Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Babka Beáta - Szabó Szilárd: A Felső-Tisza és holtmedrei szennyezettségének vizsgálata vízkémiai változók alapján
BABKA B. - SZABÓ SZ : A Felsö-Tisza és holtmedrei szennyezettségének vizsgálata . .. 61 Eredmények és értékelésük A mért vízkémiai eredmények értékelése során azt tapasztaltuk, hogy a különböző évszakokban mintázott holtmedreket az egyes vízkémiai változók alapján különbözőképpen csoportosíthatjuk. A vezetőképesség, ammonium, foszfát és szerves anyag a legnagyobb mennyiségben a mentett oldalon található, míg a nitrit és nitrát a Tiszában (/. táblázat). A vezetőképesség, nitrit, nitrát és foszfát a hullámtéren található a legkisebb mennyiségben, az ammonium és szerves anyag pedig a Tiszában. Összességében a mentett oldali holtmedrekben a hullámtérhez képest nagyobb koncentrációkat mértünk, nagyobb szórás-értékekkel. A Tiszára jellemző értékek a- zonban kisebb határok között mozogtak, mint a holtmedrek esetében, de a koncentrációk nagysága nem egységes a holtmedrekben mért koncentrációkhoz képest (pl. a nitrát mennyisége a Tiszában a legmagasabb, a szerves a- nyag mennyisége azonban a Tiszában a legalacsonyabb). E heterogenitás oka, hogy a vízkémiai változók érzékenyen reagálnak a holtmedrek közelében történő változásokra (pl. mezőgazdasági tevékenység, szennyvíz-elvezetési problémák). Erre bizonyíték a nagyszámú kiugró adat. Tamás-Farsang (2011) Alsó-Tisza-vidéki holtmedrek vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy a mentett oldali holtmedrek vizében oldott tápanyagok koncentrálódnak a hullámtériekéhez képest. Ez a megállapítás összhangban van az általunk tapasztaltakkal. Ha a mentett oldalt összehasonlítjuk a hullámtérrel, látható, hogy a hullámtér több határérték feletti adattal rendelkezik (Szalai et ah, 2005). Ez némiképp ellentmond annak a korábbi megállapításnak, miszerint a mentett oldali holtmedrek a szennyezettebbek (7. táblázat). Ez az ellentét abból adódik, hogy jóval kisebb a mentett oldali holtmedrek mintaszáma, így százalékos összesítésben a hullámtéren találhatók nagyobb számban a határérték feletti koncentrációk. A 3. ábrán is megtalálhatók az összesített értékek, amelyek alapján elmondható, hogy a legtöbb mért adat határértékek alatt helyezkedik el (a Tiszánál kb. 70 %, a holtmedreknél kb. 60 %). Az eredményeink statisztikai értékelése Az SPSS program segítségével korreláció-analízist végeztünk a vízkémiai jellemzőkkel. A 2. táblázatban a kapott Pearson-féle korrelációs együtthatókat (r értékek) láthatjuk. A korrelációk nagy része pozitív, és a kapcsolatok gyengék. A legerősebb kapcsolatot (r=0,863; p< 0,01) a foszfát és az ammonium között találtuk. Ez alapján is láthatjuk, hogy a mintaterületünk egészét tekintve jelentős szerepe van ennek a két változónak. A kiugró vízkémiai változókat összesítve megállapítható, hogy a legtöbb (statisztikai értelemben véve, azaz az interkvartilis terjedelem 3-szorosát meghaladó) extrém értéket a foszfátnál kaptuk, utána a nitrát, majd a vezetőképesség következett, a legkevesebb pedig a pH esetében került ki. Ebből is az emberi behatásra következtethetünk. A legtöbb holtmeder vizét befolyásolják a környékbeli települések szennyvizei és/vagy a környékbeli mezőgazdasági területek műtrágyahasználata (Szalai et ah, 2004). Ezek a vízkémiai eredmények pedig azt jelzik, hogy az eutrofizáció valódi veszélyt jelent a legtöbb holtmederre nézve. A holtniedrek és a Tisza szennyezettsége A magyar szabvány (MSZ 12749:1993) szerint értékelve az összesített vízkémiai eredményeket (2. ábra) megállapítható, hogy a legtöbb esetben kiváló (I.) minősítésű osztályba tartozó változó a vezetőképesség, a pH és a nitrát. A legtöbb esetben jó (II.) minősítésű osztályba sorolható változó az ammonium. A legtöbb esetben tűrhető (III.) osztályba tartozó változó a nitrit és a KOI. A legtöbb esetben szennyezett (IV.) osztályba sorolható változó a foszfát, s a legtöbbször erősen szennyezett (V.) minősitésű változó szintén a pH, a foszfát és a nitrát. Összesítve KOI-o o Foszfát '> Nitrát rü | Nitrit-ju n Ammonium > Vez.kép. pH 0% 20% 40% 60% 80% 100% Adatok határértékek szerinti százalékos megoszlása 2. ábra. A mért vízkémiai eredmények megoszlása az MSZ 12749:1993 szerinti vízminőségi osztályok között A 2. ábra legfelső részén a minőségi osztályok megoszlása látható összesítve, amiből látszik, hogy a legtöbb mért adat a kiváló (I.) osztályba sorolható, a két minőségi osztály pedig, amelybe a legkevesebb mért adat tartozik, a szennyezett (IV.) és erősen szennyezett (V.) kategóriák. » Határérték alatt s® Határérték felett, mentett oldal 88 Határérték felett, hullámtér és Tisza 0% 20% 40% 60% 80% 100% Adatok határérték szerinti százalékos megoszlása 3. ábra. A mért vízkémiai eredmények megoszlása a 10/2010. (Vili. 18.) VM rendelet folyóvizekre és állóvizekre vonatkozó határértékei alapján A 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet vízfolyásokra (Tiszára) és állóvizekre (holtmedrekre) vonatkozó határértékei alapján is összesítettük a mért vízkémiai eredményeket (3. ábra). A Tisza és a holtmedrek esetében is a legtöbb határérték alatti koncentrációt a KOI, pH és vezető- képesség mérésekor kaptuk, míg a legtöbb határérték feletti koncentrációt a nitrát, ammonium és a foszfát adta. Állóvizek esetében a rendelet nem tartalmaz határértéket a nitrit koncentrációra, ezért hiányzik onnan az adat.
