és felszín feletti édesvizekben, mely napjainkban stratégiai fontosságú. A párolgás a vízkörforgás egyik legjelentősebb kiadási tagja, így vízgazdálkodási szempontból kiemelkedően fontosnak tartjuk annak vizsgálatát. Egy általunk beállított kísérlet is ehhez kapcsolódik, melyben célunk volt kimutatni, hogy a vízben lévő makrovegetáció fokozza-e egy adott víztest párolgását, illetve, hogy milyen összefüggést mutatnak a különböző víztestek a napi minimum és maximum hőmérsékletekkel. A kísérlet során három „A” kádat vizsgáltunk, melyből egyik üledékkel, másik pedig hínárral és üledékkel borított. A mért párolgási értékeket egy kontrol kádban megfigyelt értékekkel, illetve a helyszínen mért meteorológiai adatokkal hasonlítottuk össze. Regressziós vizsgálatok nem mutattak erős, egyszerű összefüggést a léghőmérséklet napi értékei és a hínárral, illetve üledékkel borított párolgásmérő kádak párolgás mérési eredményei között. A két kísérlet (2013 és 2014 nyara) eltérő időjárású időszakban történt, ennek köszönhetően némileg eltérő értékeket kaptunk. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált elemen kívül még más környezeti tényezők, illetve ezeknek együttes hatása is nagymértékben befolyásolhatják a párolgást. A kísérleteket folytatjuk, több meteorológiai elemet és tulajdonságot vizsgálatba vonva. Köszönetnyilvánítás A kísérlet a TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0004 azonosító számú A Pannon Egyetem tudományos műhelyeinek támogatása című projekt keretén belül valósult meg. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani Gáspár Balázsnak és Hegedűs Péternek, a Pannon Egyetem Georgi- kon Kar hallgatóinak, hogy segítettek a kísérletek beállításában. Irodalom Antal E., Baranyai S., Kozmáné T.E.(1977): A Balaton hőháztartása és párolgása. Hidrológai Közlöny, 57. évf. 4. szám: 182-189. Antal E., Posza, I., Tóth E., (1974): A kukorica hő- és vízháztartási rendszerének kapcsolata az öntözővíz szükségletével. Beszámolók az 1971-ben végzett tudományos kutatásokról. XXXVIII. kötet. OMSZ, Budapest: 142-158. Dunay S. (1965): A vízfelszín evaporációja párolgásmérő kádakban. Beszámolók az 1965-ben végzett tudományos kutatásokról, Az Országos Meteorológiai Intézet hivatalos kiadványa, XXIX. kötet: 115-122. Dunay S. (1966): Különböző párolgásmérők adatainak összehasonlítása. Országos Meteorológiai Igazgatóság X. témakörében elhangzott beszámoló. Dunay S. (1966): Párolgásmérés A típusú kádakkal. Időjárás 70. évfolyam, 6. szám: 337-347. Dunay S. (1969): A levegő párologtatóképességének meghatározása. Beszámolók az 1969-ben végzett tudományos kutatásokról, Az Országos Meteorológiai Intézet hivatalos kiadványa, XXXVI. kötet: 407-412. Fernandez Md., Bonachela F., Orgaz F., Thompson R., Lopez Jc., Granados Mr., Gallardo M., Fereres E. (2010): Measurement and estimation of plastic greenhouse reference evapotranspiration in a Mediterranean climate, Irrig Sei 28: 497-509. Ghare AD., Porey PD., Ingle RN. (2006): Discussion of‘Simplified estimation of reference evapotranspiration from pan evaporation data
