Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
95 folyamatainak intenzitására is. A hőmérséklettel kapcsolatban fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az alvizi és a felvizi szakaszokon a napi hőingás nem különbözött számottevően, a vizsgálati időszakban ez az érték mindkét szakaszon körülbelül 2°C-ra tehető. A víz kémhatása, vezetőképessége és oxigén koncentrációja is alacsonyabb értéket mutatott az alvizi területeken. A pH érték nem változott számottevően, csupán néhány tizednyit csökkent, azonban ez a változás szignifikánsnak bizonyult. A kémhatás változásának trendje különbözik az alvizi és felvízi szakaszok között. A felvízi szakaszokon az éjszaka folyamán csökken, míg az alvizi szakaszokon enyhén növekszik a kémhatás. Az alvizi szakaszon sokáig mindhárom mikrohabitatban viszonylag állandó vezetőképesség értékeket mértünk, de a reggel 8 órától mintegy 30 pS/cm-es növekedés volt megfigyelhető. Véleményünk szerint ezt nem mérési hiba okozhatta, mivel, mindhárom mikrohabitatban hasonló jellegű változást figyeltünk meg. A változás magyarázata lehet, hogy a halastó zsilipjét reggel majdnem teljesen elzárták, így az alvizi szakaszon a patak vízhozama jelentősen csökkent. A vezetőképesség értékek növekedése tehát valószínűleg a vízhozam csökkenésével hozható összefüggésbe, de változás pontos okát nem tudtuk megállapítani. A mérési időszakban bekövetkezett vízhozam változás a halastavak egy másik igen jelentős környezet-átalakító hatására is rámutat. A hektikusabbá váló vízjárás már önmagában is alapvető változásokat okozhat az alvizi élőlénytársulások nagyságában és összetételében. A helyszínen mért környezeti változók közül az oxigénviszonyok mutatták a legnagyobb mértékű változékonyságot, és erre a változóra az egyes mikrohabitatok adottságai is jelentős hatást gyakoroltak. Míg a felvízi szakaszokon mind a nyugodtabb vizű, mind a zúgós szakaszokon hasonló, telítés körüli értékeket mértünk, addig az alvizen jelentős eltéréseket tapasztaltunk az egyes napszakokban, illetve mikrohabitatokban mért értékek között. A legmagasabb értékeket a malomgát alatti zúgós szakaszon mértük. Itt valószínűleg fizikai beoldódás révén növekedett meg az oxigén koncentrációja. De nem lehet kizárni azt sem, hogy nem árnyékolt szakasz lévén, a déli órákban a direkt napsütés hatására a meder köveit borító élőbevonat fotoszintézise is hozzájárult az oxigéntelítettség növekedéséhez. A legalsó (alvíz3) mikrohabitatban mért oxigéntelítettségi értékek csökkennek az alvíz2 mikrohabitatban mért értékhez képest. Ez azzal magyarázható, hogy itt már jóval nyugodtabban áramlik a víz, tehát a fizikai beoldódás már nem annyira intenzív, mint jó száz méterrel fentebb. Ugyanakkor a szervesanyagok kémiai és mikrobiális bomlási folyamatai jelentősen csökkenthetik az oxigén koncentrációját. Feltételezésünket alátámasztják a nitrogén- és foszforformák laboratóriumi elemzésének eredményei, melyek rámutatnak, hogy a vizsgált halastó elfolyó vizében többszörösére növekszik a szervesanyag bomlásából származó tápanyagok mennyisége. Köszönetnyilvánítás: Köszönetünket fejezzük ki Horváth Hajnalkának, Horváth Viktóriának, Horváth Teréziának és Présing Mátyásnak a laboratóriumi mérések kivitelezéséért. Munkánkat az OTKA_A_08-1 -2009-0051(CNK 8140) és a TÁMOP-4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012-0038 azonosítójú pályázatok támogatták. Czeglédi István publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program c. kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Vidékfejlesztési Minisztérium, Kömyezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága: Nemzeti vízstratégia, a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) online: http://www.kormany.hu/download/5/9e/c0000/Nemzeti Vízstra- tégia.pdf (hozzáférés: 2013.10.01.) Gál D., Kerepeczki É., Szabó P., Pékár F. (2003) Halastavak környezeti terhelésének vizsgálata: nitrogénmérleg és nitrogén kibocsátás - Hidrológiai Közlöny, 2003. (83. évf.) 1-12. Klnsz. 52-54. old. Gál D., Kerepeczki É., Szabó P., Pékár F. (2006) A tógazdasági haltermelés környezeti hatásainak felmérése - Agrártudományi Közlemények, 21. 19-24. Gál D., Kerepeczki É., Szabó P., Pékár F. (2011) A tógazdasági haltermelés tápanyagforgalmi elemzése és az elfolyóvíz kibocsátás környezeti hatásainak felmérése - Halászat, 2011. (104. évf.) 2. sz. 57- 64. old. The effect of fish Abstract: Key words: pond outflow on the water quality of the recipient small watercourse, a short term study The aims of this study were 1: to present the results of a short term (24hours) physico-chemical water survey (pH, conductivity, oxygen saturation, temperature measurements, chlorophyll-a, and b, nitrogen and phosphorus forms) made at the inflow and outflow water of a fishpond, situated to the Egerviz stream at the Balaton Upland Region (Hungary). 2: to show the differences in the studied variables among some microhabitats can be characterised by different flow conditions (retained and rapid sections). Results show most variables changed significantly by the effect of fish ponds. Water temperature showed 8,6°C increase on the downstream sites. Conductivity, oxygen saturation and pH were significantly higher on the headwater (upstream) section. Concentrations of chlorophyll-a, and b, phosphorus forms, and NH4 showed significant increase in the outflowing water of the fishpond, at the same time N03 showed considerable decrease. The studied variables did not differ between the studied microhabitats designed on the upstream sections. On the downstream sections the oxygen saturation showed expressive volatility among and within microhabitats as well, nutrient load, 24h study, microhabitat, National Water Strategy
