Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai

93 Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt rövidtávú hatásainak bemutatása egy balatoni befolyó példáján Takács Péter1, Svigruha Réka2, Horváth Judit3, Czeglédi István3, Bíró Péter1 ]MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, 8237. Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3. 2ELTE, Környezettudományi Centrum, Budapest, 1117, Pázmány Péter s. 1/A 3DE TTK Hidrobiológia Tanszék, 4032, Debrecen Egyetem tér 1. Kivonat: Az intenzíven hasznosított halastavak befogadókra gyakorolt hatásairól kevés információ áll rendelkezésre. Jelen munkánk­ban bemutatjuk egy, a Balaton-felvidéken található vízfolyásra, az Egervízre telepített halastó befolyó és elfolyó vizén elvég­zett 24 órás felmérésünk eredményeit. A 2013. július 24-én és 25-én a Monostorapátiban (felvíz) és Hegyesden (alvíz) kétó- ránként elvégzett vízfizikai és kémiai méréseink eredményei szerint az összes mért paraméter szignifikáns különbséget muta­tott a két vizsgálati szakasz között. A tó alatti szakaszon a víz hőmérséklete átlagosan 8,6°C-al volt magasabb, mint a befolyóé és ez az oxigénviszonyokban is szignifikáns csökkenést okozott. A víz vezetőképessége és pH-ja minden esetben alacso­nyabbnak mutatkozott az alvízi szakaszokon. Az alvizi szakaszon a klorofill-a koncentrációja több mint negyvenszeresére, ammónia koncentrációja több mint hússzorosára, összfoszfor tartalma több mint háromszorosára növekedett. Ugyanakkor a nitrát koncentrációja kevesebb, mint tizedére esett vissza a felvizi szakaszokon mért értékekhez viszonyítva. Eredményeink rá­mutatnak arra, hogy a halastavak jelentősen megváltoztathatják az őket tápláló vízfolyások fizikai és kémiai paramétereit, ezen keresztül pedig erőteljesen hatnak a vízfolyások élővilágára is. Kulcsszavak: tápanyagterhelés, 24 órás vizsgálat, mikrohabitat, Nemzeti Vízstratégia. Bevezetés A 2013. évben a Vidékfejlesztési Minisztérium Vízü­gyért Felelős Helyettes Államtitkársága nyilvánosságra hozta a Nemzeti Vízstratégia tervezetét ( http://www . kor­mány .hu/ download/5/9e/cOOOO/Nemzeti V ízstratégia.pdf) A cselekvési terv célja hosszútávon mérsékelni a globális klímaváltozás miatt egyre hektikusabbá váló időjárás negatív hatásait. A Vízstratégia úgy próbál megoldást nyújtani egyebek között az aszály okozta problémákra, hogy minél nagyobb mennyiségű vizet tartsunk vissza az ország határain belül. A dokumentumban foglaltak szerint a vízvisszatartást többek között sík- és dombvidéki tározók építésével fogják megoldani, melyek többcélú hasznosításával lehetőség nyílik a környezettudatos halgazdál-kodásra is. A tervek szerint a tározók kialakítása a környezet- és természetvédelmi igényeknek megfelelően fog meg­történni. „Valamennyi új tározót tájba illesztve, ún. zöld tározóként kell megépíteni, az ésszerű vízhasználat és az üzemelési konfliktusok csökkentése érdekében a jó ha­lászati és horgászati gyakorlat alkalmazási módszertaná­nak és működtetési feltételeinek egyidejű kidolgozásá­val”. Ugyanakkor kevés releváns információ áll rendel­kezésünkre arról, hogy egy vízfolyásra telepített tározó milyen jellegű átalakulást okoz az azt tápláló vízfolyás vízjárásában, vízkémiájában és élővilágában. Az általá­nos vélekedés szerint a halastavak nem változtatják meg számottevően az elfolyó vizüket befogadó vízfolyások kémiai és fizikai paramétereit. Terepi tapasztalataink szerint viszont a halastavak, amellett, hogy nagymértékű változást okoznak a befogadók vízjárásában (pl.: a nyári vízvisszatartás miatt az alvizi szakaszok gyakran ki is száradhatnak; ősszel, a lehalászási időszakban viszont jelentős áradásokat okoznak a befogadón) elfolyó vizek jelentős minőségi romlását is okozzák. A témában rendelkezésre álló néhány publikáció (Gál et al. 2003., Gál et al. 2006., Gál et al. 2011) eredményei szerint a tavak elfolyó vize főleg a lehalászási időszakban jelentős menynyiségü szerves anyaggal terheli a befogadó víz­folyásokat. Az idézett munkák szerzői főleg anyagforgalmi szempontból közelítik meg a témát, és a tavak üzemrendjéhez igazodva hosszabb távú vizsgálatok eredményeit közlik. Arról viszont nem áll rendelkezésünkre információ, hogy a halastavak elfolyó vize napszakosán milyen hatással van a befogadók víz fizikai és kémiai paramétereire. Arról sem találtunk releváns információt, hogy bizonyos mikrohabitatokban (pl.: duzzasztott vagy sellős szakaszok) kimutathatóak-e különbségek az általánosan mért vízfizikai és kémiai paraméterek esetében. Jelen munkánkban egy halastó fel- és alvizén végzett 24 órás vizsgálataink eredményeit felhasználva elemezzük a halastavat tápláló kisvízfolyás hidrofizikai és- kémiai sajátságainak változásait. A következő kérdésekre keressük a választ 1. Milyen hatással van egy halastó a vízét befogadó kisvízfolyás vízminőségére? 2. Vannak-e napszakos változások a befolyó, illetve az elfolyó vizén a mért fizikai és kémiai paraméterekben? 3. Különböznek-e a mért vízfizikai és kémiai paraméterek a kisvízfolyás egyes mikrohabitat- jaiban? Anyag és módszer A Balaton-felvidék-i Egervíz felduzzasztásával létre­hozott 83 hektár kiterjedésű, félintenzíven hasznosított, pontydomináns halastó al- és felvizén 2013. július 24- 25-én végeztünk szimultán 24 órás méréseket. Mivel a patak Monostorapáti (felvíz) (EOV koord.: 542587, 184080) és Hegyesd (alvíz) melletti szakasza (EOV koord.: 536632, 176983) között nincs a patakhoz hozzáfolyás, így a mért paraméterekben bekövetkező esetleges változásokat a halastó hatásának tudhatjuk be. Mind a felvizen, mind az alvizen nyugodt és gyorsan áramló vizű mikrohabitatokban is folytattunk méréseket. A meder eltérő adottságai alapján a felvizen egy nyugodtabb és egy zúgós szakaszon (felvízi, felvíz2); míg az alvizen három szakaszon, a hegyeséi malom által felduzzasztott lassú folyású szakaszon (alvízi), a gát alatti sellős részen (alvíz2), illetve a malomgát alatt kb. 100m-es távolságra található nyugodt vizű szakaszon (alvíz3) végeztünk méréseket. A pH-t, vezetőképességet, hőmérsékletet, és a víz oxigénviszonyait mindkét helyszínen azonos típusú, a mérések előtt minden mért paraméterre kalibrált terepi mérőműszerekkel (Voltcraft DO-100 és Hanna HI98129) kétóránként mértük. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom