Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 1. szám - Babka Beáta - Szabó Szilárd: A Felső-Tisza és holtmedrei szennyezettségének vizsgálata vízkémiai változók alapján

63

2. táblázat. Korrelációs táblázat a Pearson-féle korrelációs együtthatókkal (* = p<0,05; ** = p<0,0l)

pH

Vez.kép.

1NH/

NOf

NOf

PO/'

KOI

___P»

1

0,0506

0,0943

0,117*-0,0956

0,0349-0,125*

Vez.kép.

1

0,177**-0,0535

0,0895

0,198**

0,148**

NH/

1

0,127*

0,103

0,863**

0,202**

NOf

1

0,153**

0,127*

0,186**

NOf

1

0,220**

0,384**

pof

1

0,309**

KOI

1

A kétváltozós korreláció-analízist úgy is elvégeztük, hogy a mentett oldalt, a hullámteret és a Tiszát külön-kü- lön értékeltük. Ez alapján a következő pozitív korrelációs kapcsolatokat (p<0,01) fedeztünk, szintén a Pearson- féle korrelációs együtthatók figyelembevételével:

• mentett oldal: foszfát — ammonium (r=0,676),

• hullámtér: foszfát - ammonium (r=0,932);

KOI - nitrát (r=0,613),

• Tisza: foszfát - nitrit (r=0,554); nitrát-pH (r=0,433).

Ez alapján pedig a holtmedrek és a Tisza között korábban már tapasztalt különbség látható. Mind a mentett oldali, mind a hullámtéri holtmedrek esetében szerepet kapott a foszfát és az ammonium közti korreláció, azonban a Tisza esetében már a nitrit és a nitrát került előtérbe, mint ahogyan azt a szennyezettségi határértékekkel való összevetésnél is láthattuk (a Tiszánál a legtöbb határérték feletti eredményt a nitrát adta). A felszíni vizek (esetünkben a holtmedrek) foszfát és ammonium tartalma leginkább a friss szerves szennyeződéssel magyarázható (Kotroczó et al., 2010; Szabó et al., 2010), míg a nitrát már átalakult szennyezés nyomait őrzi, a nitrit előrehaladott szervesanyag-degradációra utal (Barótfi,2000)

Összefoglalás

A vízkémiai változók (pH, vezetőképesség, nitrát, nitrit, ammonium, oldott ortofoszfát és kémiai oxigénigény) vizsgálata során kapott eredmények tükrében megállapíthatjuk, hogy a holtmedrek elhelyezkedése alapján a mentett oldali holtmedrek a szennyezettebbek, a hullámtérhez képest nagyobb koncentrációkat mértünk, nagyobb szórás-értékekkel. A Tiszára jellemző értékek kisebb határok között mozognak, mint a holtmederre jellemzők.

A holtmedrek és a Tisza a legtöbb vízkémiai határértéknek (MSZ 12749:1993 és 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet) megfelelően nem tekinthető szennyezettnek. Az MSZ 12749:1993 alapján a mért eredmények kb. 40 %-a kiváló kategóriájú, míg a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet alapján az adatok kb. 65%-a határérték alatti koncentrációt adott. A legtöbb szennyezést okozó vízkémiai változó a foszfát, a nitrát és az ammonium. A hullámtéren több határérték feletti eredmény született, mint a mentett oldalon (ami annak tulajdonítható, hogy a hullámtéren több holtmeder található, mint a mentett oldalon), de a mentett oldalon magasabbak a mért értékek.

A statisztikai értékelés során a legjelentősebb korrelációs kapcsolatot az ammonium és a foszfát között találtuk, melyek főleg a friss szerves szennyeződések következtében kerülnek a holtmedrekbe.

Köszönetnyilvánítás

Babka Beáta publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/2- 11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztositó rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Irodalom

Barótfi I. 2000. Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. p. 981.

Clement A. 2007. Vízminőség-szabályozás. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Budapest, p. 75.

Dévai Gy. — Aradi Cs. — Winner I. — Olajos P. — Ciőri Sz. — Nagy S. A. 2001. Javaslat a Tiszai-Alföld vízi és vizes élőhelyeinek állapotértékelésére a holt medrek példáján. In. Borhidi A. és Botta-Dukát Z. ed.: Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, pp. 183-205.

