Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Tóth Bettina - Makó András - Tóth Gergely: Talajaink víztartó képességének meghatározása talajtérképi információk alapján - a csernozjom talajok példája
69 Talajaink víztartó képességének meghatározása talajtérképi információk alapján - a csernozjom talajok példája 'Tóth Brigitta, :Makó András, 3Tóth Gergely 'Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, 8360. Keszthely, Deák F. u. 16. E-mail. toth.brigitta@georgikon.hu , Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, 3Európai Bizottság, Közös Kutatóintézet, Környezet és Fenntarthatóság Intézet, Ispra, Olaszország Kivonat A talaj az egyik legfontosabb víztározó közeg, ami hazánkban a lehulló csapadék akár több mint felét is raktározhatja. A talajok könnyebben mérhető tulajdonságairól nagyon sok információ áll rendelkezésre, többek között az ország nagy részére rendelkezésre álló, különböző léptékű (1: 100000, 1: 25000, 1: 10000) térképeken is. Ezeken a térképeken azonban általában nem szerepel mért talaj vízgazdálkodási tulajdonságokból származó információ. Lehetőség van azonban arra, hogy a nehezen meghatározható, munka és költség igényes vízgazdálkodási tulajdonságokat a rendelkezésre álló talajtulajdonságok alapján becsüljük. A talajtérképeken feltüntetett információkat figyelembe vevő becslések lehetővé teszik kvantitatív talaj vízgazdálkodási térképek előállítását, amik megalapozzák többek között a talajok belvíz-, erózió-, a- szály- és szennyezés-érzékenységének pontosabb jellemzését. Kulcsszavak: talaj víztartó képessége, talajtérképi információk, talaj vízgazdálkodási térkép, regressziós fa, CHAID típusú döntési fa Bevezetés A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak ismerete a mezőgazdaság kezdetei óta a művelés tervezésének egyik központi eleme volt. A talajmüvelési eljárások, a vetés vagy az öntözés időzítése és módja, a kiadott trágya mennyisége és minősége mind a talaj vízellátottsági állapotának és annak várható változásának függvénye. Mára ugyankkor a talaj vízgazdálkodásának ismerete több szempontból is fontos. Ezen szempontok között a talajok multifunkcionalitásának előtérbe kerülésével a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak hagyományos, kizárólag a mezőgazdasági termelés szempontjából vizsgált szerepét egy összetettebb megítélés váltotta fel ((Várallyay, 2002a). Ebben már olyan szempontok is felmerülnek, mint például a szenyező anyagok sorsának talajvíztől való függősége, vagy például a talaj és talajvíz üvegház hatású gázok kibocsátásával való kapcsolata (Láng et al., 2004). Hazánk talajtakarójának vízgazdálkodási tulajdonságairól viszonylag kevés mért információ áll rendelkezésre, mivel azok mérése nehézségekbe ütközik - költséges, idő- és munkaigényes. Ennek az információ hiánynak a pótlására készítették el Várallyay és munkatársai (1980) hazánk talajainak vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző kategória rendszerét, és annak térképi ábrázolását. Az elmúlt harminc év során a talaj vízgazdálkodási (víztartó és vízvezető képesség) adatokat is tartalmazó adatbázisok folyamatosan bővültek. Ennek köszönhetően lehetőség nyílt a talaj vízgazdálkodási és egyéb könnyebben mérhető talajtulajdonságok közötti kapcsolatok vizsgálatára, becslő módszerek kidolgozására. A becslő módszereket az input paraméterek, illetve statisztikai eljárások típusától függően pedotranszfer függvényeknek (Bouma, 1989), illetve pedotranszfer szabályoknak nevezünk (Tóth, 2010). Hazai talajok víztartó képességének számítására többek között Rajkai et al. (1981), Rajkai (1987), Rajkai és Várallyay (1992), Pachepsky et al. (1996), Nemes (2003), Rajkai (2004), Makó et al. (2005), Tóth et al. (2006, 2012), Bakacsi et al. (2012) dolgozott ki becsléseket. Ezek a becslő eljárások azonban vagy folytonos (laboratóriumban meghatározott) talajtulajdonságok ismeretét igénylik, vagy olyan talaj vízgazdálkodási adatbázisok alapján dolgozták ki, amik nem reprezentatívak hazánk összes talajtípusára, ezért nem alkalmazhatók a jelenlegi talajtérképi információkra — amik kategória típusú változóként vannak feltüntetve. A Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis (MARTHA) (Makó et al., 2010) létrejötte azonban lehetővé teszi, hogy hazánk mezőgazdasági talajaira általánosabb érvényű becslő módszereket dolgozzunk ki. Vizsgálataink során olyan módszertani fejlesztést céloztunk meg, amivel a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, talajtérképi kategória típusú információk alapján számíthatók. Hazánk talajairól különböző részletességű talajtérképi információkkal rendelkezünk. Az ország nagyobb területére elkészült térképek közül a Géczy-féle talajtérképek (Sisák, Bámer, 2008), a Kreybig térképek (Szabó et al., 2000, Pásztor et ah, 2006) (névleges méretarányuk 1:25.000), és az ag- rotopográfiai térképek (1:100.000 méretarányú) (Várallyay, 1985) az ország egészét lefedik. A nagyméretarányú (felvételezés sűrűsége 1:10.000 léptékű) genetikus talajtérképek (Jassó et al., 1989) az ország mezőgazdasági területeinek mintegy 70 %-ára állnak rendelkezésre (Tóth - Máté, 2006). Ezen térképek közül a legrészletesebb talajtani információt szolgáltató genetikus térképeket vettük alapul a talaj vízgazdálkodási tulajdonságok becslésének kidolgozásához. Ezek a talajtérképek, a talajjellemzők kategóriáit jelenítik meg. Ezek a meglévő térképek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a talaj becsülhető vízgazdálkodási tulajdonságait adataik segítségével a térképezett területekre megállapítsuk. Az így kidolgozott becslési eljárással aztán a nagy-méretarányú talajtérképek információit felhasználva nagy térbeli részletességgel és számszerűen jeleníthetők meg térképeken is a talaj víztartó képességének jellemzői. Jelen tanulmányban célunk egy olyan becslő eljárás bemutatása, ami alkalmas a talaj nevezetesebb víztartó képesség értékeinek - maximális vízkapacitás, szabadföldi vízkapacitás, holtvíz tartalom, hasznosítható vízkészlet - becslésére talajtérképi információk alapján, lehetővé téve számított kvantitatív talaj vízgazdálkodási térképek előállítását. A becslő módszereket csernozjom főtípusú, nem sós talajokon ismertetjük. Vizsgálati anyag és módszer Adatbázis A víztartó képességet becslő módszerek kidolgozásának feltétele olyan adatbázis, ami mért talajadatokat tartalmaz mind a talajtérképeken feltüntetett tulajdonságokról - taxonómiai, fizikai, kémiai -, mind a talaj víztartó képességéről. Vizsgálatainkat ezért a Magyarországi Részletes Talaj fizikai és Hidrológiai Adatbázison (MARTHA ver2.0) végeztük (Makó et al., 2010). Kutatásunk eredményei közül jelen közleményben a szikes tulajdonságokat nem mutató csernozjom talajok vizsgálatát mutatjuk be. ké-