Fleit E. - Lakatos Gy. 2003. Accumulative heavy metal patterns in the sediment and biotic compartments of the Tisza watershed. Toxicology Letters 140-141, 323-332.

Gallé L. — Margóczi K. — Kovács Gy. — Györffy Gy. — Körmöczi L. — Németh L. 1995. River valleys: Are they ecological corridors?. Tiscia 29. pp. 53-58.

Gallé L. 2003. A Tisza hullámtere mint ökológiai folyosó. In: Teplán I ed. : A Tisza és vízrendszere. MTA Budapest, pp. 65-91.

János I - Hörcsik Zs. - Kotroczó Zs. - Vincze Gy. - Szabó S. - Csatlós Zs. - Parais S. 2010. Az Igrice-mocsár átfolyó vizének bioindikációs és kémiai vizsgálata. Hidr. Közlöny. 90. évf. 6. sz. pp. 44-46.

Kerényi A. — Szabó G 2008. A Felső-Tisza-vidéken végbement földhasználat-változások tájökológiai elemzése az ökológiai hálózat működése szempontjából. In. Csorba P. és Fazekas I. ed.: Táj kutatás-táj ökológia. Debrecen, pp. 95-101.

Kiss K T. - Ács É. - Barkács K. - Borics G. - Böddi B. - Ector L. - Sólymos G. K. - Szabó K. - Varga A. - Varga I. 2002. Qualitative short-term effect of cyanide and heavy metal pollution on phytoplankton and periphyton in the Rivers Tisza and Szamos (Hungary). Large Rivers. Vol. 13. No. 1-2. Archiv für Hydrobiologie Suppl 141/1-2 pp. 47-72.

Koenig R. 2000. Environmental disasters: Wildlife Deaths Are a Grim Wake-Up Call in Eastern Europe. Science. Vol 287. Issue 5459. pp. 1737-1738.

Kotroczó Zs. — János I — Hörcsik T. Zs. — Szabó S. — Vincze Gy. — Va- senszki T. 2010. Nagy-vájás és a Keleti-övcsatorna makrogerincte- len- és vízkémiai vizsgálatán alapuló minősítése. Hidrológiai Közlöny. 90. évf. 6 sz pp. 71-74.

Lakatos Gy. 2001. A Északi-Alföld és a Tisza-völgy vizes élőhelyeinek állapotvizsgálata és monitorozása. In. Borhidi A. és Botta-Dukát Z. ed. : Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, pp. 207-220.

Lakatos Gy. — Fleit E. - Mészáros I 2003. Ecotoxicological studies and risk assessment on the cyanide contamination in the Tisza River. Toxicology Letters 140-141, 333-342.

Literáthy P. 1973. Egységes vízvizsgálati módszerek I. kötet. Kémiai módszerek, 1. kötet. Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet IV. Vízminőségi és Víztechnológiai Főosztálya, 233 p.

Pásztó P. 1975. Vízgazdálkodás (Vízminőségvédelem - Vízminőségszabályozás). Helyi jegyzet. Kézirat. Debrecen, p. 251.

Pirkhoffer E. - Czigány Sz. - Hegedűs P. - Balatonyi L. - Lóczy D. 2013. Lefolyási viszonyok talaj szempontú analízise ultra-kisméretű vízgyűjtőkön. Tájökológiai Lapok 11 (l).pp. 105-123.

Szabó Gy. — Angyal A. — Csíkos A. — Bessenyei É. - Tóth £. — Kiss P. — Csorba P. - Szabó Sz. 2010. Examination of the groundwater pollution at lowland settlements. Studia Universitatis „ Vasile Goldis " Arad. Seria Stiintele Vietii (Life Sciences Series) Vol. 20. issue 4. pp. 89-95.

Szalai Z. - Jakab G. - Madarász B. 2004. Estimating the vertical distribution of groundwater Cd and Cu contents in alluvial sediments (River Danube). — ín Agard P. el al. ed. : Saturated and Unsaturated Zone: Integration of process knowledge into effective models. La Gordialica Pavese. Rome. pp. 303-312.

Szalai Z. - Baloghné di Gléria M. - Jakab G. - Csuták M. - Bádonyi K. - Tóth A. 2005. A folyópartok alakjának szerepe a hullámtéren